Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1928. november 16

21 A múltba való ezen, talán kissé hosszura nyúlt, de a végzett munka természeténél 4—5­és mennyiségénél fogva feltétlenül kívánatosnak és szükségesnek mutatkozott visszatekin­tés után hadd vessek egy rövid pillantást a jövőbe. Nemcsak azért, mert aki az eke szarvára veti a kezét és csak visszatekint, nem méltó az Istennek országára, de azért is, mert a közel jövő olyan egyháztörténelmi eseményeknek négyszázados emlékezetét ele­veníti meg, amelyekről lehetetlen ma nem szólanom. Az egyik jubiláris esemény Luther Kiskátéja megjelenésének, a másik pedig a speyeri birodalmi gyűlésnek négyszázados évfordulója. Luther Kiskátéja, amelynek ju­bileumi magyarnyelvű kiadására folynak és időben be is fejeződnek az előkészületek, az evangéliumi hit tanítását rövid összefoglalásban a legtökéletesebben adja. Ez a küszö­bön álló történelmi emlékünnep arra inti, figyelmezteti egyházunkat, hogy ebben a min­den való értéket eltékozolni hajlamos korban szívünk görcsös szeretetével, lelkünk egy jottányit sem engedő ragaszkodásával csüngjünk annak a lutheri hitnek a tanításán, amely négyszáz esztendőn keresztül létalapot és létjogosultságot adott az evangélikus egyháznak. Pozitív lutheri hit! Ez legyen minden vonatkozásban és egyházunk minden éJetmegnyilvánulásában, mindenekkel való kapcsolatát illetőleg és minden munkaterén, közigazgatásban, tanügyben, misszióban, örömben és gyászban egyaránt, rúgója és irá­nyítója minden ténykedésünknek. A speyeri birodalmi gyűlés négyszázados évfordulója pedig a protestantizmus igazaiért való bátor kiállásra és a protestantizmus közös kincsei­nek, jogainak és szabadságának védelmében való testvéri összefogásra int. A protestan­tizmus szintén nem negatívumot jelent, amint azt sokan értelmezni szeretik, vagy szokták, hanem szent pozitívumot, bizonyságtételt evangéliumi igazságokról. A kettős buzdítás, amit ez a kettős jubileum tartalmaz, vezesse, irányítsa egyházunkat az új munkaéven ke­resztül szebb, dicsőbb jövendő felé. Az egyetemes közgyűlés az egyetemes felügyelő megnyitójában és évi je­lentésében foglaltakat köszönettel fogadja és külön határozatot nem igénylő részei­ben tudomásul veszi, egyben a külön nem tárgyalandó kérdéseket illetőleg követ­kezőképen határoz: a) az önálló hitoktatói kar helyzetének javítása érdekében a református testvéregyházzal együttesen kíván eljárni, miért is ez irányban a közös protestáns bizottsághoz fordul; b) Luther Kiskátéja négyszázados jubileumának 1929. évi január hó 20-án, valamint a speyeri birodalmi gyűlés négyszázados évfordulójának 1929. évi ápri­lis hó 21-én templomban és iskolában leendő megünneplését elrendeli és felkéri a püspököket, hogy ez irányban egyöntetű utasításokat adjanak ki. Egyben a közgyűlés tagjai, Duszik Lajos indítványára helyükről felállva fejezik ki ragaszkodásukat és elismerésüket az egyetemes felügyelővel szemben abból az alkalomból, hogy öt esztendeje tölti be tisztét nagy buzgósággal és böl­cseséggel. 5. (Sz.) A Magyarhoni Evang. Lelkész-Egyesület tegnapi közgyűlésében hozott ha­tározat alapján a lelkészeket közelről érdeklő kérdésekben határozati javaslatot terjeszt elő, melyben arra kéri az egyetemes közgyűlést, hogy a felsorolt kérelmek tárgyában fel­terjesztéssel és memorandummal forduljon a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A főkérelmek a következők: 1. a korpótlék jelenlegi összegében tekintet nélkül a fizetés mérvére minden lelkész részére visszamenő hatállyal folyósíttassék, 1929 január 1-től pe­dig teljes 100% -ban valorizálva, 2. a eongrua minden törvényesen megalakult új önálló egy­házközség lelkésze részére utaltassék ki, tekintet nélkül arra, hogy a hívek lélekszáma el­éri-e a 800-at és tudnak-e lelkészük részére 800 aranykorona fizetést biztosítani; 3. min dennemű államsegély az egyetemes egyház pénztárába utaltassék be; 4. a hitoktatói dí­jak az órák számához képest a régi módon folyósíttassanak; 5. az önálló állami hitokta­tók anyagi helyzete rendeztessék és kiáltó sérelmeik orvosoltassanak; 6. a jogerősen meg­állapított lelkészi és tanítói hiványokon csökkentő változtatás és módosítás senki által se legyen eszközölhető; 7. a lelkészek mentessenek fel azon kötelezettség alól, hogy fizeté­sük felemelését a miniszternek bejelentsék. Ezzel kapcsolatban azt kéri a M. E. L. E., hogy az egyetemes közgyűlés küldjön ki kebeléből bizottságot, amely a lelkészi kar kívánságait a vailás- és közoktatásügyi, va 1 amint a pénzügyminiszter elé terjeszti. Az egyetemes közgyűlés a M. E. L. E. által beterjesztett kérelmeket, me­lyek úgyszólván azonosak a lelkészi fizetések rendezésének kérdése kapcsán felér­kezett felterjesztésekkel, tudomásul veszi,, azokat magáévá teszi és a két miniszter­nél eljáró bizottság tagjaivá dr. Rásó Lajos egy. ügyész vezetése mellett báró Kaas Albert, Paulik János, Kovács Andor és Vietorisz László közgyűlési tagokat választja meg azzal hogy megbízatásuknak még a délelőtt folyamán tegyenek eleget. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom