Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1934. október 26

33 b) A leányközépiskolákra vonatkozó statisztikai adatok a következők : Van három leány- 56. középiskolánk : a budapesti és a nyíregyházi leánygimnázium és a kőszegi leányliceum. A három leányiskolában 42 rendes, 7 helyettes és 12 óraadó tanár működött. Vizsgát tett 821 tanuló (tavaly 818), vallásra nézve evangélikus 377 (45*9%, tavaly 46%), protestáns 551 (67%, 67%), keresztyén 680 (82-6%, 85-8%). Jeles 198, jó 308, elégséges 246, egy tárgyból elégtelen 27, több tárgyból 6. 1. A budapesti leánygimnázium történetében nevezetes esemény volt az iskola alapításának 50 éves fordulója. 1933 dec. 20-án és 21-én ünnepelte meg az intézet ezt a nevezetes évfordulót, az ünnepélyen az igazgató ismertette az iskola fejlődésének történetét. Ugyanezen alkalommal leplezték le a hősi halált halt Votisky Zoltán és Windt József tanárok emléktábláját. A képviselőtestület elnöksége a jubileum napján elhatározta, hogy gyűjtést indít az iskola új épületére. Az ebben az iskolában már évek óta szervezett ú. n. nyilvános tanítások most is voltak, összesen 5. A szülőkkel való közvetlen érintkezésre az igazgató az ú. n. szülői teaestet vezette be, amely a hozzáfűzött reményeknek teljesen megfelelt. 2. A kőszegi leányliceumban a létszám 123 (tavaly 124). A létszám tehát még mindig aggasztóan kevés. Új alapítványt nyert az intézet a 800 P-vel létesített Szigethy Lajosné ösztöndíjalapítványban, amelyet Dr. Szigethy Lajos tett elhúnyt neje, Brósz Erzsébet emlékének megörökítésére. Az igazgató az internátus helyiségeit nyáron leány-nyaraltatásra használta fel, amely az intézetnek jól jövedelmezett. 3. A nyíregyházi leánygimnázium életében nevezetes mozzanat, hogy az intézet szervezője és igazgatója : felsőőri Adorján Ferenc 1934 márc. 1-i hatállyal nyugalomba vonult. Helyét Weiszer Gyula foglalta el. c) Középiskolai internátusa van hét középiskolánknak és pedig : a soproni, aszódi, bonyhádi, szarvasi, budapesti, nyíregyházi fiú- s a budapesti és kőszegi leányközépiskolának. Tápintézet, alumneum van Sopronban, Békéscsabán, Bonyhádon és Szarvason. III. A két tanító- s az egy tanítónőképző-intézetben összesen 496 tanuló tett az iskolai év végén vizsgálatot. Ez a létszám az egyes intézetek között a következőképen oszlik meg : Miskolcon 213, Sopronban 140 és Szarvason 143 volt a tanulók száma. Ezek közül evangélikus vallású volt 317, református 82, róm. kath. 84, görögkath. 12 és unitárius 1. Internátusi elhelyezést 232, étkezést 267 növendék vett igénybe. Eredményes képesítő vizsgálatot 105 tanítójelölt tett és kántori képesítést 76 okleveles tanító és tanítónő szerzett. Cserkészcsapata ebben az iskolai évben is mind a három intézetnek volt. Sopronban 26 leventeoktatójelölt állotta meg sikeresen a vizsgálatot, Miskolcon 46. A növendékek gyakorlati kiképzését mind a három intézet saját gyakorlóiskolájában látta el. A két tanítóképző gyakorlóiskolája részben osztott, a tanítónőképzőé osztatlan. A három intézetben 48 igazgató, tanár, oktató és nevelő működött. Mind a három érdekelt egyházkerület ebben az iskolai évben is készségesen hozott meg tőle telhető minden áldozatot, hogy intézetét fejlessze, tökéletesítse, tanító és nevelő munkájában támogassa. Egyenkint tekintve az egyes intézeteket, látjuk, hogy 1. a miskolci intézetnek gyarapodtak tanítási eszközei, felszerelési tárgyai, a kötelező olvasmányok és a pedagógiai munkák gyűjteménye. Sajnálatos, hogy az internátusi épületnek a kibővítése és a tornacsarnoknak megépítése anyagiak hiányában ez évben sem volt megvalósítható, de biztató a remény arra, hogy az 1934/35. iskolai év végéig e két sürgős szükségből legalább az egyik kielégíthető lesz. Kívánatos az is, hogy az intézet igazgatósága találjon módot és lehetőséget arra, hogy intézetének minden irányú munkájáról rendes értesítőben részletesen számoljon be, amint ezt a többi tanítóképző intézet s nemcsak valamennyi középfokú, de több elemi iskola is teszi. 2. A soproni intézet áldásos működésének 75 éves fordulóját ünnepelte nemcsak a hivatalos körök és a hálás volt tanítványok, valamint általában az evangélikus hittestvérek, hanem más vallású, de az intézet eredményes múltját s munkás és sikeres jelenét egyaránt nagyra értékelő érdeklődők és tisztelők ünneplő részvételével is. Az intézet értesítője ebből az ünnepélyes alkalomból közli az intézet történetét és az abban működött igazgatók és tanárok névsorát és működésük idejét. A berendezés, a felszerelés és a könyvtár itt is gyarapodott, de az iskola épületének kibővítését és alapos kitatarozását itt is az anyagiak hiánya késlelteti. A növendékek egészségének gondozásában nagyjelentőségű az az intézkedés, hogy a mult évben berendezett iskolai fürdőt nemcsak a bentlakó, hanem azok a kintlakó növendékek is kötelesek használni, akiknek lakásán nincsen fürdési lehetőségük. Ugyancsak a növendékek egészségét ápolja az ez évben megszervezett iskolai fogászat, amely lehetővé teszi, hogy a növendékek fogait szakorvos állandóan gondozza. 3. A szarvasi tanítónőképző intézet ú. n. »Tessedik épület«-ében belső tatarozások folytak és az újravakolás, meszelés, galambszürke színnel történt festés kedvezően fokozta az épület belsejének azt a barátságos, vidám és derűs képét, amelyet az utóbbi években eszközölt következetes gondozás az épületnek nyújtott és ezzel a növendékek esztétikai nevelésének hasznos szolgálatot tett. Az ú. n. »Kisinternátus« és a »Haviár-ház« főépületén is jelentős javítás és csinosítás történt. Az intézet berendezése, felszerelése, könyvtára gyarapodott. Leglényegesebben a tornaterem felszerelése gazdagodott azzal a 71 tárggyal, amelyet a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 685 P értékben az 3