Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1930. november 21

83 7. A bányai egyházkerület szarvasi gimnáziumában (66 1., és 64 1. könyvtár jegyzék, igazgató: Raskó Kálmán) 305 tanulóból (tavaly 302) ev. 182 (59-67%), prot. 208 (68*16%), keresztyén 281 (92-13%), kiket 14 rendes és 5 óraadó tanár tanít. Itt alumneum működik Wünschendorfer Aladár, tanár, vezetésével 31 tanuló ellátására, a jövő iskolai évre ígéri az értesítő 25—30 tanuló elhelyezését biztosító internátus létesítését. Őszinte örömmel kell ezeket a lépéseket üdvözölnünk, mivel ezek az iskola tanító munkáját nevelővé teszik. Dr. Reil Lajos, békéscsabai igazgató, volt itt, mint az Egyetemes Tanügyi Bizottság kiküldöttje, és a magyar nyelv és irodalom tanítását figyelte meg. Az élén Ponyiczky Zoltán, tanár, a tihanyi biológiai intézetet írja le, majd Hoitsi Pálról olvasunk emléktáblájának leleplezése alkalmával és dr. Sziráczky Jánosról, a helyi bizottság elnökéről, elhalálozásakor. Ebben az értesítőben is a növendékek és a tanári kar adatai után következik az év története. 2. Leányközépiskolák. Egyházunk az egyetlen iskolafenntartó, melynek mindhárom leányközépiskolafajra intézete van. Gimnáziuma van Nyíregyházán, líceuma Kőszegen és kollégiuma Budapesten, mely egyúttal az egyetlen ilyfajta intézet az országban. 785 (tavaly 775, előző évben 718) tanuló közül evang. 296 (37-4%), protestáns 454 (56'99%), keresztyén 651 (83*86%, tavaly 77*4%), ami lényeges javulást mutat. Tanított 38 rendes, 5 helyettes ós 29 óraadó tanár, aminek oka az, hogy a budapesti leánykollégiumban még mindig nincsenek újabb tanári állások. 1. A bányai egyházkerületben levő budapesti leánykollégiumban (64 1., igazgató: dr. Böhm Dezső) 360 beírt tanulóból (tavaly 320, ami lényeges emelkedés) evang. 177 (49*11%), prot. 254 (70 6%), keresztyén 317 (88*06%). Budapesten igen szép arány, kiket hat kollégiumi (közülök egy párhuzamos) és egy polgári osztályban, továbbá egyéves továbbképzőben 9 rendes és 19 óraadó tanár tanított. Az iskola még két épületben, a Deák-téri volt polgáriiskola és a Veres Pálné-utcai volt továbbképző helyén, működött. Haladás kifejlése felé az, hogy a régi polgáriiskola rendes tanárait az állam átvette a középiskolai státusba, így utalván ki nekik eddigi államsegélyüket, kettőt a középiskolai tanárok fizetési fokoza tába is előléptetett; haladást láthatunk abban is, hogy Vidovszky Kálmán, békéscsabai állásában szabadságolt vallástanárt bízta meg a fenntartó egyház a vallásórák ellátásával. Ö ugyan szintén államsegélyt élvez, egyelőre azonban még nem a kollégium révén. Üjabb tanári állások iránti lépések eredménytelenek maradtak ez évben is. Nyilvános tanítási órák (összesen hatj és módszeres dolgozatok szolgáltak arra, hogy a tanárok munkája minél egyöntetűbb legyen; ez utóbbiakat ki is nyomatta a tanári kar az iskola építési alapja javára. Külön ki kell emelni a 38 tanulmányi kirándulást, illetve sétát, melyről táblázatos kimutatás nyújt áttekinthető képet, amit, mint egyéb iskolákban bevált példát, többi intézeteinknek is követésre melegen ajánlunk. Játékkör szolgált a testi nevelés, internátusi zenetanítás a művészeti, idegen nyelvi társalgóórák gyakorlati nevelésre. A Veres Pálné-épületben bennlakás is állott Szluika Ella, igazgató vezetésével a nevelés támogatására, ebbe 63 tanuló vétetett fel. Az értesítő elején az igazgató ,,Tíz évi elmélet és gyakorlat" címen megemlékezik arról, hogy az új iskola egyik őse. a Veres Pálnéintézet, éppen tíz éves. 2. A dunántúli egyházkerület kőszegi leányliceumának (44 1., igazgató: Arató István) 170 tanulója- közül evang. 92 (54*11%), prot. 112 (65-88%), keresztény 151 (85*88%); 15 rendes, 5 helyettes és 5 óraadó tanár tanított, kikhez internátusi nevelőszemélyzet is járult, mint a budapesti kollégiumban is. Francia és német társalgási órák, zenetanítás és ritmikus torna járult a rendes tárgyakhoz kiegészítőül, továbbá a latin nyelv, mint rendkívüli tárgy, ami nem kis terhet jelentett a résztvevőknek. 93 bennlakó tanuló kapott a Bakos Júlia vezette internátusban helyet, ami az egyöntetű nevelés szempontjából igen örvendetes. Szomorúan emlékezik meg az értesítő Krafka Boriska, tanár, gyászos elhunytáról. Az értesítőben újra leghátul kapjuk az év történetét. Az iskolák az egyetemes tanügyi bizottság megbízásából Adorján Ferenc, nyíregyházai leánygimnáziumi igazgató, látogatta meg. 3. A tiszai egyházkerület nyíregyházi leánygimnáziumában (44 1., igazgató: Adorján Ferenc) 225 (tavaly 274) növendék közül evang 27 (10-59%), prot. 88 (34*45%), keresztyén 183 (77*64%). Igen feltűnő, hogy a sok evangélikust számláló Nyíregyházán csak 10% evang. tanulót talált leánygimnázium; a katolikusok nagy száma (108) is gondolkodóba kell hogy ejtse az embert. Az iskola újra leánygimnáziummá alakult vissza az átmeneti líceumi évek után, a szülők kívánsága ez volt. A fővárosban is helyesen bevezetett öltözködési szabályokat itten egész szigorral körvonalazza az értesítő. Programmértekezés nincs az értesítőben. C) Tanítóképzők. 1. A bányakerület szarvasi tanítónőképzője (36 !.. igazgató: Kiss Sándor), mely egyetlen ilyennemű intézete egyházunknak, állandó fejlődést mutat. 182 tanuló (tavaly 156, előző évben 133) közül evang. 138 (75*82%), prot. 143 (78*57%), keresztyén 99*9%, kiket 6 rendes, 1 helyettes és 7 óraadó tanár tanított a nevelőszemélyzet segítségével. Bennlakás is áll rendelkezésre, de a bennlakó tanulók száma nem tűnik ki az értesítőből. Három telken levő épületekben folyik egységes szellemben és vezetés alatt a nevelő-tanítás. Kántorképzésre is gondot fordítanak. Sziráczky János, helyi bizottsági elnök, elhúnytáról emlékezik meg a vezető helyen. — Itt is hátul foglal helyet az év története. 2. A dunántúli egyházkerület soproni tanítóképzőintézetének (50 1., igazgató: Hamar Gyula) 132 növendéke volt, ami az előző évi létszámnak felel meg. Ebből evang. 119 (90*15%), prot, illetve keresztyén az egész tanulóság (100%). 8 rendes és 4 óraadó tanár tanított. Német nyelvi tanfolyammal gondoskodtak a kisebbségi iskolák tanítóképzéséről, leventeoktatóképzésre is gondot fordítottak, kántorképe-