Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1928. november 16

30 20—26. Az egyetemes közgyűlés újból felhívja a kerületeket, hogy az ilyen panaszokat kellőleg átvizsgálva és megfelelően felszerelve és okmányolva terjesszék fel, egyúttal felkéri az egyetemes felügyelőt, hogy, amennyiben ezen panaszok kellően igazolva beérkeznének, orvoslásuk érdekében a szükséges intézkedéseket vagy közvetlenül, vagy a közös protestáns bizottsághoz való áttétel útján eszközölje. A csépai sérelem ügyében pedig a közgyűlés felterjesztést intéz a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. 21. (Sz.) Tárgyaltatik a dunáninneni egyházkerület folyó évi közgyűlésének 81. jegyzőkönyvi pont alatt hozott határozata, amelyben az 1927. évi V. t.-c. 71. §-a alapján kibocsátott azon pénzügyminiszteri rendelet ellen szólal fel, amely kimondja, hogy az állami egyenesadók 10%-át meghaladó egyházi adók behajtásánál az államhatalom segélye igénybe nem vehető; a kerület ezen miniszteri intézkedésben az egyházi autonómia sérelmét látja. Az egyetemes főjegyző utal arra, hogy ez a rendelet csak az adóhivatalok belkezélésére irányul, annak hiteles szövege nem áll rendelkezésre, és az csak a 10%ot meghaladó iskolai adóra vonatkozik. Az egyetemes közgyűlés ezen tárgyban egyelőre nem kíván intézkedést tenni, felkéri azonban a püspököket, hogy a kérdést tartsák nyilván és, amennyiben az egyházi adó beszedése körül a világi hatóságok ilyen okból tényleg nehézségeket támasztanának, tegyenek indokolt és kellőleg felszerelt jelentést az egyetemes felügyelőnek, hogy az autonómia megvédése érdekében a szükséges felterjesztést a magyar királyi kormányhoz megtegye. Egyben megküldi az egyet, közgyűlés az ügyet a közös protestáns bizottságnak. 22. (L.) Olvastatik a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata, melyben kérdést intéz az iránt, hogy: 1. az özvegyi és kegyeleti idő a lelkész elhalálozása napjától kezdve bezárólag mely időpontig tart, és ezen idő alatt a lelkészi javadalmat az özvegy szintén teljes egészében élvezi-e, — 2. az elhalálozás folytán megüresedett lelkészi állásba beiktatott lelkésznek az özvegyi és kegyeleti idő alatt teljesített szolgálata az Egyházi Alkotmány értelmében rendes, vagy helyettes lelkészi szolgálatnak tekintendő-e. Az egyetemes közgyűlés az első kérdésre vonatkozólag utal az Egyházi Alkotmány 74. §-ára, mely szerint ,,az elhalálozás napjától számított egy félévre járó mindennemű lelkészi javadalom, beleértve a papi lakban való lakást is, az elhalt lelkésznek özvegyét, illetőleg leszármazóit és munkára képtelen szüleit illeti", — a második kérdést illetőleg pedig megállapítja, hogy az idézett §-ból önként folyik, hogy a kegyeleti idő alatt működő lelkész csak helyettes lelkésznek tekinthető. Erről a vallás- és közoktatásügyi miniszter megfelelő módon értesítendő. 23. (L.) Olvastatik a dunántúli egyházkerület folyó évi közgyűléséből tett felterjesztés, amely szerint a soproni felső egyházmegye kezdeményezésére kéri, hogy kellő lépések tétessenek a néptombola megszüntetése érdekében. Az egyetemes közgyűlés a vonatkozó egyházkerületi kérelmet magáévá teszi, és a néptombola megszüntetése érdekében a kormányhoz felterjesztéssel él. 24. (P.) Tárgyaltatik Nagy Lajos gyúrói lelkész fellebbezése a dunáninneni egyházkerület közgyűlésének a visszatartott lelkészi illetmények tárgyában 73. jegyzőkönyvi pont alatt hozott határozat ellen. Az egyetemes közgyűlés a fellebbezést visszajuttatja a dunáninneni kerülethez azzal, hogy szereltesse fel azt a sérelmezett határozat alapját képező iratokkal. 25. (P.) Tárgyaltatik Nagy Lajos gyúrói lelkész és a gyúrói egyházközség fellebbezése a Baldácsy-alapítvánvból kiosztott segélyek tárgyában a dunáninneni egyházkerületi közgyűlés által 50. jegyzőkönyvi pont alatt hozott határozat ellen. Az egyetemes közgyűlés mindkét fellebbezést elutasítja, mert a „Baldácsvalapítvány" segélyeinek elosztása az egyházkerület autonóm joga. 26. (P.) Tárgyaltatik a gyúrói egyházközség fellebbezése a dunáninneni kerület közgyűlésének az egyetemes közgyűlésre való kiküldés tárgyában 74. jegyzőkönyvi pont alatt hozott határozata ellen.