Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1935. november 15

18 Ugyancsak a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter kérésére véleményeztem a közép­iskoláról szóló 1934. évi XI. törvénycikk végrehajtási utasításának tervezetét. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1160/1934. ein. számú leiratával közölte a hit­felekezeti főiskolák és tanintézetek tanárainak, tanítóinak és egyéb alkalmazottainak, valamint a hitfelekezeti kisdedóvodák óvónőinek és egyéb alkalmazottainak az 1934. évi I. törvénycikk 2. §-a 2. bekezdésének b) pontján alapuló szabályszerű elbánás alá vonását megelőző eljárás szabá­lyozása s az eljárásra illetékes háromtagú bizottságok megalakítása tárgyában kiadott rendeletét. A hivatkozott rendeletben említett első bizottságba tagul Dr. Bruckner Győző miskolci jogakadémiai dékánt, helyetteséül Dr. Reil Lajos békéscsabai reálgimnáziumi igazgatót, a második bizottság tagjaiul Raskó Kálmán szarvasi gimnáziumi és Graf Samu soproni elemi iskolai igazgatót, helyet­teseikül pedig Dr. Bánkúti Dezső budapesti leánygimnáziumi igazgatót és Dex Ferenc budapesti tanítót kértem fel és neveztem meg. A Magyar Iskolaszanatórium Egyesület bélyegakcióját az egyházkerületek püspökeinek szíves közbejöttével iskoláink figyelmébe ajánlottam. Ismét közgyűlésünk elé kerül a Magyar Iskola­szanatórium Egyesület arra irányuló kérelme, rendelje el az egyetemes közgyűlés a közép és közép­fokú iskolákban minden beírt tanuló után a nemes intézmény javára bizonyos évi díj szedését, amire nézve a saját iskoláit illetőleg az állam és a református egyház is már régebben rendelkezett. Figye­lembe véve a rendkívüli veszedelmet, amelyet a tuberkulózis hazánkban jelent, továbbá a Magyar Iskolaszanatórium Egyesület nemes céltűzését és működésének felekezeti szempontból is kifogástalan irányát, kívánatosnak tartanám, hogy kérése ezúttal annál is inkább teljesüljön, mert a közgyűlés mult évi határozata egyáltalán nem járt eredménnyel. Bejelentem, hogy a mult évi egyetemes közgyűlés 80. jegyzőkönyvi pontban foglalt hatá­rozata alapján az egyetemes tanügyi bizottság elnöke az Országos Evangélikus Tanítóegyesület alap­szabályait egyházi szempontból felülbírálván, azokat kifogástalanoknak találta, amiről az egyesület elnökét értesítettem. Felkérésem alapján az egyetemes egyházat a Magyar Tanítóegyesületek Egyetemes Szövet­ségének IX. egyetemes tanítógyűlésén Dr. Mágócsy-Dietz Sándor egyetemes tanügyi bizottsági elnök, az Országos Evangélikus Tanáregyesület nyíregyházi közgyűlésén D. Geduly Henrik püspök, ugyanannak budapesti ülésein Dr. Bánkúti Dezső egyetemes tanügyi bizottsági előadó, az Országos Evangélikus Tanítóegyesület közgyűlésén pedig Dr. Zelenka Frigyes egyetemes tanügyi bizottsági elemi iskolai előadó képviselte. Egyházunk minden tanintézete, sőt egész tanügyi berendezkedése többre van hivatva, mint arra, hogy az ifjúságot tanítsa. Missziói hivatást tölt be, amelynek célja gyermekeink evangéliumi hitükben és egyházhűségükben való megerősítése. Amikor ezt a feladatát híven teljesíti, egyben azokon a más felekezetűeken keresztül, akik egyházunk iskoláit látogatják és általában tanügyünkkel kapcsolatban állanak, egyházunk számára jóakaró barátokat szerez. Ennek a szempontnak az érvé­nyesülésére elengedhetetlenül szükség van. Egyébként is a misszió lelkiismeretes gyakorlása egyházunk legégetőbb feladata és jövőjének legbiztosabb záloga. A misszió gondolatának szolgálatában áll a Magyarhoni Gusztáv Adolf Gyámintézet, amely­nek háromnegyedszázados jubileumát tegnap ünnepeltük. Állandóan ébrentartotta egyházunkban azt a gondolatot, hogy szétszórt híveink lelki ellátásáról gondoskodnunk kell. A gyengék megsegí­tésére összefogta az itthon mozgósítható anyagi erőket és az erre a célra szóló külföldi segítség is, főkép a Gusztáv Adolf Egylet részéről a Gyámintézeten át jutott rendeltetési helyére. Jubileumi esztendejében, ami valóban jubileumi esemény számba megy, a finn szórványgondozó körök figyelme szórvány-szükségleteinkre irányulván, a Gyámintézeten keresztül új források nyílnak meg, amelyek­ből egyházunk életébe új segítség árad. A jubiláló Gyámintézetet köszöntöttem és az egyetemes egyház jubileumi örömének egy újonnan alakuló missziói egyháznak szánt ezüstkehely és ostyatányér aján­dékozásával adtam a Gyámintézettel szemben kifejezést. Misszióra hivatott a Magyar Tranoscius is, amely ennek az évnek a folyamán látott nap­világot. A háromszázéves tót Tranoscius énekeit -Dr. Vietórisz József c. főigazgató, imáit pedig D. Geduly Henrik püspök szólaltatja meg abban zengzetes magyar nyelven, hogy annak magyar híveink számára eddig hozzáférhetetlen gazdagsága egyházunk közkincsévé váljék. Legyen ezért hála az Istennek. Az egyetemes egyház gondozásába átvett hatvan-gyöngyös-egri misszióból Egert és kör­nyékét a tiszai egyházkerület saját gondozásába vette vissza. Erőnkhöz mért segítség nyújtásával igyekeztem annak továbbfejlődését elősegíteni. Gyöngyös és Hatvan fejlődése Sztehlo Gábor segéd­lelkész lelkes gondozása mellett, akinek helyét röviddel ezelőtt Huszák József foglalta el, hatalmas lendületet vett. Gyöngyös szépen felszerelt oltárt emelt, Hatvan pedig csodálatraméltó buzgósággal

Next

/
Oldalképek
Tartalom