Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1934. október 26

64 e) egyházi szolgálatának kifogástalan voltát az illetékes hatóság hiteles bizonyítványa igazolja ; j) a folyamodó írásbeli és szóbeli vizsgálat útján a magyar nyelvben, irodalomban és tör­ténelemben, magyar alkotmánytanban való jártasságát az egyetemes lelkészképesítő bizottság előtt, illetőleg, ha erre vonatkozó magyar állami kormányrendelet kötelezőleg intézkednék, valamely magyarországi evangélikus gimnázium érettségi bizottsága előtt igazolja ; g) a folyamodó a hittudományi kar bizottsága előtt kiegészítő szigorlatot tesz a magyar nevelés történetéből, a magyar egyháztörténetből, a magyar evangélikus egyházjogból. 46. §. Amennyiben a folyamodó bizonyítványaiból az tűnnék ki, hogy a magyar evangélikus hittudományi kar tanulmányi rendjében követelt tárgyak valamelyikéből a kérelmező vizsgálatot még nem tett, ezen tárgyból a folyamodó a vizsgálatot a hittudományi kar előtt pótolni tartozik. 47 § Ha a folyamodó a 45. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, vizsgálatra bocsátható azon tárgyakból, amelyeket a bizottság kijelöl. A vizsgálat két része honosítást kérők esetében a bizottság belátása szerint összevonható. 48. §. Azon honosítást kérő lelkészek oklevele, akik képesítésüket 1919. évi január elseje előtt az egykori pozsonyi, soproni és eperjesi theol. akadémiákon végzett tanfolyam sikeres elvégzése s a kötelező vizsgálatok letétele után a magyarországi ág. hitv. evang. egyetemes egyház lelkész­vizsgáló bizottsága előtt szerezték meg, külön honosításra nem szorul és csupán a 45. § c) pontjában kívánt feltételeket tartoznak hitelt érdemlő módon igazolni. Vizsgálatra csak azon esetben kötelez­hetők, hogyha lelkészi működésüket megszakítatlan öt éven át nem folytatták. 49. §. Az oklevelük honosításáért folyamodó lelkészek kérvényéről az egyetemes lelkészképesítő bizottság együttes ülése határoz és a jelentkezőt kedvező elintézés esetén vizsgálatra a 45. § f) és g) pontjának megfelelően a hittudományi kar és a lelkészképesítő bizottság illetékes kerületi osztálya elé utalja. Az írásbeli dolgozatok tételeit a gyakorlati theológia tárgyköréből a püspök tűzi ki s a szóbeli vizsgálat kiváló értékű, tudományos irodalmi működés, vagy általánosan elismert, nagy­sikerű, egyházi, gyakorlati munkásság esetében egyszerűsíthető, esetleg mellőzhető, azonban a 45. § rendelkezései, mint a honosítás feltételei, ekkor is érvényben maradnak. 50. §. A vizsgálatról jegyzőkönyv szerkesztendő, amelyben a lelkészképesítő bizottság illetékes osztálya a sikeres vizsgálat alapján kimondja a lelkészi oklevél honosítását. A jegyzőkönyvet a jelenlevő tagok aláírják. 51. §. A honosításról szóló határozat jegyzőkönyvi kivonat formájában jóváhagyás végett az egyetemes közgyűléshez felterjesztendő és tudomás végett a vallás- és közoktatásügyi miniszter­nek bejelentendő. 52. §. Az egyetemes közgyűlés jóváhagyó határozata után az 51. §-ban említett és a honosítást kimondó jegyzőkönyvi kivonat az egyetemes közgyűlés jóváhagyó záradékával és az egyetemes egyház pecsétjével ellátva, az eredeti oklevél hitelesített, magyar fordításához hozzáfűzve, a be­fogadott lelkésznek oklevél gyanánt kiadatik. 53. §. A honosított lelkészek, ha hitvallásaink szerint erre jogosított püspöktől felavatásban részesültek, új felavatás helyett sikeres vizsgálat esetén a képesítő-bizottság színe előtt alkotmány­szerű esküt tesznek. Az eskütételről jegyzőkönyv készítendő, mely az eskü szövegét is magában foglalja. E jegyző­könyvet a bizottság összes jelenlévő tagjai s a honosított oklevelű lelkész is aláírja s a püspök az egyházkerület pecsétjével hitelesíti. 54. §. Ha utólag az derülne ki, hogy az oklevél honosításáért folyamodó lelkész megelőző szolgá­lata folyamán a lelkészi állás jellemébe ütköző vétséget követett volna el, vagy az 1893. évi XXVJ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom