Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1934. október 26

39 78. (Ky.) A tanügyi bizottság bemutatja Krecsák László nyíregyházi kántornak a tiszai egyházkerület püspöke által felterjesztett kérését, amelyben a kántorképesítésről szóló egyetemes közgyűlési határozatoknak módosítását és azt kéri, hogy a nyíregyházi állami tanítóképző-intézetnek azon növendékei, akiket kántorképzésben egyházfőhatósági megbízás alapján is részesít, kántorképesítőt anyaintézetükben, a nyíregyházi állami tanítóképzőben tehessenek és ne kelljen azt valamelyik evangélikus tanító-, esetleg tanítónőképzőben letenniök és a velejáró többletköltséget viselniök. Az egyetemes közgyűlés az evangélikus kántorok képzése és képesítése iránt 1926-ban (jk. 79. p.) és 1927-ben (70. p.) intézkedett és gyakorlati érdekből nemcsak a kántori képesítői vizsgálat anyagát és szabályzatát állapította meg kötelező erővel, hanem annak megtartására kizárólag a miskolci, a soproni és a szarvasi evang. tanító-, illetve tanítónőképzőintézetben működő kántorképesítő-bizottságot jogosította fel. Egyben arra kérte a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy az egyetemes közgyűlés ezen intézkedéseit tegye kötelezővé az állami tanító- és tanítónőképző-intézetekre nézve is és utasítsa az intézetek igazgatóságait, hogy kántorképesítő vizsgálatra evangélikus fiúnövendékeiket Miskolcra vagy Sopronba, leány növendékeiket pedig Szarvasra küldjék. Figyelemmel mindezekre az intézkedésekre, de különösen az általuk szolgálni kívánt egyházi érdekre, a közgyűlés nem lát elegendő okot arra, hogy azok módosításával vagy hatályon kívül való helyezésével, különösképen pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszternek az egyetemes közgyűlés kérésére tett rendelkezésének megváltoztatására való kérésével azoktól eltérően intézkedjék és a kérelmező kérését teljesítse. 79. (Ky.) A tanügyi bizottság bejelentése szerint, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 53.300/VI. fő-o. 1934. sz. a kelt intézvényében intézkedést kér az iránt, hogy a megkonfirmált tankötelesek a tanév végéig rendszeresen járjanak a mindennapi iskolába, mert ezidőszerint sok helyütt az a gyakorlat, hogy ezek a tankötelesek a konfirmáció megtörténte után rendszerint a pünkösdi ünnepeket követően a mindennapi iskolából minden különös ok nélkül kimaradnak és velük szemben sem az évzáró vizsgálattal, sem a tankötelezettség meghosszabbításával kapcsolatos intézkedések nem foganatosíthatók. Az egyetemes közgyűlés, tekintettel arra, hogy ez az eljárás nemcsak az iskolai fegyelmet sérti, hanem az 1921. évi XXX. t.-c. 3. §-ában foglalt azon rendelkezésbe is ütközik, amely szerint az oktatás időtartama tanévenkint 10 hónap, felkéri az egyházkerületek püspökeit, hogy egyházkerületeik azon iskoláinál, amelyeknél a hivatkozott törvény végrehajtása tárgyában 130.700/VIII. a. 1922. sz. a. kiadott rendelet 44., illetőleg 45. §-a alapján engedélyezhető tanévmegrövidítés nem áll fenn, a legerélyesebben gondoskodjanak arról, hogy a megkonfirmált tankötelesek a tanév végéig rendszeresen járjanak a mindennapi iskolába. Az egyetemes közgyűlés ezen rendelkezéséről a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztert értesíti. 80. (Ky.) A tanügyi bizottság javaslatára az Országos Evangélikus Tanítóegyesület alapszabályaira nézve az egyetemes közgyűlés úgy határoz, hogy egyházi szempontból való felülvizsgálatukról az egyetemes tanügyi bizottság elnöke gondoskodjék, azután pedig az egyesület terjessze fel a m. kir. belügyminiszterhez. 81. (Ky.) Az egyetemes tanügyi bizottság jelenti, hogy a népiskolai vallástanítási terv elkészült. Az egyetemes közgyűlés tudomásul veszi, hogy a népiskolai vallástanítási tanterv elkészült. Utasítja a vallástanítási bizottságot, hogy a tervezetet végleges szövegezés előtt a bizottság tagjaival közölje. 82. (Ky.) A vallástanítási bizottság javaslatára az egyetemes közgyűlés kötelezi az egyházközségeket, hogy ahol a tanulói létszám a hitoktatói munka megoszlása folytán, az önálló hitoktatók részére megállapított létszámon alul marad, a vallástanítással elsősorban az önálló hitoktatót bízza meg. 83. (Ky.) Beterjesztetik a dunántúli egyházkerület közgyűlésének felterjesztése, amely azt szorgalmazza, hogy az önálló hitoktatói állások fenntartása ne tétessék csupán a tanulók létszámától függővé, hanem az egyházi közérdek is tekintetbe jöjjön. Az egyetemes közgyűlés a javasolt értelemben határoz és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjesztést intéz. 84. (Ky.) Beterjesztetik a bányai és a dunántúli egyházkerület közgyűlésének aziránti felterjesztése, hogy az állam megfelelő erkölcsi és anyagi támogatása a hitoktatás díjazásának összegében is kifejezésre jusson.