Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1933. november 10

27 tások minden felelősség nélkül való fellebbezése a nagyobb gyülekezetek jogbiztonságát veszélyezteti és anarchisztikus állapotok előidézésére alkalmas, mondja ki az egyetemes közgyűlés, miszerint az Egyetemes Lelkészválasztási Szabályrendelet IX. fejezetének 49. §-át a felügyelőválasztás és az egyházi képviselőtestület választásának megfellebbezésére is kiterjeszti, hogy ezzel a könnyelmű l'ellebbezgetésnek és így a gyülekezetek ok nélkül való nyugtalanításának véget lehessen vetni. Az egyetemes közgyűlés megállapítja, hogy az egyházközségi felügyelő- és képviselőtestületi tagválasztásokra vonatkozó perorvoslati eljárás az E. A. 329. § e) pontja szerint az E. A. 394—419. §§-aiban foglalt rendelkezések alá tartozik. Ezen túlmenőleg az Egyetemes Lelkészválasztási Szabályrendelet IX. fejezete 49. §-ának az egyházközségi felügyelő- és képviselőtestületi tagválasztások megfellebbezésére való kiterjesztését annál kevésbbé tartja helyénvalónak, mert a Szabályrendeletben foglalt különleges intézkedés kizárólag a lelkészválasztási ügyekre vonatkozván, nem alkalmazható — különösen kiszakítottan — egyéb választások megfellebbezésére. Utal azonban az egyetemes közgyűlés ennél a kérdésnél az E. A. 415. §-ának idevonatkozó rendelkezéseire, amelyeknek alkalmazásával ez a kérdés külön szabályrendeleti rendelkezés nélkül is megfelelő megoldást nyerhet, nemkülönben az 1928. évi egyetemes közgyűlés 93. sz. határozatára, amely fölhívja az elsőfokú törvényszékek elnökségeit, hogy ott, ahol költségbiztosítékot követelni lehet, gondoskodjanak arról, hogy az oly összegű legyen, melyből a felsőbírósági költségek is fedezetet nyerhetnek. 39. (Z.) Tárgyaltatik a tiszai egyházkerület fölterjesztése, amelyben a nemi betegségek leküzdésére vonatkozó törvénytervezetet a megindítandó akció szempontjából pártolólag terjeszti fel az egyetemes egyházhoz. Az egyetemes közgyűlés a bemutatott törvénytervezet intencióit helyesnek tartja, de mivel a törvénytervezetben érintett kérdések államhatalmi kérdések, azoknak taglalásába bocsátkozni nem tartja magát hivatottnak. 40. (Z.) Tárgyaltatott a dunáninneni egyházkerület fölterjesztése, amelyben hivatkozással az 1928. évi egyetemes közgyűlés 16. sz. jegyzőkönyvi pontjában a Fébé Ev. Diakonissza Nőegylet működésének felügyeletére és irányítására vonatkozólag kimondott határozatára, kéri, hogy az egyetemes egyház a diakonisszák kiképzését ellenőrizze, hozzon a diakonisszák munkakörét szabályozó, egyetemes érvényű szabályzatot s mondja ki, hogy a diakonisszák csak felsőbb egyházi hatóság jóváhagyásával alkalmazhatók s mindenben az illetékes lelkész felügyelete és ellenőrzése alatt állanak s munkájukat az illetékes lelkész vezetése, irányítása és utasítása szerint tartoznak végezni. Az egyetemes közgyűlés megállapítja, hogy a Fébé Diakonissza Nőegylet alapszabályai szerint az egyesület, valamint annak egyes önkormányzati szervei és az alapítandó fiókegyesületek működésüket a magyarhoni egyetemes evangélikus egyház közvetlen felügyelete és irányítása mellett fejtik ki, és hogy az egyetemes felügyelő ezen felügyelettel és irányítással a bányakerületi püspököt bízta meg, mint akinek egyházkerülete területére a Fébé telepe esik. Megújítva 1928. évi 16. sz. határozatát, amely szerint a Fébé Diakonissza Nőegylet működésének felügyeletére és irányítására az egyes egyházkerületekkel való vonatkozásban a kerületek püspökei illetékesek, akik e téren tett intézkedéseikről és tapasztalataikról saját egyházkerületük közgyűlésein kívül egységes kezelés szempontjából az egyetemes felügyelőhöz terjesztik be jelentéseiket, ki indokolt szükség esetén az egyetemes egyház nevében intézkedik, kimondja, hogy a diakonisszák kiképzésének ellenőrzésére a diakonisszaképző intézetek területi fekvése szerint illetékes püspökök jogosultak és hogy az egyházközségek diakonisszát csakis illetékes egyházi főhatóságuk hozzájárulásával alkalmazhatnak és a diakonisszának az egyházközségben való munkakörét és jogi helyzetét előzetesen illetékes egyházi főhatóságuk hozzájárulásával rendezni tartoznak, figyelemmel a rendezésnél az E. A.-nak a lelkész hatáskörét, jogait és kötelességeit megállapító 62. és 63. §§-aira. Külön egyetemes érvényű szabályrendelet alakítását e tárgyban az egyetemes közgyűlés mellőzi, mert a diakonisszaképzés ellenőrzésének, a diakonisszák munkakörének és jogi helyzetének szabályozását a zsinat föladatának tekinti. Ezen okból ezt a határozatát a zsinati bizottsághoz is átteszi. 41. (L.) Tárgyaltatik a vallás- és közoktatásügyi miniszter által 6233/1933. szám alatt az egyetemes felügyelőhöz véleményezés végett megküldött, az ipari munkának vasárnapokon és egyes ünnepnapokon való szüneteléséről szóló törvényjavaslattervezet az azzal kapcsolatos egyházkerületi felterjesztésekkel együtt. A jogügyi bizottság javaslata alapján az egyetemes közgyűlés a hivatkozott törvényjavaslattervezet első pontjába ázott megjelölt munkaszüneti napokon kívül még felveendőnek tartja, mint munkaszüneti napokat, a karácsony, húsvét és pünkösd másodnapját, nagypénteket és áldozócsütörtököt. Felveendőnek tartja továbbá a vonatkozó törvényjavaslattervezet 11. §-ába, hogy minden munkaadó minden második vasárnapot, vagy legalább havi egy vasárnapot, illetve más