Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1932. november 18
42 94-95-96- rendelt 2o<>/o-os tőkésítéstől eltekinteni kényszerült. 59 igényjogosult gyermek után á 28 pengő, ösz97-98. szesen 1.652 pengő segély utaltatott ki, inig a fennmaradt 12 pengőt a bizottság portóköltségre fordíttatta. A Magyarországi Evang. Lelkészegyesület elnöke útján a m. kir. népjóléti miniszter által gyermekeiket házon kívül taníttató lelkészcsaládok segélyezésére kiutalt 2.000 pengőt is elosztotta a bizottság. 64 gyermek után 30 kérvényezőnek gyermekenként 30 pengő segélyt engedélyezve, amely két 40 pengős rendkívüli segély hozzá számításával az egész rendelkezésre álló összeget felemésztette. A bizottság javasolja az egyetemes közgyűlésnek, kötelezze a folyamodókat, hogy kérvényeiket az előírt felszereléssel az espereshez beadva, hivatalos úton nyújtsák be, az esperesek pedig az érdekeltek vagyoni viszonyaira is kiterjedő indokolással ellátott véleményes javaslattal terjesszék fel a kérvényeket. Felhatalmazást kér egyben a bizottság arra, hogy kivételes méltánylást érdemlő, rendkívüli esetekben az előírt feltételektől eltekinthessen és a segélyek odaítélését illetőleg szabad kezet nyerjen. Az egyetemes közgyűlés a jelentést tudomásul veszi és kimondja, hogy ezentúl a segélykérvények az esperes útján terjesztendők fel, a kérvényezők vagyoni viszonyaira is kiterjedő indokolással és véleményes javaslattal, egyben felhatalmazza a bizottságot, hogy kivételes, méltánylást érdemlő esetekben az előírt feltételektől eltekinthessen és legjobb belátása szerint intézkedjék. 95. (Sz.) A mult évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 113. pontja kapcsán bejelenti a pénzügyi bizottság, hogy a gróf Roth-Teleki féle ösztöndíjak az 1931—32. tanévre az egyetemes egyház közigazgatási pénztárából nyert ösztöndíj segély felhasználásával akként osztattak ki, hogy 11 tanuló egyenként 10 pengő ösztöndíjat kapott és pedig Aszódon 2, Békéscsabán 2, Budapesten 3, Sopronban 2, Szarvason 2. Jóváhagyó tudomásul szolgál. 96. (Sz.) Az egyetemes főjegyző bejelenti, hogy a nyugdíjállamsegély-ügyi bizottság a lefolyt közigazgatási évben két ülést tartott; a nyugdíjállamsegélyben részesülők egész állománya részére az általa élvezett havi összegnek megfelelő összegű húsvéti és reformációi emléknapi segélyt utalványozott és több segélykérvényt külön is honorált. A jelentés tudomásul szolgál. 97. (Sz.) Németh Károly a magyarhoni ág. h. ev. misszióegyesület egyh. elnöke előterjeszti a Misszióegyesület jelentését, amely sz?r,int az egyesület munkája 1932-ben nagyobb lendületet vett. Konferenciát tartott Sárszentlőrincen és Szarvason; az utóbbi helyen tartotta rendes évi közgyűlését is,. Missziói körutat tartott Kunszt Irén evang misszionáriusnővel, a kínai misszió első magyar munkásával, továbbá Rother Frigyes afrikai misszionáriiussal, a Lipcsei Misszió munkásával. Az egyesület kiilmissziói havi folyóirata, a Missziói Lapok, Dr. Báró Podmaniczky Pál, egyetemi tanár, szerkesztésében jelenik meg. Megszervezte missziói (iratterjesztését, Budapesten és a vidék több helyén havi missziói ünnepéllyel, bibliaórával kapcsolatos összejöveteleit. Szarvason külön helyi misszióá egyesület alakult a legszorosabb kapcsolatban az országos egyesülettel. Évi bevétele volt 1931-ben 3.733 P 29 fillér, kiadása 3.720 P 08 fillér; a Lipcsei Misszió támogatására küldött 2.350 P-t. A szarvasi közgyűlés bizonyos alapszabálymóclosításokat határozott el. Az egyesület jóváhagyás végett az egyetemes közgyűlés elé terjeszti a módosítások szövegét. Az egyetemes közgyűlés a jelentést tudomásul veszi és a beterjesztett alapsza bály módosításokat jóváhagyja. 98. (Sz) Beterjesztetik a Luther—Társaság évi jelentése: A Luther—Társaság az elmúlt esztendőn egyre súlyosabban érezte az anyagi válság nyomasztó terhét. Míg az általános egyházellenes hangulat szüntelenül terjed, s vele szemben a Luther-Társaságnak, mint egyházunk irodalmi Társaságának, állnia kell a harcot, szinte lefegyverzetten kell harcolnia és végeznie munkáját. A régi időkben, a háború utolsó évéig mintegy 4500— 5000 arany koronára rúgott az egyetemes egyház és a kerületek segélye, s mintegy 8000—9000 korona folyt be tagdíjakból, 2000 kor. az alapítványok kamataiból, a tőke elértéktelenedése következtében a kamatjövedelem enyészett el, a tagok számának 1/3-ára való összezsugorodása s az általános elszegényedés a tagdíjbevételt csökkentette csekély ös.-zegre, az államsegély fokozatos állandó apasztása következtében pedig az egyetemes és kerületi segély 5000 kor.-ról a mult éven 180 (száznyolcvan) pengőre apadt. Ezen kivi; 1 a tankönyv vállalat részint az egyházközségek többségének közönye, részint újonnan keletkezett s a tanítói kart érdekkörébe tömörítő tankönyvvállalatok versenye következtében, részint egyes kormányintézkedések miatt teljesen elvesztette jövedelmezőségét. A könyvkereskedés, bár forgalma viszonylag emelkedett, mégsem érheti el célját, mert egyházunkban nincsen meg a szükséges összetartás és mivel a Luther Társaság ethikai jelleménél fogva sem a vevőkör megteremtésében, sem követelései behajtásában nem követheti a legtöbb magáncég példáját, természetszerűen jövedelmezősége sem mérközhetik velők. A legfőbb jövedelmi forrás volna az énekeskönyv, mely azonban egy más vallású, s velünk ellentétes érdeket szolgáló könyvkereskedő gazdagodását mozdítja elő. A forgótőke hiánya (mert hiszen
