Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1934. október 26

61 18. §. A jelentkezéshez a 13. §-ban foglalt követelményeket igazoló iratokon kívül minden jelölt részletes élet- és pályarajzot is tartozik mellékelni, amit később a kerületi lelkészi törzskönyvbe köteles sajátkezűleg beírni. 19. §. Kellőképen fel nem szerelt jelentkezések tárgytalannak tekintendők. 20. §. Nő theológusok lelkészképesító vizsgálatra nem bocsáthatók. IV. A vizsgálat. 21. §. A lelkészképesítő vizsgálat két részből áll. Az első rész ideje a sikeres hittudományi szigorlat után egy év múlva, a második rész ideje a vizsgálat első részének sikere után egy év múlva (1932. é. egyet, közgy. jegyzőkönyv 11. p.) következik be. 22. §. A vizsgálat írásbeli és szóbeli. A vizsgálati eljárás részleteit az ügyrend szabályozza (VIII. 63. §). 23. §. Az írásbeli vizsgálat a következő dolgozatok készítéséből áll : a) a vizsgálat első részében a szóbeli előtt készítendő, alapos írásmagyarázaton alapuló egyházi beszédvázlat és egy teljesen kidolgozott egyházi beszéd, amelyeknek tárgykörét, alapigéjét az illetékes püspök jelöli ki ; b) a vizsgálat második része előtt pedig a gyakorlati theológia köréből kitűzött tárgyról tudományos dolgozat készítendő, amely a szerzőnek a tudományágban való jártasságát tanúsítja s egyházias, komoly, érett felfogásáról megbízható, hű képet adhat. A dolgozat tételét a püspök tűzi ki. 24. §. Mindegyik kerületi osztálynak, illetőleg elnökének jogában van akár ügyrendben szabályozott állandó hatállyal, akár esetről-esetre felmerülő szükség szerint hozott határozattal e követelményeket a kerületi szokás és hagyomány figyelembevételével bővíteni. 25. §. A dolgozatok az általa kitűzött határidőig az illetékes püspökhöz küldendők. A püspök a dolgozatokat bírálás végett közli a bizottság tagjaival. 26. §. Az írásbeli dolgozatok sikertelensége esetén a jelöltek szóbeli vizsgálatra nem bocsáthatók, hanem új dolgozat készítésére utasítandók. 27. §. A szóbeli vizsgálat idejét a püspök tűzi ki. 28. §. A szóbeli vizsgálat első részének tárgyai : a) a hitvallási iratok, elsősorban az Ágostai Hitvallás és káték alapos ismerete, különös figyelemmel a szektákra és magyar viszonyokra, polemikai és apologetikai megvilágításban (symbolika) ; b) gyakorlati bibliaismeret, alapos tájékozottság a bibliai könyvekben, kiváltképen az Újszövetség irataiban és a zsoltárok könyvében ; c) az evang. egyházi élet ismerete, föld- és néprajzi megvilágítása, az evang. intézmények vázlatos ismertetése ;