Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1927. október 27
2. bizottságot küld ki az új tantervhez egyházi szempontból értékes anyag 56—63. gyűjtése s a tanügyi bizottságnak leendő beterjesztése céljából és a bizottság tagjaivá megválasztja Krug Lajos elnöklete alatt Uhrin Károlyt és Kemény Pétert. 57. (Sz.) A tanügyi bizottság a tavalyi jegyzőkönyv 65. pontja kapcsán beterjeszti a vallás- és közoktatásügyi miniszter 15.480/1927. sz. leiratát, melyben közli, hogy szívesen látja, ha az állami tanítók a hitoktatásra vállalkoznak, de erre őket éppen az ügy érdekében nem kötelezheti. Indítványára az egyetemes közgyűlés a miniszter válaszát tudomásul veszi. 58. (Sz.) Tárgyaltatik a tiszai egyházkerület felterjesztése, melynek nyomán a tanügyi bizottság előterjesztése alapján az egyetemes közgyűlés felhívja a nem evangelikus iskolák hitoktatóit, hogy minden vallási sérelmet az illető intézet kebelében igyekezzenek elintézni. Sikertelenség esetén úgy hozzák azt az egyházi főhatóság tudomására, hogy ez, vagy más illetékes egyházi fórumok a tények és vonatkozó adatok részletes ismeretében sürgethessék az esetleges sérelmek orvoslását. 59. (Sz.) A bányakerület felterjesztése és a tanügyi bizottság javaslata alapján az egyetemes közgyűlés tudomásul veszi, hogy a tanítói nyugdíjjáruléknak a politikai községekre való áthárítása a kormánynál tárgyalás alatt áll. 60. (Sz.) A dunántúli egyházkerület felterjesztésévei kapcsolatban a tanügyi bizottság javaslata alapján az egyetemes közgyűlés az egyetemes jellegű tanítóválasztásí szabályrendelet kibocsátását ma nem tartja időszerűnek, hanem csak a közeli zsinat után. De már most elrendeli, hogy a pályázati hirdetésekből a tanítók által sérelmezett az a kívánalom, hogy a pályázók a kommün alatt tanúsított magatartásukat okmányilag igazolják, kihagyassék. 61. (Sz.) A bányai egyházkerület felterjesztése és a tanügyi bizottság javaslata alapján az egyetemes közgyűlés kívánatosnak látja, hogy középiskoláinkban a klasszikus és a modern nyelvek párhuzamosan taníttassanak, mivel azonban ez a legújabb és megvalósítás alatt álló középiskolai törvénnyel nem áll összhangban, és mivel a törvény megváltoztatásának valószínűsége sem forog fenn: a vallásés közoktatásügyi miniszterhez e tárgyban tenni javasolt felterjesztéstől ezidőszerint eltekint. 62. (Sz.) A tanügyi bizottság előterjesztésére az egyetemes közgyűlés elhatározza, hogy 1. felhatalmazza az egyetemes felügyelőt, hogy a középfokú iskolák egyes kiválóan érdemes tanárait az illetékes püspöknek az iskolafenntartóval egyetértésben felterjesztendő javaslata alapján, az egyetemes tanügyi bizottsági elnök véleményének meghallgatása után tiszteletbeli igazgatóvá kinevezhesse ; 2. figyelmébe ajánlja a kerületeknek a tanárok, vallástanárok és tanítók amaz óhaját, hogy testületeik erkölcsi súlyának arányában küldjenek ki soraikból tagokat az egyetemes közgyűlésre ; 3. figyelmébe ajánlja a zsinati bizottságnak a tanárok és tanítók azon óhaját, hogy testületeik jelentőségének arányában jussanak be ők is a zsinatba, s történjék gondoskodás a tanárok, vallástanárok és tanítók különböző fokozatú egyházi közütekben leendő fokozottabb mérvű képviseltetéséről is. 63. (Sz.) A tanügyi bizottság előterjesztése alapján az egyetemes közgyűlés elrendeli, hogy a középfokú fiú- és leányiskolákban a tanító-, tanítónő-képzőkben és a polgári iskolákban már az idei tanévtől kezdődőleg minden tanuló egy pengő hatvan fillér fizetésére köteleztessék az evangélikus középfokú iskolák tanárai gyermekeinek neveltetésére szolgáló alap javára. Szegény tanulókat az igazgatók e díj fizetése alól méltányosságból felmenthetnek. Ezen alap külön számlán leendő kezelésére az egyetemes egyházi pénztárt kötelezi, ez alap azonban jövedelmeivel az Evangélikus Tanárok Országos Egyesülete rendelkezésére áll, az egyetemes tanügyi bizottsághoz évenként benyújtandó számadás kötelezettsége mellett. Az egyesületnek jogában áll az alapot idővel ingatlanba fektetni. Elrendeli 5
