Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1936. október 29
17 9. (Sz.) Tárgyaltatik a dunántúli és tiszai egyházkerület felterjesztése a felekezetek közötti békét veszélyeztető, Tabon, Szekszárdon és Komádiban előfordult sérelmek tárgyában. Az egyetemes közgyűlés a bejelentett sérelmeket nyilvántartja, de azokkal kapcsolatban a maga részéről teendő külön felterjesztés vagy intézkedés szükségét fennforogni nem látja. Egyúttal azonban felhívja a lelkészeket arra, hogy a zászlószentelési, leventeés hasonló ünnepélyek rendezése körüli előzetes intézkedéseket kísérjék figyelemmel és már ezen intézkedésekkel, sőt lehetőleg már az ezekre vonatkozó megbeszélésekkel kapcsolatban törekedjenek meggátolni azt, hogy ily ünnepélyek rendezése egyházunk sértő mellőzésével történhessék. Idevonatkozóan utal a közgyűlés az 1933. évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyve 4. pontjának „Az államhoz való viszonyról" szóló fejezete utolsóelőtti bekezdését megelőző bekezdésben (10. oldal) ismertetett m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelkezésre. 10. (Sz.) Tárgyaltatik a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyek tárgyalására kiküldött bizottságnak e bizottság által bemutatott szervezeti szabályzata s ezzel kapcsolatban a magyarországi református egyház egyetemes konventjének az a határozata, amellyel ezt a neki is bemutatott szabályzatot a maga részéről már elfogadta. Az egyetemes közgyűlés a bemutatott szabályzatot a maga részéről is eliogadja, hozzájárul annak életbeléptetéséhez és a jegyzőkönyv függelékében való kinyomatását elrendeli. 11. (Sz.) Az alkotmány- és jogügyi bizottság bemutatja a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyek tárgyalására kiküldött bizottság jegyzőkönyvének a protestáns egyházi választott bíróság megalakítása tárgyában folytatott tárgyalásra vonatkozó kivonatát. Az egyetemes közgyűlés a jegyzőkönyvi kivonatot átteszi a zsinat elnökségéhez. 12. (Sz.) Tárgyaltatik a katonai egyházi szervezet feletti felügyelet gyakorlására kiküldött bizottságnak az a határozata, amellyel megállapította, hogy a nem protestáns vallású hivatásos katonák protestáns vallású családtagjai a protestáns tábori püspök joghatósága alá tartoznak. Az egyetemes közgyűlés ezt a megállapítást jóváhagyólag tudomásul veszi. 13. (Sz.) Tárgyaltatik a tiszai egyházkerület felterjesztése az evangélikus vallású tényleges katonáknak templomon kívül evangélikus lelkész által való vallásos gondozása tárgyában. Az egyetemes közgyűlés e tárgyban a maga részéről való intézkedés lehetőségét fennforogni nem látja, mert a katonai gyülekezetekre vonatkozóan fennálló hatályos rendelkezések folytán az evangélikus polgári lelkész az evangélikus vallású katonák rendszeres lelki gondozását csak az illetékes tábori lelkésszel való megállapodás esetén láthatja el. Felkéri azonban az egyetemes közgyűlés az elnökséget arra, hogy a protestáns tábori püspökkel érintkezésbe lépve, igyekezzék a tábori püspöktől oly rendelkezést kieszközölni, amellyel utasítsa a tábori lelkészeket arra, hogy a református vallású tábori lelkészek az evangélikus vallású, legénységi állományú tényleges katonák, illetve az evangélikus vallású tábori lelkészek a református vallású ily katonák templomon kívüli, rendszeres lelki gondozására maguk kérjék fel a helyi evangélikus, illetve református lelkészeket. 14. (Sz.) A lelkészi javadalom kérdésében úgy a dunáninneni, mint a dunántúli egyházkerület újból kérelmezi egyrészt a lelkészi korpótlék 100%-ban való folyósításának szorgalmazását, másrészt a lelkészek terménybeli javadalma értékelésének a leszállítását. Ezzel kapcsolatban bemutatja az egyetemes főjegyző a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 4778/1936. II. számú átiratát, amelyben a nem kongruás lelkészek családi pótléka ügyében közli az egyetemes felügyelővel az 1936. évi június hó 5-én tartott minisztertanácsban hozott határozatot. Eszerint a minisztertanács hozzájárul ahhoz, hogy : 1. a 3 000 koronát meghaladó, de a készpénzbeli járandóságaik 30%-os leütése mellett 7000 koronát meg nem haladó javadalommal bíró protestáns lelkészek továbbra is minden igényjogosult családtag után részesíttessenek családipótlék-segélyben ; 2. hogy azok a szabályszerűen szervezett lelkészi állásokon működő magasabb képesítésű lelkészek, akik az állami javadalomkiegészítés nélkül 3000 koronát meg nem haladó javadalommal bírnak, olyan családtagjaik után, akik után az 1917. évi IX. t.-c. 14. §-ának III. pontja alapján családi pótlékban már nem részesülhetnek, családipótlék-segélyben legyenek részesíthetők ; 3. a családipótlék-segéllyel kapcsolatban mindazok a rendelkezések érvényesüljenek, amelyek a családipótlék tekintetében íennállanak. Arról is értesít a miniszter, hogy az államtól sem kongruában, sem korpótlékban nem részesülő rendes lelkészeknek két családtagon túlmenően a hivatkozott törvénycikk értelmében családipótlékra nem lévén igényük, a kérdésnek törvényhozási úton leendő újabb rendezéséig családipótlék-segélyt helyez kilátásba.
