Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1939. november 10

24 ."«Mí-^fcí. Kunos Jenő elindulása nemcsak imádságok meghallgatása, hanem szent kötelesség és buzdítás az itthoni munka számára. A Misszióegyesület mindent megtesz, hogy a misszionárius elengedhetetlen lelki hátterét kiépítse, ezért az evangelizációs munkát támogatja, konferenciákat, havi összejöveteleket, imaórákat tart és taglétszámát erősen növeli. A 30 éves fordulót ünnepi előadássorozatán kívül kiadványaival is emlékezetessé tette. Kiadta Scholz László összeállításában Gáncs Aladár posthumus munkáját, Missziói Kátéját és több kisebb missziói füzetét. Az egyesület hivatalos közlönye, a Missziói Lapok, 1650 példányban jelenik meg minden hónapban. Az egyesület 1938. évi bevétele 9064-21 P, évi költségvetése 5600 P. Az Egyesület évente több konferenciát rendez. Nyáron Aszódon hitmélyítő baráti találkozói, október 22-én Dombóvári közgyűléssel kapcsolatos külmissziói konferenciát tartott. E közgyűlés módosította az Egyesület alapszabályait és azokat az ezévi egyetemes közgyűlés elé terjeszti. A nagytarcsai Tessedik Sámuel Evangélikus Ifjúsági Missziói Intézet első két épülete magyar és finn adományokból 1938 november 10-én készült el. Még e hó 15-én megkezdte működését 10 növendékkel. 1939 január havában a Stühmer-család 4000 P adományából felépült az intézet harmadik épülete. Az első kurzus ez év márciusában fejeződött be szép eredménnyel. Az intézet vezetőlelkésze, Szenczv Gábor, nagy gonddal végzi úttörő munkáját. Az első esztendőről részletes értesítőt adott ki. Az intézet nyáron sem állt parlagon, hanem többízben nyitotta meg kapuit vasárnapi iskolai vezetők tanfolyama előtt. Imádkozó és áldozatkész lélekkel tekintünk az intézet jövendője elé, hogy evangélikus egyházunknak és magyar népünknek áldott otthona és új magyar parasztnemzedék bölcsője legyen. Az egyetemes közgyűlés a jelentést jóváhagyólag tudomásul veszi. 27. (Sz.) Beterjesztetik a Magyarországi Evangélikus Lelkészegyesület jelentése. A MELE az 1939. év folyamán úgy egyházkerületi, mint egyházmegyei tagozataiban behatóan letárgyalta az elnökség által előírt és ezeken kívül esedékessé vált kérdéseket. Tevékenységének kiemelkedőbb mozzanata volt a visszatért felvidéki területsávval hazaérkezett lelkészekkel közösen rendezett konferenciája, amely igen áldásos hatásúnak bizonyult. A Lelkészi Becsületszék minden egyházkerületben megalakult. A Túróczy Zoltán püspökké választásával kapcsolatban megüresedett főtitkári tisztségre Marcsek János ózdi esperes-lelkész választatott meg, főjegyzővé Dr. Csengődy Lajos, jegyzővé vitéz Virág Jenő és Vargha Sándor. A MELE a következő indítványokkal járul az egyetemes közgyűlés elé : 1. Kéri az egyetemes agenda és koráikönyv kiadását. 2. Kéri a lelkészi javadalmi búza értékelés jelenlegi és méltánytalan 27-50 P-ről a tanítóknál alkalmazott 21 P-re való leszállításának szorgalmazását. 3. Kéri a nyugdíjintézettel kapcsolatos következő javaslatainak figyelembevételét : a) az egyházközségek alapítási és fenntartói járuléka ne egyforma legyen, hanem álljon arányban azok lélekszámával és teherbíróképességével ; b) a segédlelkészek az egyházközségi fenntartói járulék alól mentesíttessenek, csak saját személyük után köteleztessenek az alapítási és tagdíjjárulék fizetésére ; c) az önálló hitoktatók után esedékes alapítási és fenntartói járulék fizetésére ne a helyi egyházközségek köteleztessenek, hanem, mivel a bitoktatók közegyházi érdeket szolgálnak, az e nemű nyugdíj intézeti járulékok valamely közegyházi forrásból fedeztessenek ; d) minden lelkész 40 éves szolgálat után kérelmezhesse nyugdíjaztatását s a 70 évet túlhaladott korban csak az egyházközség kérelmére, az illetékes esperes és püspök engedélyével legyen lelkészi szolgálatában visszatartható. Az egyetemes közgyűlés az 1. és 2. pont alatti kérelmeket kiadja előkészítésre az egyet, presbyteriumnak és felkéri az elnökséget, hogy amennyiben helyénvalónak látja, a 2. pont alatti kérdésben a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjesztést intézzen, a nyugdíjintézetre vonatkozó javaslatokat pedig kiadja a nyugdíj intézeti bizottságnak. 2U. (Sz.) Beterjesztetik az Evangélikus Papnék Országos Szövetségének 1938—39. évi jelentése. Szövetségünk ez évben is, mint a múltban, egyházmegyénkinti összejöveteleivel tagjai, a papnék közötti testvéri kapocs erősítését munkálta. Ezek az összejövetelek Dunántúl a püspök által tartott evangélizációs napokkal voltak összekötve. Ilyen léleképítő konferenciát a papnék kívánságára országos konferenciánk alkalmával is tartottunk. E konferenciák rendezésén kívül ez évben is szeretettel siettünk özvegyeink támogatására. Karácsonyi segélyben 24 özvegy papnét részesítettünk. 550 P-t juttattunk özvegy papné testvéreinknek. Örvendetesen megnagyobbodott táborunk a hazatért felvidéki papnékkal. Felvidéki testvéreink már ez évben bekapcsolódtak munkánkba, különösen a tiszai egyházkerületben.