Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1930. november 21

45 60. (Sz.) A tanügyi bizottság indítványára 60­az egyetemes közgyűlés elrendeli az 1929—30. évre vonatkozó összefoglaló iskolai jelentéseknek a jegyzőkönyv függelékében való kinyomatását. 61. (Sz.) A tanügyi bizottság bemutatja az általa az illetékes püspökökkel egyet­értésben különböző fokozatú iskolákhoz kiküldött iskolalátogatók alapos és mélyre­tekintő jelentéseit, amelyek jóindulatú bírálat mellett nagyfokú elismerést is tartal­maznak. Az egyetemes közgyűlés örömmel veszi tudomásul e jelentéseket, és ameny­nyiben az egyház anyagi eszközei megengedik, kívánatosnak tartja az iskolaláto­gatásoknak még nagyobb mértékben való állandósítását. Egyúttal a kiküldött iskolalátogatóknak: Adorján Ferencnek, Klaniczay Sándornak, Kubacska András­nak, Reil Lajosnak, Dex Ferencnek, Kemény Péternek, Somogyi Bélának és Uhrin Károlynak köszönetet mond. 62. (Sz.) A tanügyi bizottság bemutatja a szarvasi tanítónőképző-intézet tanárai­nak, gyakorlóiskolai tanítóinak és nevelőnőinek szolgálati szabályzatát. ÍJ Az egyetemes közgyűlés e szolgálati szabályzatot jóváhagyja. 63. (Sz.) A tanügyi bizottság bemutatja a középfokú iskolák helyi szabályzatait, amelyeket az illető intézetek, a budapesti gimnázium, kőszegi leányliceum és nyíregy­házi reálgimnázium kivételével beküldöttek. Az egye'temes közgyűlés a beküldött szabályzatokat, mint amelyek az egye­temes egyház által megállapított rendtartás és pragmatika szellemével összhang­zók, jóváhagyja — a fent megnevezett iskolákat pedig az egyetemesen megállapí­tott szabályzatok követésére utasítja. 64. (Sz.) Az 1929. évi egyet, közgyűlési jegyzőkönyv 64. és 65. pontja kapcsán bejelenti a tanügyi bizottság, hogy a tanítóképzői, állami rendtartás és tanítóképesítő szabályzat az egyházunk önkormányzatának megfelelő és az egyetemes közgyűlés által már kötelező erőre emelt módosításokkal, a három képzőintézettel közöltettek. Helyeslőleg tudomásul vétetik. 65. (Sz.) A mult évi egyetemes közgyűlési jegyzőkönyv 67. pontja és a tiszai egy­házkerület előterjesztése kapcsán jelenti a tanügyi bizottság, hogy a mult évben kiadott középiskolai tanári pragmatika 19. pontja a tanárokat a magántanítástól az államkor­mány által a saját iskoláira vonatkozólag megállapított eljárási módnál is sokkal szigo­rúbban tiltja el, pedig a mostani, igen nehéz időkben a tanárok erősen rá volnának utalva ezen forrásból eredő mellékjövedelemre. Kívánatos tehát e pontnak egy időre való fel­függesztése és ideiglenes érvényű, módosított szöveggel való megállapítása. A mostani szö­veg így hangzik: ,,A tanárok az intézet nyilvános tanulóinak a rendes tantárgyakból ma­gánoktatást nem adhatnak és olyan magántanuló magánvizsgálatain, akit vizsgálatra előkészítettek, nem vehetnek részt. > Az egyetemes közgyűlés az érvényben lévő középiskolai tanári pragmatika 19. pontjának érvényességét a nehéz időkre való tekintettel felfüggeszti és helyébe ideiglenesen a következő rendelkezést iktatja: „A tanárok intézetük azon nyilvá­nos tanulóinak, akiket az iskolában ők maguk is tanítanak, a rendes tárgyakból magánoktatást nem adhatnak, és olyan magántanuló magánvizsgálatain, akit a vizsgálatra előkészítettek — nem vehetnek részt. Azonban a tanárok magánokta­tásukról igazgatójuknak jelentést tenni tartoznak és ha iskolájuknak egyházi fő­hatósága úgy rendeli, a magánoktatást nem folytathatják". 66. (Sz.) A tanügyi bizottság bemutatja az általa kiküldött külön bizottság által el­készített kiváló munkálatot, amely a hatosztályú elemi iskolák állami tantervét kipótló, evangélikus vonatkozású tanítási anyagot foglalja magában. Az egyetemes közgyűlés kimondja, hogy ez a munkálat külön füzetben, 1500 példányban kinyomattassék és, mint útmutatás, az elemi iskolák között szétosztassák; a különbizottság tagjainak: Kemény Péter, Uhrin Károly és Krug Lajos igazgatótanítóknak, az egyetemes közgyűlés köszönetet mond.

Next

/
Oldalképek
Tartalom