Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1938. november 12

20 13-lY.tási Szabályrendelet" 32. és 33. §§-ainak általa javasolt módosítását a maga körében alkalmazhassa. Az indítványozó azzal indokolja indítványát, hogy : 1. a szóbanforgó határozatnak első része, amely kimondja, miszerint a bányai egyházkerületnek a szabályrendelet részleges módosítására vonatkozó felterjesztését nem tartja teljesíthetőnek azon okból, hogy az Egyházi Törvények életbeléptetésével úgyis szükségessé válik a szabályrendelet átdolgozása, kizárja a határozat második részét, amely megengedi a bányai egyházkerületnek el nem fogadott javaslata alkalmazását ; 2. a bányai egyházkerületnek adott felhatalmazás csorbát ejt a Szabályrendelet egyetemes érvényességén ; 3. a bányai egyházkerület a mult évben csupán indítvánnyal, nem pedig jóváhagyást igénylő határozattal fordult az egyetemes közgyűléshez, ezt az indítványt pedig az egyetemes közgyűlés nem fogadta el. Az egyetemes közgyűlés megállapítván, hogy azon okból volt kénytelen felhatalmazást adni a bányai egyházkerületnek arra, hogy az általa javasolt szabályrendelet-módosításokat a maga körében alkalmazhassa, mert adott esetből kifolyólag kiderült, miszerint a javasolt módosítások nélkül a lelkészválasztási eljárás nem lett volna lebonyolítható, míg viszont a módosítások alkalmazása a lelkészválasztási eljárás sima lebonyolítását lehetővé tette, az indítvány felett napirendre tér. 14. (Sz) Tárgyaltatik a tiszai egyházkerület felterjesztése a komádii áttérések ügyében. Az egyetemes közgyűlés — - utalva az e tárgyban az 1933. évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 21. pontja szerint már meghozott határozatára — ezúttal is azt az álláspontot foglalja el, hogy az összes vitás kérdések eldöntése tekintetében elsősorban a két egyház által felkérendő bizottság, mint választott bíróság döntésének a kikérése kívánatos. Mint újabban megnvilt lehetőséget, figyelmébe ajánlja az egyetemes közgyűlés az érdekelt egyházaknak és egyháztagoknak e tekintetben azt a megoldást, hogy kérjék fel döntésre az Egyházi Törvények IX. t.-c.-e és a református egyházi törvények X. cikke szerint alakuló külön bíróságot, mint választott bíróságot, az idevonatkozóan kötendő választott bírósági szerződésben előre alávetve magukat e választott bíróság döntésének. 15. (Sz) Az alkotmány- és jogügyi bizottság bejelenti, hogy a néhai Saxlehner Ödön alapítványára vonatkozó alapítólevél még nem készülhetett el, mert az osztályegyezség jogerősségéhez szükséges gyámhatósági jóváhagyások még nem történtek meg. Valószínűnek látszik, hogy az alapítólevél jóváhagyás végett a jövő évi egyetemes közgyűlés elé lesz terjeszthető. Tudomásul szolgál. 16. (Sz) Tárgyaltatik a Budapesten 1937. évi augusztus hó 19-én végrendelet hátrahagyásával elhalt Báró Prónay Róza hagyományának az ügye. Az egyetemes közgyűlés az egyházegyetem nevében az örökhagyó által az egyházegyetem részéről fenntartott Luther Otthon céljára hagyományozott könyveket köszönettel elfogadja, tudomásulvéve, hogy a hagyományozott könyvek a Báró Prónay hitbizománv őrizetében maradnak addig, amíg a Báró Prónay hitbizomány fiágon kihal, illetve a hitbizomány megszűnik, s így a Luther Otthon csak ennek a felfüggesztő feltételnek a bekövetkezte esetén jut a hagyomány birtokába. 17. (Sz) A jogügyi bizottság jelenti, hogy az Ajkán, 1938 augusztus 20-án elhalálozott özv. Bátsi Ferencné sz. Lukács Julianna ajkai lakos, aki édesanyja volt az 1925-ben elhalálozott Bátsi József volt ajkai lelkésznek, végrendeletében, mégpedig a jelenlegi ajkai lelkész, Nóvák Rezső közlése szerint attól indíttatva, hogy az általa haláláig az egyházegyetemtől élvezett kegy díj ért háláját lerója, az egyházegyetemre hagyta az ajkai 480. számú telekjegyzőkönyvbe A. I. 1. sorszám alatt felvett 528/b. 1. a. 3. hrszámú, 116 négyszögöl területen épült, egy szoba, konyha, kamra és verandából, valamint melléképületekből álló ingatlanát, amely Ajka községben, Báró Eötvös Józsefutca 38. szám alatt van, s amelynek értékét a helybeli lelkész 3500 P-re teszi. Maradt még az örökhagyó hagyatékában — a temetési és gyógykezelési költségek kiegyenlítése után — mintegy 200 P készpénz és egy 700 P-s kétes követelés, amelyeket egy 100 P-s készpénzhagyomány terhel. A 700 P-s követelést a lovászpatonai egyház örökölte. Az egyetemes közgyűlés örökhagyónak példás evangéliumi lelkületéről tanúskodó hagyományát köszönettel fogadja el az egyházegyetem nevében és az örökhagyó emlékét jegyzőkönyvében megörökíti, egyben kimondva, hogy a hagyomány tárgyát képező ingatlan értékesítésére s a befolyó összegből a hagyományra jutó kiadások folyósítására az elnökséget feljogosítja. Egyben elhatározza, hogy az ezek után fennmaradó tiszta hagyományt az örökhagyó neve alatt nyilvántartott alapként kezeli s annak mindenkori jövedelmét elsősorban az ajkai egyház jótékony, vagy szociális célú intézményeinek támogatására fordítja, fenntartva a jogát ahhoz, hogy szükség esetén a tőke felhasználása felől is szabadon rendelkezhessék.