Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1932. november 18
It A mult évben elhatározott, elemiiskolai statisztikai ívek elkészültek és használatba is vétettek. A fiúközépiskolákban a gimnázium és reálgimnázium közelebb jutottak egymáshoz az által, hogy a miniszter a reálgimnáziumba kívánságunkra a görögnek, a gimnáziumba pedig egy modern nyelvnek fakultatív tanulását rendeletileg bevezette. Azonban a gyorsírásnak, mint rendes tárgynak, beállítása az első modern nyelvnek, a németnek, tanításától vett el a reálgimnáziumban i órát, s így ennek sikeres tanítása illuzóriussá lett. Épígy nehezítette az iskolák munkáját a szorgalmi idő múlt évi megrövidítése. Erre vonatkozólag alkotmányos tárgyalás útján e közgyűlés lesz hivatva véleményt mondani. Nevezetes intézkedése a kormánynak az elemiiskolai egységes tankönyvek bevezetése, mellyel szülők és tanulók érdekét kívánta szolgálni és amelyet a mi szempontunkból mi is figyelemre méltathatnánk. Bízom abban is, hogy a minden iskolafaj részére kidolgozott, vallástanítási tanterv ez évben hosszas előkészület után tető alá jut. A misszióról kell még különböző vonatkozásaiban számot adnom. Általánosságban megállapíthatom, hogy a miszszió ügye szépen virágzik. A dunántúli egyházkerületben ismét kinőtt a koronája két gyülekezet fájának, amelyeket attól az idők vihara megfosztott. Táviratban köszöntöttem az artikuláris temploma felavatásának 200 éves jubileumát ünneplő nemeskéri egyházközséget. Valósággal csodával határos az élénk templomépítési tevékenység, amely egyházunkban a válságos gazdasági viszonyok ellenére is folyik. Nekem is alkalmam nyílott több templomavató gyülekezet ünnepi örömébe személyesen bekapcsolódnom. Résztvettem a székesfehérvári egyházközség templomának felavatásán, Vecsés ezen ünnepén pedig képviseltettem az egyetemes egyházat. Jelen voltam a szegedi egyházközség templomavatásának 50. évfordulóján megrendezett ünnepségeken is, amelyekre a szegedi gyülekezeti lapba ünnepi köszöntőt írtam. Országos jelentőségénél fogva elismerőleg kell megemlítenem a budapesti, egyházmegyei lelkészegyesület által Kemény Lajos, esperes, buzgó vezetése mellett rendezett lelkész-orvos konferenciát, amely hazánkban a lelkészek és orvosok lélekmentésre való összefogásának első, tartalmas és Ígéretes demonstrációja volt. Igen örvendetes jelenség, hogy a szeretet hatalma eredményesen veszi fel a harcot az anyagi nehézségekkel s nemcsak, hogy fenn tudja tartani egyházunk kebelében, amit eddig alkotott, de újabb alkotásokat is tud létrehozni. A békéscsabai nőegylet szeretetházat létesített, a győri szeretetház Gusztáv Adolf emlékét azzal örökíti meg, hogy épületét egy szárnnyal kibővíti. — A dunántúli egyházkerület a soproni liceum mellé otthont állít. A szegedi egyházközség diakonissza állomást létesít. Hálával fogadtuk a magyar Johannita-rend diakonissza-intézmények céljaira juttatott, 200 pengős adományát. Itt van a helye az esztendő irodalmi eseményei megemlítésének is, mert a megjelent művek mindenike missziót tölt be. D. D. Raffay Sándor, püspök, értékes A gendával gazdagítot a egyházi irodalmunkat, művéből, amely az agendahiány mellett nélkülözhetetlen lesz mindenütt, ahol magyar nyelven folyik a szolgálat, még Amerikába is kértek példányokat. Vajha közelebb segítené ez a mű a megoldáshoz az egységes agenda kérdését. Dr. Jánossy Lajosnak a liturgiáról megjelent kötete hézagpótló munka. Ettől az egységes liturgia felette kívánatos megoldásánál remélek jó szolgálatokat. I). Szeberényi Lajos Zsigmond, főesperes, Gusztáv Adolf emlékfüzete kiválóan alkalmas arra, hogy híveinket evangélikus öntudatukban (megerősítse és az egyházunk története iránt való érdeklődést felkeltse és ébrentartisía. Sajnálattal értesültem a Luther Társaság anyagi nehézségeiről, amelyeknek megoldásában egy értekezlet egy be hívásával igyekeztem közremunkálni és azáltal, hogy az Egyetemes Névtárra 1000 pengő előleget nyújtottam. Nagy veszteséget jelent missziónk ügyére nézve Dr. báró Kaas Albertnek, az Országos Luther Szövetség kiváló elnökének, valamint jeles és buzgó munkatársának, Dr. Rásó Lajos ügyvezető alelnöknek, tisztéről való lemondása. Megkíséreltem őket elhatározásuk megmásítására bírni, de sajnos, eredménytelenül. Belmissziói, hit- és egyházvédelmi munkánk sikere érdekében e helyről is kérem őket, hogy ha már nem állanak is az Országos Luther Szövetség élén, szolgálják ezt az ügyet továbbra is, mert ezen a munkaterületen az egyetemes papság ilyen világi képviselőinek közreműködését nem nélkülözhetjük. Nagy megnyugvás számomra, hogy az őrhelyet azok a kiváló erők foglalták el, akiket a Szövetség alelnökökké és igazgatókká választott. Alelnöki minőségében az elnöki teendők vitelével megbízott Dr. Bencs Zoltán miniszteri tanácsost szívből köszöntöm annak hangsúlyozásával, hogy működésétől gazdag eredményeket várunk. A belmisszió felvirágozásával párhuzamosan elismerésre méltó módon élénkült fel a külmisszió szolgálatában álló Misszióegyesület tevékenysége is, amely Németh Károly, esperes és Molnár Gyula, táblabíró, elnöklete alatt buzgólkodik. Sajnálom, hogy szarvasi konferenciáját másirányú elfoglaltságom miatt csak írásban köszönthettem.