Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1940. november 3

14 5. A 60. jegyzőkönyvi pont b) alpontjában elhatározott felterjesztésre, melyben az alacsony hitoktatási díjak felemelését szorgalmaztuk, nem érkezett válasz. A 60. jegyzőkönyvi pont c) alpontja alapján előterjesztett az a kérésünk, hogy az állam biztosítsa a tűzharcos törvényben megállapított havi 7*20 P pótlékot tanítóink számára is, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 114.833/VI/l940. szám alatt kelt válasza szerint nem teljesíthető. A 62. jegyzőkönyvi pont alapján azt a kérést terjesztettük elő, hogy a végelbánási bizott­ság egyházi tagjainak költségeit a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter utalványozza. 1264/1940.. ein. szám alatt szintén elutasító válasz érkezett. Az 52. és 61. jegyzőkönyvi pontban foglalt kérdésekben nem történt részünkről intézkedés, mert a bányai, illetve a dunáninneni egyházkerület püspöke a kért konkrét adatszolgáltatástól eltekintett. A 68. jegyzőkönyvi ponttal kapcsolatban az elnökség intézkedés szükségét nem látta fennforogni. A tavalyi közgyűlés 53. jegyzőkönyvi pontjával kapcsolatban sajnálattal kell megállapí­tanunk, hogy a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter nem hajlandó olyan törvényjavaslatot terjeszteni a törvényhozás elé, hogy evangélikus egyházunk két tanítóképző akadémia helyett háromnak a felállításához kapjon jogot. Figyelemmel az ország elcsatolt területei újabb részének hazatérésére, nemkülönben arra a tagadhatatlan tényre, hogy egy tanító- és egy tanítónőképző­intézet egyházunk szükségletét kielégíteni nem tudja, ki kell tartanunk amellett, hogy három tanító­képző akadémiára van szükségünk. Hálával veheti tudomásul az egyetemes közgyűlés, hogy a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter középiskoláinknak csaknem valamennyiében egyházunk minden anyagi megterhelése nélkül biztosította az olasz nyelv tanítását. Itt jelentem be azt is, ami egyébként közgyűlésünk tárgysorozatán is szerepel, hogy a rimaszombati egyesült protestáns gimnázium új életre kelt s annak államsegély szerződését jóvá­hagytam. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezésemre bocsátotta a nyolcosztályos népiskolára vonatkozó törvényjavaslatot, továbbá a gyakorlati irányú középiskolai törvény végre­hajtási utasításának tervezetét, melyre vonatkozó részletes észrevételeinket az egyetemes tanügyi bizottság elnökének meghallgatásával felterjesztettem. A mult évi jegyzőkönyv 54. pontjával összefüggésben bejelentem, hogy az új vallástani tankönyvek szerkesztése folyamatban van. Idevonatkozó kérésével szemben kénytelen voltam az egyetemes tanügyi bizottság elnökét arra kérni, tekintsen el a tanügyi bizottságnak ebben a kérdés­ben való külön összehívásától, mert a tankönyvek a folyó tanévre a tanügyi bizottság külön össze­hívása esetén sem jelenhettek volna meg, s így indokolatlan lett volna a bizottság ülésével kapcso­latban felmerülő fedezetnek más célok rovására való kihasítása. Ezekután néhány örvendetes bejelentést teszek : A soproni tanítóképző-intézet új épületének építése folyamatban van. A 300.000 P-ben megállapított államsegélyen kívül Sopron sz. kir. város erre a célra 300.000 P segélyt szavazott meg. Kőszeg sz. kir. város ottani evangélikus leánygimnáziumunk új internátusa részére 100.000 P építési segélyt juttat, az intézet fenntartására pedig évi 4600 P segélyt biztosított. A soproni liceumi (gim­náziumi) Diákotthon 45 tanulót befogadó új épületszárnyat emel,amelynek falai már emelkednek. A kiegészülő internátus körülbelül 100 növendék befogadására szolgál. Végül ideiktatom, hogy a hitfelekezeti főiskolák és tanintézetek tanerőinek szabályszerű elbánás alá vonását megelőző eljárásra illetékes bizottságba Dr. Ruhmann Jenő és Somogyi Bélát neveztem be. A lelki munkáról teljes részletességgel D. Kapi Béla püspök, nagyrabecsült elnöktársam, mint a lelki élet egyetemes és egységes irányítója, számol be, miért is ebben a vonatkozásban nekem voltaképen nincs jelenteni­valóm. Csak azt óhajtom megemlíteni, hogy az Országos Luther Szövetség Tihanyban világiak részére evangelizáló konferenciát rendezett, amelynek megnyitásán én is résztvettem. Az üdvözlések fejezetének élére az arról való hálás megemlékezést iktatom, hogy ebben az évben ünnepelte nemzetünk Magyarország Kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós Őfőméltósága, dicsőséges ország­lásának huszadik évfordulóját. A Kormányzó Űr fenkölt személye iránti hódolattal párosult szere­tetünk természetes kötelességemmé tette, hogy ebből az alkalomból felirattal járuljak elé, kifejezésre juttatva abban iránta érzett hálánkat, vele szemben táplált hűségünket és az áldó jókívánatokat, amelyekkel Őt a nagy évfordulón Isten nevének magasztalásával körülvettük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom