Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1934. október 26

39 78. (Ky.) A tanügyi bizottság bemutatja Krecsák László nyíregyházi kántornak a tiszai egyházkerület püspöke által felterjesztett kérését, amelyben a kántorképesítésről szóló egyetemes közgyűlési határozatoknak módosítását és azt kéri, hogy a nyíregyházi állami tanítóképző-intézetnek azon növendékei, akiket kántorképzésben egyházfőhatósági megbízás alapján is részesít, kántor­képesítőt anyaintézetükben, a nyíregyházi állami tanítóképzőben tehessenek és ne kelljen azt vala­melyik evangélikus tanító-, esetleg tanítónőképzőben letenniök és a velejáró többletköltséget viselniök. Az egyetemes közgyűlés az evangélikus kántorok képzése és képesítése iránt 1926-ban (jk. 79. p.) és 1927-ben (70. p.) intézkedett és gyakorlati érdekből nemcsak a kán­tori képesítői vizsgálat anyagát és szabályzatát állapította meg kötelező erővel, hanem annak megtartására kizárólag a miskolci, a soproni és a szarvasi evang. tanító-, illetve tanítónőképzőintézetben működő kántorképesítő-bizottságot jogosította fel. Egyben arra kérte a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy az egyetemes közgyűlés ezen intézkedéseit tegye kötelezővé az állami tanító- és tanítónőképző-intézetekre nézve is és utasítsa az intézetek igazgatóságait, hogy kántorképesítő vizsgálatra evangélikus fiú­növendékeiket Miskolcra vagy Sopronba, leány növendékeiket pedig Szarvasra küldjék. Figyelemmel mindezekre az intézkedésekre, de különösen az általuk szolgálni kívánt egyházi érdekre, a közgyűlés nem lát elegendő okot arra, hogy azok módosításával vagy hatályon kívül való helyezésével, különösképen pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszternek az egyetemes közgyűlés kérésére tett rendelkezésének megváltoztatására való kérésével azoktól eltérően intézkedjék és a kérelmező kérését teljesítse. 79. (Ky.) A tanügyi bizottság bejelentése szerint, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 53.300/VI. fő-o. 1934. sz. a kelt intézvényében intézkedést kér az iránt, hogy a megkonfirmált tankötelesek a tanév végéig rendszeresen járjanak a mindennapi iskolába, mert ezidőszerint sok helyütt az a gyakorlat, hogy ezek a tankötelesek a konfirmáció megtörténte után rendszerint a pün­kösdi ünnepeket követően a mindennapi iskolából minden különös ok nélkül kimaradnak és velük szemben sem az évzáró vizsgálattal, sem a tankötelezettség meghosszabbításával kapcsolatos intéz­kedések nem foganatosíthatók. Az egyetemes közgyűlés, tekintettel arra, hogy ez az eljárás nemcsak az iskolai fegyelmet sérti, hanem az 1921. évi XXX. t.-c. 3. §-ában foglalt azon rendelkezésbe is ütközik, amely szerint az oktatás időtartama tanévenkint 10 hónap, felkéri az egyházkerületek püspökeit, hogy egyházkerületeik azon iskoláinál, amelyeknél a hivatkozott törvény végre­hajtása tárgyában 130.700/VIII. a. 1922. sz. a. kiadott rendelet 44., illetőleg 45. §-a alapján engedélyezhető tanévmegrövidítés nem áll fenn, a legerélyesebben gondoskodjanak arról, hogy a megkonfirmált tankötelesek a tanév végéig rendszeresen járjanak a mindennapi iskolába. Az egyetemes közgyűlés ezen rendelkezéséről a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztert értesíti. 80. (Ky.) A tanügyi bizottság javaslatára az Országos Evangélikus Tanítóegyesület alap­szabályaira nézve az egyetemes közgyűlés úgy határoz, hogy egyházi szempontból való felülvizsgálatukról az egyetemes tanügyi bizottság elnöke gondoskodjék, azután pedig az egyesület terjessze fel a m. kir. belügyminiszterhez. 81. (Ky.) Az egyetemes tanügyi bizottság jelenti, hogy a népiskolai vallástanítási terv elkészült. Az egyetemes közgyűlés tudomásul veszi, hogy a népiskolai vallástanítási tanterv elkészült. Utasítja a vallástanítási bizottságot, hogy a tervezetet végleges szövegezés előtt a bizottság tagjaival közölje. 82. (Ky.) A vallástanítási bizottság javaslatára az egyetemes közgyűlés kötelezi az egyházközségeket, hogy ahol a tanulói létszám a hit­oktatói munka megoszlása folytán, az önálló hitoktatók részére megállapított létszámon alul marad, a vallástanítással elsősorban az önálló hitoktatót bízza meg. 83. (Ky.) Beterjesztetik a dunántúli egyházkerület közgyűlésének felterjesztése, amely azt szorgalmazza, hogy az önálló hitoktatói állások fenntartása ne tétessék csupán a tanulók lét­számától függővé, hanem az egyházi közérdek is tekintetbe jöjjön. Az egyetemes közgyűlés a javasolt értelemben határoz és a m. kir. vallás- és köz­oktatásügyi miniszterhez felterjesztést intéz. 84. (Ky.) Beterjesztetik a bányai és a dunántúli egyházkerület közgyűlésének aziránti felterjesztése, hogy az állam megfelelő erkölcsi és anyagi támogatása a hitoktatás díjazásának összegé­ben is kifejezésre jusson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom