Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1929. november 15

12 8. A kopenhágai Világgyűlés kedvező alkalmát arra is felhasználtam, hogy bele tekintsek a skandináv evangélikus egyházak életébe és azok vezetőivel érintkezést ke­ressek. Természetesen nem mulasztottam el Kopenhágában is keresni a személyes meg­ismerkedést és érintkezést az egybegyűlt vezetőférfiakkal, különösen is azokkal, akiknek van egyházunkhoz valamiféle vonatkozása. Berlinen átutazva pedig, viszonoztam a Pro­testantizmust Védő Nemzetközi Szövetség ott élő személyiségeinek magyarországi láto­gatását. A Lutheránus Világgyűlésen kívül még két olyan külföldi konferencia ment végbe, amelyen egyházunk is képviselve volt. A Nemzetközi Belmissziói és Diakoniai Szövetség bizottsága Bonnban, az Élet és Munka mozgalmának a bizottsága pedig Eisenachban ülésezett. Mind a két helyen D. D. Raffay Sándor, püspök, vállalta a részvételt, mivel mindkét bizottságnak választott tagja. Az egyházak segítőakciójának baseli üléseire, a vállalt személyes megjelenésben akadályoztatván, írásban küldte el javaslatainkat. A waldensi egyház zsinatának, amelyre szívélyes meghívást kaptunk, csak írás­ban jelenthettem testvéri üdvözletünket. Üdvözöltem továbbá az Amerikai Nemzeti Lu­theránus Egyházat fennállásának tizedik évfordulója alkalmából. Természetesen meg­ragadtam az alkalmat arra is, hogy a theológiai fakultás által tiszteletbeli doktorokká promoveált külföldi egyházi férfiakat melegen köszöntsem. Söderblom érseknek sajná­latos betegségében szintén kifejeztem legjobb kívánságainkat. Itt említem meg azt is, hogy az érsek speyeri jubileumi ünnepségeink alkalmából szívélyes üdvözlő-táviratot küldött. Az őt megillető módon üdvözöltem dr. Ohlemüller Gerhardot, a Protestantizmust V^édő Nemzetközi Szövetség ügyvezető főtitkárát, abból az alkalomból, hogy őt a Kor­mányzó úr Ő főméltósága a magyar érdemkereszt II. osztályával tüntette ki. Egyházunk­nak ez a melegszívű, lelkes barátja, aki két ízben tett hazai látogatása során biztosította a maga számára mindazoknak osztatlan bizalmát, akiknek érintkezésük volt vele, a Szö­vetség tavalyi magyarországi gyűléseinek a megrendezésével fokozott mértékben irá­nyozta a magyar protestantizmusra a külföld figyelmét. Az ő kezdeményezésének kö­szönhető az Ungarisch-Protestantischer Pressedienst megindulása is. Ügy vélem, hogy egész egyetemes egyházunk osztatlan örömmel fogadja ennek a jeles férfiúnak a Szövet­ségben tömörült protestantizmust is megtisztelő kitüntetését, amelyhez a folyó év pro­testáns jubileumai szolgáltatják az alkalomszerű keretet. Az elmúlt esztendő folyamán erdélyi útjáról hazatérőben meglátogatott minket dr. Füllkrug Gerhard, a Nemzetközi Belmissziói és Diakoniai Szövetség főtitkára, akivel ebből az alkalomból szívélyes érintkezésünk volt. E helyütt emlékezem meg a Gyámintézet elnökségének külföldi kapcsolataink ápolása terén kifejtett buzgóságáról. Ziermann Lajos, egyházi elnök, eredményesen képviselte a Gyámintézetet a Gusztáv Adolf-Egylet breslaui közgyűlésén, amellyel kap­csolatban ő végezte az egyik ünnepi istentiszteletet. A Gyámintézet ezidei győri közgyűlé­sét megelőzött vallásos estén egyházunk külföldi kapcsolatairól előadást tartottam. Említést érdemel végül, hogy dr. Gaudy László, budapesti vallástanítási igazgató, a Lutheránus Iskolaegyesiilet személyének szóló meghívására résztvett és előadást tar­tott az egyesület dresdeni közgyűlésén és szereplésével egvházunknak is hasznos szolgá­latokat tett. Egyházunk belső építésének a munkájára térve át, a zsinatelőkészítés ügyének állásáról örömmel jelenthetem, hogy abban a lefolyt év nagy haladást hozott. A zsinati bizottság jelentése során a Főtisztelendő Egyetemes Közgyűlés a történtekről és a további teendőkről bővebb tájékoztatást nyer és annak birtokában hozza majd meg határozatait. Itt csak annak a megállapítására szorítkozom, hogy az anyag teljes elkészítése a jövő közigazgatási év folyamán befejezhető. Különös hála illeti ezért dr. Mikler Károly, ny. jogakadémiai dékán, egyházmegyei felügyelőt, aki az alapelvek és elvi jelentőségű hatá­rozatok összegyűjtése és koncertálása terén nagy buzgósággal állította egyházjogi felké­szültségét az ügy szolgálatába. Itt kell őszinte sajnálattal megemlítenem, hogy lándori dr. Kéler Zoltán, a dunáninneni egyházkerület felügyelője, súlyos betegség miatt az al­kotmánytervezet II. és III. részének elkészítésére kiküldött albizottság elnöki tisztségé­től megválni kényszerült. A bizottság bizalma D. Szeberényi L. Zsigmond esperest vá­lasztotta meg helyébe. Kötelességet mulasztanánk, ha kifejezésre nem juttatnók lándori dr. Kéler Zoltánnal szemben végzett munkájáért az egyetemes egyház hálás elismeréséi. Az egyetemes törvényszék négy ülést tartott. 1929 január 22-iki ülésében Reichel Lajos fegyelmi ügyében végzést hozott, amely szerint a II. fokú ítélet felülvizsgálását mellőzte, Baranyay Géza fegyelmi ügyében meghozott ítéletével a II. fokú bíróság ítéle­tét helybenhagyta, Zatykó Mihály fegyelmi ügyében végzést hozott az iratok kiegészítését illetőleg, Feiler Ernő fegyelmi ügyében meghozott ítéletével a II. fokú törvényszék ítéle­tét helybenhagyta, Russ Zoltán fegyelmi ügyében meghozott ítéletével pedig a II. fokú ítéletet részben megváltoztatta. 1929 április 8-iki ülésében dr. Oravecz Pál és Majba Ká­roly panaszosoknak a pesti magyar egyházközség elleni, a bányakerületi felügyelőre le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom