Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1934. október 26

27 Amerikai Egyesült Lutheránus Egyház kebelébe tartozó akroni egyházközség volt magyar misszió- 41-44. nárius-lelkészének a magyarországi evangélikus egyház lelkészi karába leendő átvétele iránt benyújtott kérvényét. Az egyetemes közgyűlés a kérelmet átteszi az egyetemes lelkészképesítő bizottsághoz, mint amely ezen ügyben határozni illetékes. 42. (K.) Az »Erős vár a mi Istenünk« egységes szövegének és dallamának megállapítására kiküldött bizottság jelenti, hogy a folyó évi március hó 6-án augusztus 31-i határidőre 300 pengő pályadíjjal kiírt pályázatra 136 jeligés pályamű érkezett be. A bizottság, miután tagjai az egyes pályaműveket külön-külön is alaposan megvizsgálták és az általuk jobbaknak ítélteket az együttes ülésen közös beható tárgyalás anyagává tették, úgy találta, hogy közülük egy sincs olyan abszolút költői értékű, a zenei követelményeket is kielégítő, énekelhető fordítás, mely a meglévő és használt énekkel szemben határozott nyereségnek volna tekintendő. Talált azonban négy olyant és pedig az »Avashegy«, »Isten a mi oltalmunk és erősségünk«, »Harci riadó« és »Ne csüggedj el kicsiny sereg« jeligéjűeket, amelyek viszonylag értékes alkotások és némi átdolgozással, egy-két verssor, esetleg csak egy-egy rosszul hangzó szó kicserélésével erőteljes, énekelhető vers válhatnék belőlük. Éppen ezért azt javasolja a bizottság, mondja ki az egyetemes közgyűlés, hogy a 300 pengő pályadíjat a pályázók közül egynek sem ítéli oda. Tartsa ellenben nyitva a pályázatot olyképen, hogyha később adna be valaki a bizottság által abszolút értékűnek ítélt pályaművet, a pályadíj az illetőnek kiadható legyen. Felhatalmazást kér a bizottság arra is, hogy a bizottság által kijelölt egyik bizottsági tag megbeszélést folytathasson a fenti jeligéjű pályamunkák szerzőivel és pedig a fentebb megállapított sorrendben, hogy műveiknek a bizottság által kifogásolt egyes helyeit kijavítva, adjanak be új pályamunkát, melyeket a bizottság immár a megbeszélést folytató bizottsági tag nélkül az 1935. évi január hó folyamán újból megvizsgál, abban a reményben, hogy közülök egynek a pályadíj kiadható lesz. Az egyetemes közgyűlés a jelentést tudomásul veszi s a bizottságnak a kért felhatalmazást megadja. 43. (K.) A liturgiái bizottság beterjeszti következő jelentését. A bizottság az elmúlt esztendőben kétízben tartott ülést, melyeken az egységes liturgia kérdését minden oldalról megtárgyalta. Megállapítja, hogy nemcsak a MELE békéscsabai közgyűlése mondotta ki egyhangú határozattal, hogy a D. D. Raffay Sándor püspök által kidolgozott és minden gyülekezetben bemutatott istentiszteleti rendet alkalmasnak tartja főképen a magyar gyülekezetekben való bevezetésre, hanem az az egyes egyházkerületekben is nagyrészt kedvező fogadtatásban részesült, a maga részéről is ezt a liturgiái rendet ajánlja elfogadásra, melyet szerzője most már az egész esztendőre kidolgozott, a bizottság pedig letárgyalt. Mivel azonban ezen istentiszteleti rend egyes részei ellen többoldalról aggályok is merültek fel, szükségesnek tartja azoknak átsimítását, korrigálását, egyes részek elhagyását, másoknak kiegészítését. A német és a tót gyülekezetek részére is a D. D. Raffay Sándor püspök által készített tervvel azonos elvek szerint tartja a liturgiái rendet kidolgozandónak, amely a Szekej-és Dörmer-féle javaslat szerint a Raffay-félével összeegyeztetendő lenne. Ennek a munkálatnak keresztülvitelére a bizottság egyévi haladékot javasol, hogy a jövő évi egyetemes közgyűlésen már kötelezőleg kimondhassa az egységes liturgiái típusok bevezetését. Ahol pedig a Raffay-féle liturgiái rendet már az év folyamán bevezették, a MELE határozataival egyetértve javasolja a bizottság, hogy az egyetemes közgyűlés annak további fenntartására engedélyt adjon. Mindezek alapján az egyetemes liturgiái bizottság a következő határozati javaslatot terjeszti a közgyűlés elé : 1. Nyilvánítsa az egyetemes közgyűlés elismerését és hálás köszönetét D. D. Raffay Sándor püspöknek most már az egész esztendőre kidolgozott alapos és szakszerű istentiszteleti rendjéért, mely úgy a történeti fejlődésnek, mint a lutheri szellemnek megfelel. 2. A bizottság ezt a liturgiái rendet alkalmasnak találván a magyar gyülekezetekben való bevezetésre, a felmerült aggályok miatt azonban a kérdést mégsem tartván a végleges döntésre megérettnek és alkalmasnak, rendelje el az egyetemes közgyűlés az egész tervezetanyag sokszorosítását és bocsássa le azt az alsóbbfokú lelkészi értekezletekhez esetleges javítások, pótlások, kiigazítások megtételére. Utasítsa a bizottságot, hogy ezen megjegyzéseket kerületenként tárgyalja le és tegyen a jövő évi közgyűlésnek javaslatot, hogy az a javaslat alapján végleg dönthessen. A német- és tótajkú gyülekezetek istentiszteleti rendjére nézve rendelkezzék úgy az egyetemes közgyűlés, hogy az azonos elvek szerint dolgoztassék ki s összeegyeztetve a Raffay-féle tervezettel, kerüljön az egyetemes liturgiái bizottság útján a jövő évi közgyűlés elé, ahol pedig a Raffay-féle liturgiái rendet már bevezették, adjon annak fenntartására — a MELE javaslataival megegyezőleg — a közgyűlés engedélyt. Az egyetemes közgyűlés a liturgiái bizottság javaslatait — az előterjesztett jelentés kapcsán — egész terjedelmükben elfogadja. 44. (K.) Tárgyaltatik a somogyi egyházmegyének a dunántúli egyházkerület révén felterjesztett kérelme a vasárnapi teljes munkaszünet törvénnyel való kötelezővé tétele iránt olyképen, hogy csupán az elkerülhetetlenül szükséges mezőgazdasági munkák elvégzésére adható felmentés. 2*