Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1937. november 12

16 bitérium lelki nevelése, mert abban egyházunk szervezett vezérkarát látjuk. Öntudatosítanunk kell egyházszeretetét, erősítenünk és mélyítenünk kell hitvallási meggyőződését. Csak így válhatik harcra kész Gedeon-csapattá és egyházvédő feketesereggé. Lelki munkaprogramunk keresztülviteléhez erőslelkü, hivatásszerető, minden szolgálatra kész emberekre van szükségünk. Ezért első feladatunk a lelkészek, tanítók, tanárok, világi vezetők lelki kiművelése. Hivatásszeretetet, felelősségtudatot és munkára való külső és belső készséget kell felébresztenünk bennük. Ebben a tekintetben egyházunkat súlyos mulasztás terheli. Lelkészeknél, tanítóknál, tanároknál megelégedett a diploma megkövetelésével és nem gondoskodott a lelkület és egyéniség megfelelő kiműveléséről. Lelki munkánknak lélekébresztés a feladata. Az evangélikus kötelességtudattal, felelősségérzettel és evangélikus öntudattal együtt fel kell ébresztenünk az evangélikus lelkiismeretet és az evangélikus közvéleményt. Sokszor érezhetjük ezen a téren szegénységünket, mely gyakran a szégyen pírját kergeti arcunkba. Eltűrjük édesanyánk arculverését. Hallgatunk, mikor tiltakoznunk kellene. Cselekedeteket dicsőítünk, mikor az egész embert kellene követelnünk. Külső mértékkel mérünk, mikor szívet kellene lemérnünk. Ilyenkor hiányzik az egyházi közvélemény bíráskodása. A lélekébresztés nyomán remélhetjük egyházunk kötelességtudatának és egymásért való felelősségének felébredését. Csak ez a lélek érteti meg, hogy a nagy, gazdag gyülekezetek nem élhetnek önmagukért. Egy gyülekezet sem meríti ki kötelességét önmagában. Felelősséget kell éreznünk a misszió-gyülekezetekkel, szórvány területekkel szemben. Új alkotmányunk erre nézve nemcsak kötelességet jelöl meg, hanem anyagi eszközöket is nyújt. De hiábavaló minden paragrafus, ha a lélek alszik s a lelkiismeret szunnyad az emberekben. Ezt a közvéleményt tervszerű lelki munkával kell kidolgoznunk. Ettől az egyházi lélekébresztéstől várhatjuk egyházunk szociális munkájának kialakulását is. Ebben a tekintetben is nagy tartozásunk van Istennel szemben. A külföldi evangélikus egyházak, még a maroknyi kicsinyek is, tele vannak szociális egyházi intézményekkel. Az evangélikus testvérkönnyek és sóhajok égő meteor-kövekként hullottak a szívekre. Evangélikus emberek felismerték az egyház szociális kötelességeit s mindenfelé áldott munkát végző intézmények alakultak. Egyetemes egyházunknak nincsenek szociális alkotásai. Ezt a feladatot, kisebb-nagyobb mértékben, az egyházkerületek és egyes nagyobb gyülekezetek végezték el. Az egészséges egyházi közvéleménynek mindenesetre meg kell látnia, hogy itt még sok szükséget kell kielégítenie, és sok munkát kell elvégeznie. Ehhez a munkához nem annyira anyagi, mint inkább lelki erősödés szükséges. Anyagi erő lelket nem teremt, de a lélek mindig tud anyagi erőt teremteni. Mélyen tisztelt Egyetemes Közgyűlés ! Rövid vonásokban előterjesztettem az egyetemes egyház lelki munkaprogramját. A feladatok mellett szempontokat és alapelveket is jelöltem meg. Ezek építik majd ki a munkaprogram irányát és kereteit. Ezek teszik azt egyetemes egyházunk organikus életnyilvánulásaivá. A munkaprogram megvalósításához elsősorban püspöktársaim megértő támogatását kérem. Azután bizalommal kérem elnöktársamnak, az Egyetemes Felügyelő Úrnak nagyértékű támogatását. Vele szemben azon reménységemnek adok kifejezést, hogy egyházunk lelki munkáját, mint egyházunk lényegéből folyó feladat-komplexumot, különös melegséggel, ezután is saját hivatásának is tekinti s irántam tanúsított barátsága ezen közös szolgálatunkba új mélységet fog vinni. Végül bizalommal kérem az Egyetemes Közgyűlés támogatását és megértését egyházunk lelki irányban elinduló törekvései számára. A támogatáson kívül mindnyájuktól még egyet kérek. A Krisztus ügyéért munkálkodó embernek erőforrása, támasza és segítője : az imádság. Arra kérem mindnyájukat : legyen imádságuk a munkásért és munkáért, mert eredményt csak akkor remélhetünk, ha tudunk Isten előtt egyek lenni az imádkozásban. Az imádkozásban való egyesülés azt jelenti, hogy nem magunkért, "hanem Isten országáért, nem emberi erővel, hanem az ő kegyelmével, nem saját nagy. águnkért, hanem egyedül Isten dicsőségéért munkálkodunk. Egyetemes egyházunk rendelkezésének megfelelően átveszem a nekem juttatott megtisztelő megbízást s abban alázatos szívvel Isten parancsolását ismerem fel. Ünnepélyesen ígérem, hogy benne nem a méltóságot, hanem a szolgálatot látom, mellyel életemet az eddiginél is teljesebben odahelyezem egyházam oltárára ! A program elhangzása után DD. Raffay Sándor püspök püspöktársai nevében is kijelenti, hogy azzal mindenben egyetért, attól egyházunk renaissanceát várja és annak keresztülvitelére legteljesebb munkatársi készségét örömmel felajánlja. Az egyetemes közgyűlés D. Kapi Béla püspök, lelkész-elnök programját örömmel és bizalommal fogadja, minden vonatkozásában magáévá teszi és megvalósulásától gazdag áldást remél. 7. (Sz.) Az egyetemes főjegyző bejelenti, hogy a zsinat a lefolyt évben munkálataival elkészült és több ülésszakban megalkotta a II—-X. törvénycikkeket, amelyeket a Kormányzó Úr Őfőméltósága folyó évi október 31-én kelt legfelsőbb elhatározásával jóváhagyott és megerősített és amelyek a zsinat folyó hó 9-én megtartott záró ülésén kihirdettettek. Jelenti továbbá az alkotmány-