Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1941. november 7
149 megtanultam a többek között ezt a felsóhajtását : „Magyarországon annyi a parlagon heverő föld, hogy más országot már az is gazdaggá tenne!" A G. A. Gyámintézet munkaterületén is van egy ilyen parlagon hagyott, kiaknázatlan terület. Arra gondolok, hogy evangélikus ifjúságunk G. A. gyámintézeti munkája majdnem egészen elsikkadt. A régebbi G. A. gyámintézeti számadások még tekintélyes összegeket számolnak el különösen középiskolás ifjúságunk gyámintézeti adományaként. (1913. Liceumi Belmissziói Egylet —Sopron — 263-17 korona, Tanítóképző Belmissziói Egylet — Sopron — 139'46 korona). Nem éppen arra gondolok, hogy ifjúságunkon keresztü 1 fokozottabb mértékben kérjünk ismét csak a szülőktől adományt — bár ennek a módnak is megvan a maga korlátozott nevelőértéke — de valami olyasmire gondolok, amit nemrégiben egyik napilapunk apróbetűs hírei között olvastam, amiről azonban komoly vezércikket is lehetett volna írni és érdemes lett volna írni. A híradás arról beszélt, hogy a két esztendővel ezelőtt megindított Diákkaptár-mozgalom beszervezett (57.000 diákja 719.000-— P jövedelemhez jutott, amit apró szolgálatokkal, veszendőbe menő holmi gyűjtésével és értékesítésével kerestek. Egy-egy növendékre átlagosan 11-— P évi kereset jut. Ez a Diákkaptármozgalom— teljesen altruisztikus célt tartva szem előtt —- ezzel a jelszóval indult meg : „Ki tud minden különös segítség nélkül a maga ötletessége és élelmessége révén egy év alatt 10"— P-t keresni!?". . . És erre a kérdésre jövőre már bizonyosan egymillió pengő felel!... Egyenesen meglepi az embert az a leleményesség és ötletesség, amely a cserebogárgytijtéstől a sírgondozásig a munkaalkalmak egész tarka skáláján keresztül önzetlenül hordja a kaptárba a maga szerzeményét — a közösségnek, szegénysorsú tanulótársak megsegítésére!.... Elgondolkoztam az olvasottakon! Hiszen, ha • egyházkerületünkben összesen csak száz ilyen fiú és leány akadna, akkor már 1000"— P lehetne esztendőnként ifjúságunk adománya. És mi lenne emellett a lelki nyereség, a pedagógiai érték! „Magyarországon annyi a parlagon heverő föld, hogy más országot már az is gazdaggá tenne!" Ki meri csákányát belevágni ebbe a töretlen ugarba?... Pedig talán az is lehet, hogy nem is olyan kemény föld a mi ifjúságunk szíve! A kemenesaljai egyházmegye G. A. Gyámintézete néhány évvel ezelőtt elindította az ifjúsági Sárga-persely akciót s ezidén kicsi elemisták filléreiből már 203-— P jutott a mindenekkel jóttenni kívánó G. A. Gyámintézetnek. A veszprémi egyházmegyében ugyancsak az elemi iskolások 474-— P összeget gyűjtöttek.
