Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1933. november 10

IS 400. A segédlelkész — hacsak idevonatkozókig szerzett jogai nincsenek — nem lehet tagja a nyugdíjintézetnek. 2. A 12. §-t az 1932. évi egyetemes közgyűlés 79. jkvi p. alatt hozott határozata alapján a következő rendelkezésekkel egészíti ki : Amennyiben a nyugdíjra, illetve özvegyének, vagy a szabályrendelet szerint jogosított nőrokonának ellátására és árváinak neveltetésére igényjogosult tag, vagy ily tag állásának a fenntartója járulékfizetési kötelezettségének csak részben tett eleget, a szabályrendelet alapján járó nyugdíj, ellátási díj, árvaneveltetési díj, betegápolási vagy temetkezési díj is csak az érdekelt tag" által és illetve a fenntartó által az igény megnyílásáig tényleg eszközölt befizetések arányának megfelelő hánvacl erejéig íolvósíttatik. Ennek a hányadnak kiszámításánál az egyes igények fedezeteiből az egyetemes egyház hozzájárulása 25%-ra, a fenntartó díja 36%-ra, a tag díja pedig 39%-ra értékeltetik. Ha azonban a tag, illetve ellátásra jogosult jogutódja, vagy a fenntartó az igény megállapításától számított két éven belül az elmaradt járulékokat és azok késedelmi kamatait egészben vagy részben pótlólag befizeti, a már folyósított nyugdíj, özvegyi ellátás, árvaneveltetési díj, betegápolási díj vagy temetési díj összege megfelelően felemelendő. A fenntartó tartozása miatt nyugdíjában, illetve özvegyi ellátásában, árvaneveltetési díjában, betegápolási vagy temetési díjában rövidséget szenvedett félnek a fenntartóval szemben érvényesíthető jogait ezek a rendelkezések nem érintik. 3. A 19. §-nak az 1932. évi közgyűlésben a jkv. 78. p. (1. alpontja) alatt elrendelt kiegészítését mellőzi. 4. Az egyetemes egyház járulékait részletező 32. § a következő szövegezést nyeri : Az egyetemes egyház az általa fenntartott egyetemes nyugdíjintézet részére a) az egyházi közalap jövedelmének az egyetemes közgyűlés által megállapított részét, b) az 1848 : XX. t.-c. szerinti államsegélynek ugyancsak az egyetemes közgyűlés által az államsegélynek legalább egyharmadában megállapítandó részét biztosítja,

s évenként folyóvá teszi. 5. Az ügyvitel egyszerűsítése és eredményesebbé tétele érdekében az egyetemes közgyűlés szükségesnek látja, hogy a) a közvetítő pénztárak szolgálatának igénybevétele helyett 1934. január 1-től kezdődőleg minden befizetés közvetlenül a nyugdíjintézetnek a postatakarékpénztárnál nyitandó számlájára eszközöltessék s az egész pénzkezelést közvetlenül és kizárólag az egyetemes nyugdíj intézeti pénztár intézze ; b) a kamatmentes befizetések határnapja s a nyugdíjintézeti számlák lezárásának napja december 31-ében állapíttassék meg, hogy annak elteltével az ügyvivő a következő évi járulékszámlát már az év első hónapjaiban, legkésőbb március 31-ig kibocsáthassa. Ezen rendelkezésekből kifolyólag az egyetemes közgyűlés a szabályrendelet 33., 37., 38. és 41. §-ának szövegét az alábbiak szerint módosítja : A 33. szakasz 3. bekezdésében »az egyházmegyei pénztárak útján« szavak töröltetnek. A 37. §-ban a »járulékok« szót követő mondatrész elmarad s a következő szöveggel cseréltetik fel : közvetlenül a nyugdíjintézetnek postatakarékpénztári számlájára fizetendők be. A befizetett összegeket az ügyvivő elkönyveli. A 38. szakasz új szövege ez lesz : A járulékok befizetésére nézve a következők határoztatnak : a) A nyugdíjintézeti évi járulékok, illetve az alapítási járulék évi részletei az illető naptári év január havának első napján válnak esedékesekké, de az év december havának 31. napjáig egy összegben, vagy részletekben kamatmentesen fizethetők be a nyugdíjintézet számlájára. Ezen határnap elteltével a hátralékos tartozás után 5% késedelmi kamat jár, melyet az ügyvivő az esedékesség napjától (január 1-től) számítva, kiróni köteles. b) A tartozás behajtása iránt (E. A. 6. §, továbbá 268. §, illetve 8. §) az ügyvivő jelentése alapján az esperes, illetve püspök, illetve az egyetemes felügyelő intézkedik. A nyugdíj intézeti bizottságnak a püspök, illetve az egyetemes felügyelő javaslatára kivételesen — indokolt esetekben — jogában áll : a behajtási intézkedéseket meghatározott ideig függőben tartani és az érdekelt adósok részére fizetési haladékot engedélyezni. c) A püspökök, a fenntartó testületek és tagok javára bármely egyházi hatóság által, bármily címen folyósított segélyek összegét a segélyben részesítettek nyugdíj intézeti tartozásának kiegyenlítésére, vagy törlesztése végett — különös méltánylást érdemlő esetektől eltekintve — az érdekeltek nyugdíjintézeti díjhátralékainak számlájára befizettetni tartoznak. d) A nyugdíjintézeti bizottság feljogosíttatik arra, hogy a tagoknak lelkészi kongrua, vagy korpótlék címén járó közpénztári illetményeit azok x/3-ad része erejéig, de évi.63 arany-