Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1932. november 18

il j» pesítő vizsgálat két részből áll. A vizsgálat első részére a szigorlat letételétől számítón 11-12-13. egy év letelte, második részére pedig két év letelte után jelentkezhetnek a segédlelkészek. A szigorlat letételétől a lelkészképesítő vizsgálat második részére történő jelentkezésig ter­jedő segédlelkészi szolgálati időbe a külföldi egyetemen töltött legfeljebb két félévi tanul­mányi idő beszámíttatik. Azok a végzett hallgatók, akik szigorlataik befejezése után kül­földre mennek tanulmányaik folytatása végett, ezen külföldi tanulmányaik befejezése után is kérhetik felavatásukat és egy külföldi tanulmányi évük ebben az esetben is beszá­míttatik a segédlelkészi szolgálati időbe. ! Az ezen pontban foglalt intézkedések hatálya azon hittudományi szigorlatot sike­resen megállott hallgatókra bír érvénnyel és lép életbe, akik 1933. július hó 1. után tesznek - 1 szigorlatot. A lelkészképesítő szabályzatnak ilyen értelemben leendő átdolgozásával az egyete­mes közgyűlés a püspöki kart azzal bízza meg, hogy az átdolgozott szabályzatot ter­• jessze jóváhagyás céljából a jövő évi egyetemes közgyűlés elé. 15. Kimondja, hogy az olyan segédlelkész, aki német, illetve tót anya-, illetve is­tentiszteleti nyelvű egyházközségből származik, a német, illetve tót nyelvre szóló lelkészi kéüesítést is köteles megszerezni. 12. ÍZ.) A Theológusok Otthona "helyi bizottságának jelentése, illetve előterjesztése alap­ján az egyetemes közgyűlés : 1. Tudomásul veszi a Theológusok Otthonának az 1931—32. évi működéséről szóló jelentést és Dr. Deák János felügyelő-tanárnak hűséges működése fölött elismerését és köszönetét fejezi ki. 2. örömmel veszi tudomásul, hogy az Otthonban a bentlakók élelmezése a győri Diakonisszaház diakonisszájának vezetése mellett: az 1932—33. tanév elejével megkezdődött. 3. Tudomásul veszi, hogy az Otthon pénztára rendben találtatott, amiért is a föl­mentvényt a szokásos fönntartásokkal megadja, az Otthon jövő évi költségvetését jóvá­hagyja, egyben pedig Hanzmann Károly egyházkerületi számvevőnek, Mühl Nándor pénz­tárosnak és Wojtech Vilmos ellenőrnek a Theológusok Otthona pénztára körül teljesített lelkiismeretes munkájukért hálás köszönetet mond. 4. Köszönetet mond a soproni ev. Líceumnak és Szabó József, líceumi tanár, eforus­nak azért, hogy éveken keresztül élelmezést nyújtott az Otthon ifjúságának. 5. Köszönetet mond Sopron szab. kir. városnak, a Gusztáv Adolf Egyletnek, a Rákóczi Ferenc Nevelőintézetnek, az egyházi tényezőknek és az Otthon összes támogatói­? nak a nyújtott támogatásért. 6. Köszönetet mond Dr. Scheffer Oszkárnak az Otthon bentlakóinak gyógykezelé­séért. 7. Köszönetet mond a finn ev. egyháznak azért, hogy a múltban is gondoskodott egy theológusnak ellátásáról s egyben késznek nyilatkozott a jövőben is egy theológusnak ingyenes ellátására. 8. Fölhívja az egyházközségek és hívek figyelmét a Theológusok Otthonának fon­tosságára s ajánlja nekik a szupplikáció, illetve az Otthon rendszeres támogatását. 13. (Z.) Az egyetemes felügyelő bejelenti, hogy a hittudományi kar szervezésére vonatkozó alapítólevél 11. pontja szerint az egyetemes egyház által a hittudományi kar tanszékeinek fönntar­tásához való hozzájárulás címén minden rendes tanszék után az államkincstárba fizetni kötelezett évi 10.000 K-t, tehát összesen évi 70.000 K-ít, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az ezen összeg átértékelésére vonatkozó kívánságának megfelelően, a hozzájárulás összegének az ala­pítólevél egyházunk részéről történt aláírása napj án érvényben volt, vagyis 1922. évi december 18-iki zürichi árfolyam szerinti átértékeléssel, ami 1000/0-os átértékelésnek felel meg és évi 184.73 P-t tesz ki, 1923. szeptember 1 -tői 1931. március 1 -ig, az esedékes összeg 50/0-os kamatával együtt, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium házipénztárába befizettette és intézkedett, hogy ezentúl évenként ezen 184.73 P hozzájárulási összeg fizettessék be az állam javára. Bejelenti, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter 16.443/1932. IV. sz. leiratában nem emel észrevételt az ellen, hogy a múltra vonatkozólag, valamint a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel egyelőre tovább is, de bármikor lehető visszavonásig, az egyház az 1922. december 18. időpontjában jegy­zett zürichi magyar koronaérték alapulvétele mellett átértékelt hozzájárulási összeget s fizesse, azonban a jövőre fönntartja a kincstár részére azt a jogot, hogy a miniszter belátása szerint válasz­tandó időponttól kezdődőleg a hozzájárulási összeg más kiindulási alap elfoglalásával, magasab­ban értékeltessék át és az egyház magasabb hozzájárulás fizetésére köteleztessék. Bejelenti az egye­temes felügyelő, hogy a miniszterhez intézett fölterjesztésében reámutatott arra, hogy a 1000/0-ot meghaladó átértékelésnek törvényes alapja nincs és hogy a miniszter azon jogfönntartása, misze­rint a jövőben a hozzájárulás összege más kiindulási alap szem előtt tartásával, magasabban érté­keltessék át, nem lenne más, mint az alapítólevél rendelkezései szerint az egyházunkra háruló köte­lezettségeknek egyoldalú megváltoztatása. Mivel pedig az alapítólevél a kincstár és az egyetemes egyház között létrejött kétoldalú szerződés, amint ez az alapítólevél bevezető soraiból minden két­séget kizáróan megállapítható, a kötelem tartalmának egyoldalú megváltoztatása jogilag megen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom