Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1939. november 10

18. B) Tanító- és tanítónőképzőintézetek. A két tanító- és az egy tanítónőképzőintézetben 27 tanár és gyakorlóiskolai tanító 435 növendéket tanított és nevelt. A miskolci intézetnek 201 növendéke volt, mégpedig 63 evang., 73 réf., 48 róm. kath., 17 gör. kath.,— a soproninak 122 növendéke közül 102 evang., 3 ref. és 17 róm. kath., a szarvasinak 112 növendékéből 69 evang., 17 ref. és 26 róm. kath. Tanítói oklevelet 90-en szereztek, kántorit 47-en. Gyakorlóiskolája mindhárom intézetnek van. A férfiképzők részben osztott, a nőképző osztatlan gyakorlóiskolájában 212 tanuló tanult. C) Polgári leányiskola és nevelőintézet. A bányai egyházkerület aszódi intézetében 3 rendes, 4 helyettes és 1 óraadó tanár 107 tanulót tanított, akik közül 33 evangélikus volt. Az internátiisban 44 növendék lakott. Az egyetemes közgyűlés a jelentést tudomásul veszi. 48. (Sz.) Az egyetemes tanügyi bizottság bejelenti, hogy tárgyalta Somogyi Béla elemiiskolai előadónak iskoláink állapotáról és munkájáról szóló jelentését. _ A jelentés „I. Általános áttekintés'" cím alatt megemlékezik a felvidéki területsáv és Kárpátalja hazatérésének az iskolai ifjúságra gyakorolt, nagy nemzetnevelő hatásáról és arról az örvendetes tényről, hogy az iskoláink és tanítóink számának gyarapodását is jelenti. „II. Pontosabb új rendelkezések, állami és egyházi intézkedések" című fejezetében szól a tanítóknak az egyházi önkormányzat különböző fokozatain való nagyobbszámú képviseletéről és megemlékezik a nyolcosztályú népiskolai oktatásról, amelynek megvalósítását csak a tanítói állások és tantermek számának gyarapítása útján tartja lehetségesnek. „III. Pedagógiai és didaktikai kérdések" című részében az új népiskolai tanterv és utasítássalfoglalkozik és kívánatosnak jelzi, hogy a tanítók azzal kapcsolatos tapasztalataikat és észrevételeiket jelentsék be, javasolva egyben az időközben megjelent állami rendelkezések által szükségessé tett módosításokról pótfüzet kiadását. „IV. Egyesületi Elet" cini alatt a tanítóegyesületek munkájáról számol be. „V. Változások a tanítói karban és kitüntetések" című részében a következőket jelenti : 1. Körzeti iskolafeUígyelő lett : Rózsa János (Pápa) és Loós János (Rajka) ;. 2. a Julián-Iskolaegyesület elismerésében részesült : Eisele Fiigyes (Sopron), Bálás Pál (Nagybánhegyes), Csaba Jenő (Csanádalberti), Kovácsik Gábor (Tótkomlós), Gál János (Patvarc) és Kaján József (Legénd) ; 3. pályadíjat kapott : Kertai János (Kőszeg), Bánó Ádám (Nemescsó), Sülé Sándor (Kerta) és Szász András (Mencshely) ; 4. vitézzé avatták Somlyódy Jánost (Alberti), Siklósi Kálmán (Aszód) pedig nemzeti munkavédelmi díszjelvényét kapott ; 5. a negyedszázados szolgálatukat ünnepeltek közül vitéz Magyar Jánost a szegedi egyházközség ezüstkoszorúval tisztelte meg ; 6. igazgatói címmel ruháztatott fel : Mendelényi János (Kiskőrös), Regős Béla (Szarvas), Brózik Károly (Szarvas), Bartos Dezső (Szúpatak), Fiedler Nándor (Nyíregyháza), Huray Gyula (Nyíregyháza) és Deményfalvi Kálmán (Nyíregyháza) ; 7. a hetedik fizetési osztályba lépett elő : Böjté Sándor (Somogyvámos), Horvay Árpád (Gyönk), Magyar István (Felpéc), Grieszhaber E. Henrik (Majos), Várkonyi Endre (Budapest), Adamkovics János (Tótkomlós), Szeverényi Samu (Acsa), Kaján József (Legénd) és Gálos Gyula (Veszprém) ; sok érdemes társuk még nem tudta elnyerni az ebben az előléptetésben megnyilatkozó elismerést ; 8. nyugalombavonult : Böjté Sándor (Somogyvámos), Marth Péter (Györköny), vitéz Széles Béláné, sz. Rein Sarolta (Györköny), Kiss József (Sopron), Gráf Samu (Sopron), Rohoska Géza (Szarvas), Regős Béla (Szarvas), Brózik Károly (Szarvas), Windt Józsefné (Budapest), Hlinákné Tscheik Karolin (Iklad), Benyó János (Tótkomlós), Feiler Lajos (Gyoma), vitéz Somlyódy János (Alberti), Elefánti Sándor (Debrecen), Poppe Béla (Tállya), Ihász Sándor (Sajókaza) és Péter Irma (Nyíregyháza) ; 9. állásáról lemondott : Fábry Magda (Nyíregyháza) és Kálmán Pál (Szeged), aki a honvéd tisztikarba vétetett fel ; 10. elhunyt : Bagics Lajos, Tüskés István, Csányi Lajos, Komjáthy Károly, Szentiváni Sándor, Mészáros Sándor, Klenner Theofil, Sauerwein Jakab, Németh György, Bándy János, (90 éves korában), Szabó László (80 éves korában), Moravcsik Lajos, Kovács János, Csepregi Sándor, Janowsky György, Záhony Dezső, Kiss Sándor, Báles Gusztáv és Schrantz Mihály, egy letűnt kor nagytudású, sokoldalú, fáradhatatlan munkása, a magyarországi slöjdoktatás úttörője, aki közel 90 éves korában, magára maradva, hunyta le szemeit és 4 szobás lakóházát tekintélyes összegű készpénzével együtt a soproni evangélikus iskolára hagyományozta.