Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1928. november 16

Jelentés az iskolák 1927/28. évi állapotáról. Az iskolákban a tanulmányi és fegyelmi állapotok megfelelők voltak. Betegségek, járványok feltűnő szüneteléseket nem okoztak. A tanárok, tanítók nagy többsége a belmissziói és egyháztársadalmi, valamint általában társadalmi téren is megtette kötelességét. A tanár- és tanítóegyesületek buzgón működtek. A tanítóegyesületek már az önkormányzati fokozatok mindegyikén megalakultak, mint egyházmegyei. egyházkerületi és országos egyesületek. Az országos tanítóegyesület balatonrévfülöpi üdülőháza sikeresen fejezte be első évét. Az országos tanáregyesület a tanárok gyermekeinek neveltetésére már az első évben közel 7000 pengőnvi alapot gyűjtött. A) Az eperjes—miskolci jogakadémia. Egyetlen és féltve őrzött főiskolánk ideiglenes otthonában államsegély nélkül is szépen virágzik. Tizenkét tanára kiváló tudományos, egyházi, egyháztársadalmi és társadalmi működést fejtett ki az idén is. Az ifjúság az előadások hallgatásával, különösen pedig a szemináriumi munkássággal buzgón készült jövendő hivatására. Társadalmilag, különösen bajtársi és egyéb körei, egyesületei útján számottévő tényezője Miskolc társadalmi életének. Sportélete virágzik. A jótékonysági intézményeket támogatja az ifjúság. Az akadémia jótékonysági alapjai, bár lassan, növekednek Az akadémia Almanachja, melyet Bruckner Győző dékán szerkesztett, érdekes képet nyújt a főiskola egész életéről. Méltó a jelentésben való megemlítésre Bruckner Győző tudományos értékű műve a „Svéd alkotmányiról, amely a régi eperjesi svéd összeköttetéseket fölelevenítve, alkalmas arra is, hogy nemzetünk iránt a svéd nemzetben a baráti érzést ápol ja, annyival inkább, mert a műhöz kimerítő német kivonat is van csatolva. B) Fiú-középiskolák. A két gimnáziumban (budapesti és szarvasi) és az öt reálgimnáziumban (aszódi, békéscsabai, bonyhádi, nyíregyházi, soproni) buzgón és sikeresen folyt a tanítás és nevelés munkája. Örvendetes, hogy a görög nyelvet általában a reálgimnáziumokban is tanítják, mint rendkívüli tárgyat. így némileg fenntartják a szellemi egységet a tantervet illetőleg is, mely azelőtt a fiúközépiskolák között fennállt. Mint modern nyelvet, a német mellett Békéscsabán, Bonyhádon és Sopronban az angolt, Aszódon és Nyíregyházán a franciát tanítják. Az egyháziasság és vallásosság fejlesztésében a különböző nevű belmissziói egyesületek sikeresen működtek. A cserkészet az idén is virágzott, mint eddig. A lélek és test harmonikus fejlesztésére gondot fordítottak. Az értesítők elején megvan az intézetek rövid története. Az annyira fontos történeti érzék fejlesztésére ez üdvösen hat. Kívánatos, hogy a különösen kiváló nagy tanárok nevei is benne legyenek egy-két jellemző jelző kíséretében e rövid történet ben. A kegyelet ápolása vallásos és hazafias szempontból egyaránt fontos. Értékes értekezések és megemlékezések irodalmi jelentőséget is adnak az értesítőknek. A hét fiúközépiskolában 112 rendes, 4 helyettes és 32 rendkívüli tanár, tehát összesen 148 tanár tanított. Örvendetes, hogy a helyettes tanárok száma csekély. A tanulók száma 2698 volt. Közülök 2604 rendes, 94 magántanuló. Itt jegyezzük meg, hogy azonkívül 41 — többségükben protestáns — rendkívüli leánymagántanuló is volt. Kellő felügyelet alatt állottak. Az iskolai élet harmóniájába teljesen beleilleszkedtek. A leánymagántanulók száma csökkenőben van. Tavaly 49, azelőtt 79 volt a számuk. A tanulók 46%-a evangélikus, 59%-a protestáns, 84 %-a keresztyén. 63 német, 20 tót és 3 egyéb anyanyelvű tanulót leszámítva, mind magyarok. Helybeli 1480, megyebeli 621, más megyebeli 558, külföldi és az elszakított területekről való 39. Könnyű betegség miatt mulasztottak 6067, súlyos betegség miatt 349, fertőző betegség miatt 67 esetben. Haláleset 4 volt. 421 tanuló egy órát sem mulasztott. Az igazoltan mulasztott órák száma 87,924, az igazolatlanul mulasztottaké 164. A rendes tanulók közül példás magaviseletű volt 1428, jó magaviseletű 1092, szabályszerűnek minősíttetett 84 tanuló. Az összes fiútanulókból volt: 223 jeles, 576 jó, 1328 elégséges. Egy tárgyból 324, két tárgyból 128, több tárgyból 119 tanuló kapott elégtelent. Az osztályozásokban mind a magaviseletet, mind a tanulást tekintve, egyforma szempontok érvényesültek mind a hét iskolában. A szülők között 300 volt lelkész, tanár, tanító. Érettségi vizsgálatot 257 tanuló tett. Közülök 15 lett theológus, 20 bölcsész. 1. Az aszódi reálgimnázium értesítőjében dr. Oravecz Ödön, igazgató, megemlékezik az intézet legrégibb jóltevőjéről, Szontagh Sámuelről. 14 rendes tanár tanított 391 tanulót. A tanulók 25%-a evangélikus, 34%-a protestáns, 92%-a keresztyén. A görög nyelvet rendkívüli tárgyként 17 növendék tanulta. Vallásos estélyek, az Ifjúsági Gyámintézet, a vidékről bejáró tanulókra való gondos felügyelet is jelei annak, hogy a tanári kar nevelni igyekszik az ifjúságot.