Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1939. november 10

18 ft*ÍO. újabb szűkebbkörü pályázatban való részvételre kért fel, mindegyiknek tiszteletdíját 1000 P-ben állapítva meg. A művészi feladatban is változás állt be annyiban, hogy Budapest székesfőváros a szobor céljaira általa eredetileg átengedni szándékolt hely, a Deák-téri templom előtt elterülő háromszögű, fásított térrész helyett a szobor helvéiil időközben a Deák-téri földalatti villamos állomás helyét jelölte ki. A második szűkebbkörű pályázat eredményének elbírálása az 1939. évi június hó 28-án tartott bizottsági ülés keretében történt, amelyen a székesfőváros, a közmunkatanács, valamint a többi illetékes közhatóságok képviselői és megbízottai is résztvettek. A bizottság a végrehajtóbizottság meghallgatásával Lux Elek szobrászművészt bízta meg a Luther-szobor végleges modelljének elkészítésével, annak a pályaművének alapján, amely a reformátort félköralakú, hátul domborművekkel ékesített hátfal előtt talapzaton állva, Bibliával kezében ábrázolja. Előírta a művésznek, hogy azon bizonyos módosításokat vigyen keresztül, különösen a fejen, hogy annak a köztudatba átment Luther-arccal nagyobb legyen a hasonlósága. A bizottság az így elkészítendő szobormodell anyagba való átvitelére szóló megbízás jogát fenntartotta magának. A Lux Elek szobrászművész által készített újabb modell ügyében a Luther-szobor-bizottság a végrehajtóbizottság meghallgatásával 1939. évi november hó 8-iki ülésében hozta meg egyhangú döntését. Megbízást adott Lux Elek szobrászművész-tanárnak arra, hogy Luther szobrának a megadott utasítások és közölt kívánságok tekintetbevételével elkészítését vegye munkába és a szobrot mielőbb készítse el. Mielőtt azonban a mű ércbeöntését elvégezné, előbb az egész művet a végrehajtóbizottságnak, esetleg a nagybizottságnak is be kell mutatnia. Ez a bizottsági ülés kénytelen volt tudomásul venni, hogy a székesfőváros a szobor helye dolgában ismét más álláspontra helyezkedett és a székesfőváros képviselői által most már véglegesnek jelzett ajánlat alapján az ment határozatba, hogy a szobor az eredeti terv szerinti helyre, a Deák-téri templom előtt elterülő háromszögű, fásított térrészre kerül, amely az azt a templomtól és a parochiális épülettől elválasztó úttest bekapcsolásával megnagyobbodik és így a szobor felállítására annál is inkább alkalmassá válik, mivel a Deák-tér rendezése következtében a Kammermayer Károly-utca jóval szélesebb lesz, az iskolaépület és a Sütő-utca pedig megszűnik. Az anyagbeszerzésben előállható nehézségekre való tekintettel az elnökség ebben az irányban is megtette a szükséges intézkedéseket. Az egyetemes közgyűlés a Luther-szobor-bizottság jelentését jóváhagyólag tudomásul veszi és felkéri Budapest székesfővárost, hogy a legutóbbi megállapodás szerinti helyfoglalásra az engedélyt mielőbb írásban adja meg és a Deák-tér kijelölt részének szükséges átrendezése iránt is sürgősen intézkedjék. 7. (Sz.) Az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtása tárgyában az egyetemes főjegyző bejelenti, hogy az év folyamán új momentum nem merült fel. Az egyetemes közgyűlés kimondja, hogy az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtásának a kérdését továbbra is állandóan napirenden tartja. 8. (Sz.) Az egyetemes főjegyző bejelenti, hogy az egyetemes presbitérium 1939. évi november hó 8-án tartotta meg alakuló ülését és bemutatja annak jegyzőkönyvét. Az egyetemes közgyűlés a bejelentést tudomásul veszi és az egyetemes presbitérium jegyzőkönyvének az egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének függelékében való kinyomatását elrendeli. 9. (Sz.) Az egyetemes főjegyző bejelenti, hogy a mult évi jegyzőkönyv 11. pontjában hozott határozatnak megfelelően az Egyházi Alkotmány és az Egyházi Törvények egybedolgozott anyagát magában foglaló „Gyűjtemény" megjelent. Az egyetemes közgyűlés a „Gyűjtemény" megjelenését tudomásul veszi és szerkesztőinek : Dr. Mikler Károlynak és Kemény Lajosnak fáradságos munkájáért köszönetét fejezi ki. Megállapítja az egyetemes közgyűlés, hogy a ,,Gyüjteménv"-nek a 97. és 158. oldal alján lévő jegyzetében a hatálybalépés időpontja téves s ezért ezt a sajtóhibát kiigazítja azzal, hogy az 1937. évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 7. pontjában foglalt határozat értelmében a VII. és X. törvénycikk hatálybalépésének időpontja nem 1938. hanem 1939. évi január 1. napjában állapíttatott meg. 10. (Sz.) Ugyancsak a mult évi jegyzőkönyv 11. pontjával kapcsolatban bejelenti az egyetemes főjegyző, hogy a szabályrendelet ügyi bizottság elkészítette a következő szabályrendelettervezeteket : 1. Szabályrendelet az „Egyetemes egyházi iroda" szervezetéről és az egyetemes főtitkár hatásköréről, 2. „A Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem Szabályrendelete a nem evangélikus egyházi tanítóképző (tanítónőképző) intézetekben, illetve akadémiákon oklevelet nyert tanítók