Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1947. április 25

.24 7 < nagy halálból megszabadított és szabadít minket, benne reménykedünk, hogy ezután is meg fog szabadi tani« (II. Kor. 1,10.). A benne való reménykedés képesített arra, hogy megállva a ro­mokon nem estünk kétségbe s bátor, bizakodó elhatározással és neki­lendüléssel fogtunk az újjáépítéshez. Mert bizony enélkül a reménység nélkül kétségbeesés lehetett volna úrrá rajtunk, aminthogy most is csüggedés szállaná meg a lelkünket, ha megelevenednek előttünk a háború pusztításai a statisztika tükrében. Az állami statisztikai adatok szerint harci cselekmények következ­tében 400.000 magyar állampolgár vesztette életét, azaz az összlakos­ság 5o/o-a. A halál aratásának képe azonban nem volna teljes, ha meg­feledkeznénk az eltűntekről, továbbá azokról, akik fogságban, táborok­ban, börtönökben pusztultak el, valamint az élelmiszerek hiánya folytán; 1945-ben Budapesten 42o/o-ra felszökött gyermekhalandóságról s a gyógyszer és kórházi ápolás hiányában elhunyt betegek nagy számá­ról. A kiéhezett lakosságban nem volt meg az ellenálló erő a járvá-. nyokkal szemben, s ezért annak soraiban széles rendet vágott a halál. Lelkészi karunk 70/0-a pusztult, vagy tünt el; orgyilkosok keze által egy lelkész, előzetes rendőri letartóztatás alatt egy lelkész halt meg. Pedagógusainkról még nem állanak pontos adatok rendelkezésre, de megállapítható, hogy a veszteségek /itt is jelentősek és tanítóhiányt okoznak. A lakosság vesztesége vidékenként változó. Ahol álló har­cok fejlődtek ki, a veszteség döbbenetes. Egy fiókegyházközségben, amelynek lakossága nem haladja meg az 500 lelket, 88 polgári ha­lott volt. 1 I •! ' ' Vannak egyházközségeink, ahonnan a lakosság jelentős részét is­meretlen helyre vitték. Nyíregyházáról pld:. 2300 férfi és 120 nő hiány­zik. Alig van jaz országban család, amelynek ne volna gyásza s íöbb száz­ezerre rúg azok száma, kik családtagjaikat még visszavárják. Az életben esett veszteségek mellett legfájóbb, hogy népünk er­kölcsi kataklizmába, zuhant. Vájjon a Mindentudón kívül van-e valatö, Jaki (az erkölcsi romlásnak kísérteties nagyságát fel tudná mérni? Mi csak következtethetünk az erkölcsi katasztrófa nagyságára, a tisz­tiorvosok jelentései alapján, a városokban és falvakban egyaránt fel­lépett vérbaj eddig soha sem tapasztalt elhatalmasodásából s a há­zasságon kivül született gyermekek számából. Mennyi megaláztatás, ön­gyilkosság, meghasonlás és széthullása családi életeknek rejlik a sta­tisztika adatai mögötti A nemi erkölcs süllyedése mellett legszembe­tűnőbb a lopás, a denunciálás bűne s a munkamorál süllyedése. Az jegyházakra súlyos feladat vár, hogy a sok lelki s erkölcsi rombolás után az evangélium erőivel el tudják végezni népünk lelki újjáépítését. Az anyagi veszteség is felbecsülhetetlen. .Több évtized megfeszí­tett munkájára lesz szükség, hogy teljesen talpraállhasson az ország. Egyetemes egyházunknak 1945. és 1946. évi adatai állanak rendelke­zésre s adnak károsodásunkról tájékoztatást. 1945 őszén, hat hónapi megfeszített újjáépítési munka eredménye­ként, egyházi középületeinken nagyarányú, szinte anyagi erőnket meg­haladó helyreállítási munka végeztetett el. Egyházunk népe ezen a téren válóban csodákat művelt, ami csakis felülről áramló erők segítségével volt lehetséges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom