Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1931. november 27

41 75. (Sz.) Az egyet, tanügyi bizottság indítványára 75az egyet, közgyűlés, tekintettel arra, hogy a vallástanításnak mindenfajta iskola részére kidolgozott anyagát az egyházkerületek alkotmányos tárgyalás után véleményezték, megbízza a vallástanítási bizottságot az egész anyag átnézésével, a megjegyzések alapján való egységes kidolgozásával és a jövő évi egyetemes közgyűlés elé való terjesztésével. 76. (Sz.) Az egyet, tanügyi bizottság sajnálattal jelenti, hogy az Evangélikus Tanítóegyesület által az illetékes miniszterhez, továbbá a képviselőház tagjaihoz intézett, adatokkal alátámasztott felterjesztés nem járt eredménnyel, sőt a tanítóságnak, de általában az egész oktatószemélyzetnek anyagi ellátása a múlthoz képest csak rosszabodott s egyenesen válságossá lett. Az egyetemes közgyűlés a tanítóság helyzetének egyházi és állami szempontból egyaránt sürgősen szükséges orvoslása érdekében az egyetemes felügyelőt nyomatékos közbelépésre kéri fel. 77. (Sz.) A bányai és a tiszai egyházkerületek felterjesztéseiből sajnálattal állapítható meg, hogy sok egyházközség az iskolafenntartással járó s igen súlyos, anyagi terhet képező, tanítói nyugdíjjárulékokat fizetni képtelen. Az egyetemes közgyűlés az egyházközségeket a mostani, nyomasztó, gazdasági viszonyok között fokozottan fenyegető, anyagi összeroppanástól lehetőleg megóvandó, azzal a kéréssel fordul a m. kir. kormányhoz, mentesítse az egyházközségeket a reájuk, mint iskolafenntartókra, nehezedő tanítói nyugdíjjárulékok fizetésének kötelezettsége alól az által, hogy azokat a politikai községekre hárítja át, amelyek már az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 23-ik §-ában foglalt rendelkezés alapján is kötelesek elemi népiskolákat szervezni, fenntartani s az ezekkel járó anyagi terheket viselni, és törekedjék a vallás- és közoktatásügyi és a belügyminiszterek között e tekintetben fennforgó nézeteltérés eloszlatására. 78. (Sz.) Az egyet, tanügyi bizottság előterjeszti, hogy a bányai és a, dunáninneni egyházkerületek felterjesztéseiből fájó érzéssel állapítja meg, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszternek azon újabb intézkedései, amelyekkel ismét több iskolától megvonta a tanítói fizetést kiegészítő államsegélyt, több egyházközségünk iskolaügyét és szellemi életét gyökerében végzetesen meggyengítette. Az egyetemes közgyűlés ezen eljárásról fájdalmasan véve tudomást, felterjesztésben kéri a m. kir. kormányt, hogy egyházunk ez életbevágó kérdésének a kormány és egyetemes és egyházkerületi főhatóságaink között való előzetes megtárgyalását tegye lehetővé, mert jogosan elvárja, hogy a kulturális és vallási szempont egyaránt tekintetbe vétessék ezen kérdés eldöntésénél. 79. (Sz.) Az egyet, tanügyi bizottság jelenti, hogy a mult évi közgyűlés által a 100. jkvi pontban elrendelt és a konfirmációi oktatás egyöntetű bejelentésére szolgáló űrlapok elkészültek és ezeket a Luther-Társaság árusítja 4 fill, árban. Tudomásul szolgál. 80. (Sz.) Az egyet, tanügyi bizottság bejelenti, hogy a. nyíregyházai reálgimnázium kormányzótanácsának jelentéséből sajnálattal értesül arról, hogy a lelépett kultuszminiszter 540-05/ 40-1931. sz. rendeletével eltiltotta a nem állami tanárokat attól, hogy a magasabb fizetési osztálylyal járó címeket (nagyságos, méltóságos) használják. Az egyetemes közgyűlés felterjesztésben kéri a vallás- és közoktatásügyi minisztert ennek a méltánytalan és a felekezeti tanárokat a közoktatásügy kárára állami kartársaiktól elválasztó rendelkezésnek visszavonására. 81. (Sz.) A bányai egyházkerület kezdeményezésére és az egyet, tanügyi bizottság indítványára az egyet, közgyűlés a Középiskolai Rendtartás 9. §-át, mely a fiúiskolákba bejáró leánymagántanulókról szól, akként módosítja, hogy ezentúl a fiúközépiskolák alsó osztályaiba is felvehetők bejáró leánymagántanulók az illetékes püspök engedélyével oly helyeken, ahol megfelelő, egyenrangú, állami leányiskola nincs. 82. (Sz.) A bányai egyházkerület kezdeményezésére és az egyet, tanügyi bizottság indítványára az egyetemes közgyűlés megkeresi a vallás- és közoktatásügyi minisztert, engedje meg a reálgimnáziumokban az V. osztálytól kezdve a görög nyelv fakultatív tanítását, figyelemmel egyházunknak a görög nyelvvel való szoros kapcsolatára és a görögnek a lelkészképzés szempontjából való fontosságára, továbbá figyelemmel arra, hogy legújabban a gimnázium ' és a reálgimnázium közti különbség második modern nyelvnek a gimnáziumokba beveze-