Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1947. április 25
108 72 m74 m nyugdíjintézetünk is teljesen romhalmazzá váljék s nyugdíjasaink, özveigyeink, lelkészeink és lelkészcsaládjaink kenyerét és életét eltemesse. Az. O áldása legyen velünk, hogy megtarthassuk, ami megmaradt s felépíthessük, ami rommá lett, biztosíthassuk a nyugdíjintézet gondjaira bízottak gondtalan jövendőjét. Az egyetemes közgyűlés mélységes hálával köszöni meg Istennek, hogy, bár veszteségektől sújtottan, de megtartotta a nyugdíjintézetet s megadta újjáépítésének lehetőségét. Fájdalommal értesül a csaj>ásról, amely a nyugdíjintézetet Dr. Scholtz Oszkár ügyvivő elhunytával érte s azokról a súlyos anyagi veszteségekről, amelyek a háború következtében a nyugdíjintézetnek osztályrészül jutottak. Köszönetét nyilvánítja a kormánnyal szemben a nyugdíjasok helyzetének orvoslása tekintetében megnyilvánult, segítőkész jóindulatáért. Megköszöni az egyetemes felügyelő gondoskodását, amellyel a nyugdíjintézet talpraállását előmozdítani igyekszik s ebben való közreműködése alapján bizalommal és jóreménységgel néz az új ügyvivő, Vargha Sándor további működése elé. A nyugdíjak összegének és biztosítása módjának megváltoztatásával kapcsolatban szükségesnek tartja a nyugdíjigények s a nyugdíjintézeti járulékok kérdésének revízióját, aminek előkészítésére a nyugdíjintézeti bizottságot utasítja. A közgyűlés a jelentést egészében, s azt külön intézkedést igénylő részeiben is jóváhagyólag tudomásul veszi s a házkezelőknek a felmentvényt a szokásos fenntartással adja meg. 73. (K.) A Dunántúli Egyházkerület 1945. évi közgyűlése jegyzőkönyvének 56. pontjában foglalt határozata alapján javaslattal fordul az egyetemes közgyűléshez a nyugdíjintézeti járulék-tartozások buza értékben való valorizálása tárgyában. Az egyetemes közgyűlés, tekintettel arra, hogy a pengő-tartozások valorizálására vonatkozólag még nem jelent meg rendeleti, továbbá, mivel a búza nem szabadkereskedelem tárgya, hanem annak árát rendeletek szabályozzák s ennek következtében nem látszik megfelelő valorizációs alapnak, a nyugdíjintézeti járulék-tartozások valorizációja kérdésének rendezését későbbi időpontra halasztja. 74. (K.) A Dunántúli Egyházkerület 1946. évi közgyűlése jegyzőkönyvének 28. pontjában foglalt határozata alapján javaslattal fordul az egyetemes közgyűléshez a lelkészek szolgálati korhatárának megállapítása tárgyában. Az egyetemes közgyűlés megállapítja, hogy, mivel a lelkészt az egyházközség a meghívólevélben foglalt anyagi kötelezettségek mellett életfogytiglan választotta meg, ennek a kétoldalú szerződésnek feloldása csak törvény útján lehetséges, aminek megalkotása a zsinat hatáskörébe tartozik. Ezért a javaslatot kiadja a zsinati anyagot gyűjtő bizottságnak. Egyben utal az E. T. VIII. t.-c.-nek 146. §-ára, amely a testi vagy szellemi fogyatkozás következtében hivatali kötelességének teljesítésére képtelenné vált lelkész nyugdíjazásának módozatairól kifejezetten rendelkezik.
