Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1931. november 27

6 3. válságos pénzügyi helyzetében — sajnos — az adócsökkentésre szóló összeget ugyan érintetlenül hagyó, újabb, tetemes összegű redukció lett a válasz. Ezt természetesen az államsegélyek kebelbeli felosztásánál is megfelelő redukció követte. Ez a nehéz kérdés közgyűlésünk tárgyalásainak egyik legfontosabb pontját képezi, miért is nem tartom szükségesnek, hogy ezzel itt bővebben foglalkozzam. A lelkészi nyomor enyhítését, a törvényes korpótlék folyósítását, a lelkészi congruának a lelkészi javadalmak új felértékelése alapján leendő felemelését »illetőleg kiterjesztését, a lelkészeket és tanítókat a bolettatörvénnyel kapcsolatban ért károsodás orvoslását, az önálló hitoktatók ügyének rendezését és a gyermekeiket házon kívül taníttató lelkészek külön neveltetési segélyben részesítését szorgalmazó felterjesztésre a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 210-1/21-1931. szám alatt oly értelmű választ adott, hogy áttette azt a pénzügyminiszterhez és mint a mult évben, ismételten külön is átírt hozzá a boletta ügyben. A hadikölcsönök karitatív valorizációja során az 1930. évre juttatott segélynek a folyó évben felemelt összegben való folyósítását szorgalmaztam a m. kir. népjóléti miniszternél — a mult évi egyetemes közgyűléstől nyert megbízás alapján — sajnos azonban, a miniszter 1106/1931. Hk. számú leirata szerint ez évre 50.000 pengő helyett csak 8.000 pengőt kaptunk, újabb felterjesztésben ez összegnek legalább a tavalyi összegre való felemelését kérelmeztem. A nagypéntek megünneplésével kapcsolatban a m. kir. miniszterelnökhöz és a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett felterjesztésre utóbbi 200-1/2-1931. szám alatt azt válaszolta, hogy a nagypéntek és a reformáció emléknapja ügyében régebben folyamatba helyezett tárgyalásokat újból felvette és azon igyekszik, hogy a két protestáns ünnepnap megtarthatására vonatkozó, törvényes igények lehető módon és terjedelemben elismertessenek és biztosíttassanak. Talán ennek tudható be, hogy a lapok a reformáció emléknapján ünnepi számban, másnap pedig egyáltalán nem jelentek meg. A nyugdíjállamsegély kérdésében — tekintettel a mult évi egyetemes közgyűlés 50. jegyzőkönyvi pontban foglalt határozatára — előkészülendő arra az esetre, ha az érdekeltek a nyugdíj államsegélynek és az abban részesülőknek az új nyugdíjintézetbe való bekapcsolását kérelmeznék, felterjesztésben kértem ehhez az eljáráshoz a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter előzetes hozzájárulását. A miniszter az előzetes hozzájárulást 210-2/41-1930. számú leiratában megadta. Az érdekeltek idevonatkozó kérelme elmarad\án, a szóbanforgó államsegély természetesen, mint eddig, továbbra is a miniszternek a folyósításkor kifejezett intenciói szerint külön kezelésben használtatik és kell is hogy használtassák fel. Az egyházi jelzőnek gazdasági alakulatok nevében való használata tárgyában tett mult évi felterjesztésre a m. kir. igazságügyminiszternek a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett és velem közölt 29.054/1930. I. M. számú átirata mai tárgysorozatunkon szerepel. Egyházunk felsőházi képviselete ügyében a mult évi egyetemes közgyűlés határozata értelmében a kormányhoz és az országgyűlés képviselőházához intézendő feliratot nem terjesztettem fel, mert arra vonatkozólag nem láttam elérkezettnek a határozatban jelzett alkalmas időt. Miniszteri leiratok ègyetémês közgyűlési felterjesztésektől függetlenül a következő jelentősebb ügyekben érkeztek: A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 210-1/25-1931. számú leiratában értesít, hogy a lelkészek állami járandóságai csak a bejelentés idejéhez képest megállapított időponttól kezdődőleg utalványoztatnak, miáltal késedelmes bejelentés esetén az érdekelteket jelentékeny anyagi károsodás éri. Felhívandó azért az illetékesek figyelme az idevonatkozó intézkedéseket tartalmazó 210-1/50-1929. számú körrendeletre. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 250/324-1930. szám alatt közli a m. kir. belügyminiszter 55.300/930. V. számú rendeletét a vitézi címek utólagos anyakönyvi feljegyzése tárgyában. A vegyesházasok egyházi adója ügyében, amint már a mult évben bejelentettem, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter egyházunk állásfoglalását kéri. Ez az ügy, amelyben a református egyetemes conventtel is érintkezést kerestem, mai tárgyalásunk anyagához tartozik. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 200-/31-1931. számú leiratban nehezményezi, hogy a hősök emléknapján és egyéb nemzeti ünnepeken megtartott hivatalos istentiszteleteken és ünnepélyeken az egyházi hatóságok nem képviseltetik magukat kellő számú küldöttséggel, ami kedvezőtlen benyomást tesz és félremagyarázásokra szolgáltat okot. Válaszomban kifejtettem, hogy a mi ilyen alkalmakkor tartott istentiszteleteinken egyházi hatóságaink eo ipso jelen vannak, inkább az tehető több helyt panasz tárgyává, hogy azokon a közhatóságok egyáltalán nincsenek, vagy nincsenek megfelelően képviselve. Amennyiben a miniszter nem a mi, hanem más egyházak ilynemű hivatalos istentiszteleteire gondolna, bennünk az ezeken való képviseltetésre is megvan a készség, ha a kölcsönösség elve érvényesül.