Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1943. december 3

•10 1-2. lagv iszony latban som maradhat el az elredmény, ha komoly a szándék és a szavak tetté válnak. Minden ezen fordul meg maga a keresztyénség sorsa is. Mert valljuk be, hogy a keresztyénség válságba jutott. Nen> kutatom az okát, de a tényét megállapítom. Aki megállapításom helytálló voltát kétségbe vonja, csak eszméljen rá arra, hogy azok, akik ma minden idők legelkeseredettebb és legkegyetlenebb harcát vívják egymással, keresztyének; és gondolja meg, hogy a szoros értelemben vett hadviselésen kívül is mennyi borzalmas irgalmatlanságot visznek ma véghez a világon — a keresztyénség jelszava alatt. Itt valami nagy hibának kell lenn ló. Talán az, hogv a keresztyénségünk inkább volt tan, mint élet. És bizonnyal nem u'olsó sorban az, hogy ja keresztyén hit sáfárai, a felekezetek, lelki egység helyett harcban' álltak egymással. Kutassák és állapítsák meg ezt az arra hívatottak. Abban azonban mindnyájan egyetérthetünk, hogy, lia a keresztyén ségne-tí nem lesz nagyobb átütő ereje, mint eddig volt,.nem tudja Krisztus lelkével jobban átitatni az egyént, áthatni (családot, átformálni a nemzetet és átnemesíteni az egész embervilágot, a keresztyénség^, mint közösségre, szomorú sors vár. Annak tapasztalása, hogv ma egyházunkban minden vonalon, templomban, iskolában, társadalomban és tárgyaló teremben élénken lüktet az élet, — aminek bizonysága mai közgyűlésünknek a nehéz, há.borus viszonyok ellenére is várakozáson felül népes volta is, — azt a meggyőződést kelti bennem, hogy egyházunk megérti az idők szavát és Uránaki parancsát, és lelki egységbe forrva, céltudatosan halad annak nemzeti és világviszonylatban való kiépítése és minden, Ura által reá ruházott feladatának betöltése felé. Ehhez a törekvéséhez továbbra is Isten megsegítő kegyelmét kérve, 1943. évi egyetemes közgyűlésünket Isten nevében megnyitottnak nyilvánítom. Az egyetemes közgyűlés az egyetemes felügyelő megnyitóbeszédét köszönettel fogadja, gondolataival azonosítja magát, és a beszédnek egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe való felvételét elrendeli. 2. (K.) Az egyetemes felügyelő szól ismét a következőképpen: A magyar nemzet 1943. évi június hó 18.-án ünnepelte Magyarország Kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós úr őfőméltósága születésének 75. évfordulóját. Egyházunk templomaiból is imádság szállt ezen az ünnepen az egek Urához, hálát mondva érte, akit áldásul adott nekünk. Az idők viharában megnyugvás számunkra, hogy magas kora ellenére is férfias erővel tartja biztos kézben Magyarország hajójának kormányrúdját és irányítja azt az örvénylő vizeken a béke partjai felé. Kérjük Istent, tartsa meg őt erőinek teljességéten még soká, és engedje megérnie jobb jövendőnek nemzetünkre virradását.