Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1934. október 26
20 •14L. 2. gyámhatóságaink gyakran beleegyeznek abba is, hogy az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó szülő vallására térjen át és 3. gyámhatóságaink ugyancsak több esetben hozzájárulnak ahhoz is, hogy az elhalt szülő vallását követő gyermek életbenmaradt másvallású szülő vallásában, tehát a törvény szerinti vallásától eltérő vallásban neveltessék. Kétségtelen, hogy a fentebb 1., 2. alatt megjelölt esetekben áttérésnek nem lehet helye, a 3. pont alatt megjelölt esetben pedig a gyámhatóság ahhoz, hogy 7—18 éves gyermek a törvény szerinti vallásától eltérő más vallásban neveltessék, nem adhat engedélyt. Éppen ezért, ha a kérdéses esetekben egy-egy árvaszék az áttéréshez, illetőleg a gyermeknek más vallásban való neveltetéséhez hozzájárul és az erre vonatkozó alsófokú gyámhatósági határozat fokozatos fellebbvitel útján elém került, az ilyen határozatot minden egyes esetben, mint törvénybe ütközőt, megsemmisítettem. Meg kell állapítanom, hogy az 1—3. alatt megjelölt esetek közül nagyobb számban csak olyan esetek fordultak elő, amikor a gyámhatóság 7—18 éves gyermeknek a törvény szerinti vallásától eltérő más vallásban való neveltetéséhez járult hozzá. Azonban ebben a tekintetben is csupán Budapest székesfőváros és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye árvaszékénél lehet szó gyakorlatról, mert a többi árvaszéknél nemcsak az 1., 2. pont alá tartozó áttérés, hanem a más vallásban való neveltetés megengedése is csak szórványosan fordult elő. Budapest székesfőváros és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye árvaszékének említett törvényellenes gyakorlatát az 1933. évi május 4-én 191.568/1933. B. M. szám alatt kelt rendeletemmel megszüntettem és utasítottam ezt a két árvaszéket, hogy ezentúl semmiféle esetben ne adják meg a hozzájárulásukat ahhoz, hogy 7—18 éves gyermek ne az ő törvény szerinti vallásában, hanem más vallásban legyen oktatható és nevelhető. Erről a magyarországi református egyetemes konventjének elnökségét, az ebben az ügyben előterjesztett panaszára, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr útján annakidején értesítettem. Ami az érdekelt egyházközségnek, illetőleg törvényes képviselőjének (lelkészének) vallásügyi közigazgatási ügyekben jogorvoslatok igénybevételére vonatkozó jogosultságát illeti, ezt a jogosultságot az 1894 : XXXII. t.-c. életbelépése óta kifejlődött állandó gyakorlat alapján fennállónak kell tekinteni. E tekintetben tehát jogszabályalkotásra nincs szükség. Egyébként nincs is tudomásom arról, hogy az utóbbi években a gyámhatóságok a szóbanlévő esetekben kétségbevonták volna az érdekelt egyházközségnek jogorvoslat igénybevételére való jogosultságát. Mindazonáltal a gyámhatóságokat körrendeletben utasítani fogom, hogy vallásügyi közigazgatási ügyekben az érdekelt egyházközség (hitközségek) jogorvoslati jogosultságát ne vonják kétségbe és avégből, hogy ez a jogorvoslati jogosultság a gyakorlatban is érvényesüljön, az ilyen ügyekben hozott határozataikat az érdekelt egyházközségnek (hitközségnek) is kézbesítsék. Ezzel elérhető lesz, hogy az alsófokú gyámhatóságoknak mindazon határozatai, amelyeket az érdekelt egyházközségek sérelmeseknek találnak, harmadfokú elbírálás végett elém kerüljenek. Eképen abban a helyzetben leszek, hogy minden ilyen esetben ellenőrizhetem majd, vájjon vallásügyi törvényeink rendelkezéseit betartották-e. A kibocsátandó körrendeletben figyelmeztetni fogom az árvaszékeket arra is, hogy a fentebb 1., 2. pont alatt megjelölt esetekben áttérésnek nem lehet helye, s hogy ilyen esetekben a gyámhatóságok szigorúan alkalmazkodjanak a törvény rendelkezéseihez. Ezenkívül — Budapest székesfőváros és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye árvaszéke kivételével — a többi árvaszékeket figyelmeztetni fogom még arra is, hogy a fentebb 3. pont alatt megjelölt esetben a gyámhatóság nem adhat engedélyt ahhoz, hogy 7—18 éves gyermek a törvény szerinti vallásától eltérő más vallásban neveltessék. Budapest, 1934. évi május hó 1-én. , r r , ~ . r J vitéz dr. KeresztesFischer Ferenc s. k. Az egyetemes közgyűlés megnyugvással veszi tudomásul a belügyminiszter ismertetett rendelkezéseit és a belügyminiszternek gyors és a törvény rendelkezéseinek érvényt szerző intézkedéseiért köszönetet mond. Egyben felhívja az egyetemes közgyűlés a lelkészek figyelmét a fentebb egész szövegében közölt rendelet összes intézkedéseire, azzal, hogy az abban idézett törvényhelyeknek az e rendeletben foglalt deklarációk értelmében való végrehajtása felett őrködjenek és kísérjék figyelemmel azt is, hogy a gyámhatóságok a 7—18 éves gyermekek áttérése tárgyában hozott határozataikat az egyházközségek jogorvoslati jogának érvényesíthetése végett a lelkészekkel mindenkor közöljék. 14. (R.) A jogügyi bizottság bejelenti, hogy az 1933. évi közgyűlés 17. jkvi pontja értelmében az igazságügyminiszterhez az iránt intézett felterjesztésünkhöz, hogy az 1914 : XL. t.-c. 1. §-a egészíttessék ki oly értelemben, hogy a törvényszakasz 2. bekezdésébe az egyházi törvények szerint megalakult és működő bíróságok is bevétessenek, átiratunk folytán a testvér református egyház egyetemes konventje is csatlakozott. Örvendetes tudomásul szolgál.
