Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1930. november 21
60 114-115. Az egyetemes közgyűlés 1. a Luther Otthon 1929—30. évi jelentését tudomásul veszi; 2. a Luther Otthon 1929—30. évi számadásait tudomásul veszi, az 1930— 1931. évre vonatkozó költségelőirányzatot jóváhagyja s ezeknek alapján a Luther Otthon igazgatójának a felmentvényt megadja; 3. jóváhagyja az elnökségnek azt az intézkedését, hogy a kétesztendei próbaidő után vezetői teendőkre megfelelőnek bizonyult Vidovszky Kálmán vallástanárt a Luther Otthon igazgatói teendőinek végzésével véglegesen megbízta, illetőleg őt ez intézet igazgatójává nevezi ki; 4. kívánatosnak tartja, hogy a Luther Otthon mielőbb kibővíttessék és addig is, amíg az építkezés lehetővé válik, a bérház lakásainak egyike a Luther Otthon rendelkezésére bocsáttassék; 5. köszönetet mond az igazgatónak egyrészt azért, hogy az Otthon céljaira szolgáló gyűjtéseket nagy buzgalommal és eredménnyel folytatta, másrészt azért, hogy az Otthon lakóinak az evangélikus családokkal való társadalmi érintkezését és saját családi körébe való bevonását programmba vette és a nevelés szempontjából máris előnyösen érezhető módon gyakorolja; 6. köszönetet mond Zsigmondy Zoltán dr. főorvosnak, aki a Luther Otthon betegeinek gyógyítását ezidén is*'díjtalanul és önzetlen buzgalommal végezte; 7. őszinte sajnálattal veszi tudomásul dr. Mágócsy-Dietz Sándor professzornak a L. O. Sz. B. ü. v. alelnöki tisztségétől való megválását és e helyütt is megismétli az egyetemes felügyelői évi jelentés kapcsán már kifejezett köszönetét és háláját azért a buzgó, önzetlen és áldott munkáért, amelyet mint a bizottság tagja, több, mint két évtizede, mint ii. v. alelnök pedig hat esztendőn át kifejtett. 115. (Sz.) Beterjesztetik a Luther Társaság következő jelentése. A Luther Társaság állandó ünnepeinek és felolvasó estéinek sorából magasan kiemelkedett a Bethlen Gábor-ünnep, amelyet az idveziilt fejedelem és nagy magyar államférfi halálának 300 éves fordulóján rendezett és amelyen Pékár Gyula, elnök, Rugonfalvi Kiss István dr., debreceni egyetemi tanár méltatta a nagy magyar nemzeti hős és kultúrpolitikus jelentőségét, Maróthy Jenő pedig történelmi novellát olvasott fel, amely Bethlen korát tárta a hallgatóság elé. A másik hasonló nagysikerű ünnep Szász Károly, ref. püspök, költő, műfordító és esztétikus, emlékünnepe, amelyet születése 100 éves fordulóján rendezett és mely alkalmat adott arra, hogy ismét megpecsételje azon meleg testvéri viszonyt, mely a két protestáns egyházat egymáshoz fűzi. A ref. egyház az ünnepen nagyszámú küldöttséggel képviseltette magát s Pékár Gyula, elnök, Vietorisz József mondottak beszédet s Kovács Sándor olvasott tanulmányt. Ezen felül mind a két ünnepet szavalatok, ének- és zeneszámok tették változatossá. Hatásuk, visszhangjuk bizonysága az egyházi sajtó. A Luther Társaság részt vett a nagy emlékű, tiszteletbeli elnöke, Gyurátz Ferenc, büki szülőháza falába illesztett emléktábla felavatásán, ahol a Társaság főtitkára mondotta az avatóbeszédet, Kis János soproni emléktáblájának felavatásán, ahol D. Kapi Béla püspök, egyházi elnök mondotta az avató- és D. dr. Pröhle Károly a koszorúzóbeszédet, — továbbá dr. Sztranyavszky Sándor, dunáninneni egyházkerületi felügyelő beiktatásán, ahol az új felügyelőt a Társaság főtitkára üdvözölte. A Luther Társaság a nehéz idők anyagi terheivel küzködve, folytatta útját célja felé, de a nehézségek dacára is előbbre haladtunk. Az 1929. és 1930. jubileumi évek kiadványai: 1. az ágostai hitvallás új kiadása Paulik János átdolgozott fordításában, a 400-ados emlékévhez méltó, új, díszes, képes kiadásban; 2. vitéz Magassy Sándor: Miért vagyunk protestánsok? A speyeri birodalmi gyűlés és protestáció története. 3. Az ágostai birodalmi gyűlés története s az ágostai hitvallás keletkezése. 4. Wiczián Dezső: Luther, mint professzor. Egyetemi előadásainak méltatása. 5. Sajtó alatt van a Kis Káté népies kiadása. Ezenkívül évkönyv formájában megjelent az Ösvény a reformáció történetére vonatkozó tanulmányokkal és képekkel. A Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei című sorozatból megjelentek a következő fűzetek: 7. Kovács Sándor: A haladás törvénye a keresztyénség történetében. 8. D. Raffay Sándor: Család, otthon, nemzet. 9. Lutteman: Az egyház és a munkásmozgalom Svédországban. Ford. D. Szeberényi Lajos Zs. 10. Payr Sándor: Cordatus Konrád könyvecskéje Magyarország romlásáról. 11. Dr. Mágócsy-Dietz Sándor: ócsai Balogh Péter emlékezete. 12. Kovács Sándor: A speyeri birodalmi gyűlés történelmi jelentősége. 13. D. dr. Pröhle Károly: Luther Kiskátéja. 14. Dr. Hittrich Ödön: Az aszódi falfestmények. Karácsonyra megjelenik Weitbrecht Mária és Márta c. műve Pröhle Henrik fordításában. Sajnos, a tagok száma a súlyos anyagi helyzet miatt nem gyarapszik kellő mértékben; a régiek elhalnak, elszegényednek és nehéz az utánpótlás. A könyvkereskedés is érzi az idők terhét; nagyobb forgalmat az újonnan kiadott német kisebbségi tankönyvek idéznek elő. Az új berendezés költségét lassan törlesztjük.
