Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1927. október 27

1. Iskolai és levente zászlóavatásnál sérelmes mellőzésben részesült az ev. egyház: Ifi—17. Kisterenyén, Pásztón, Diósgyőrött, Kőszegen, Csepregen, Budapesten (Ferencváros) és Gödöllőn. A katonai ünnepélyeknél szintén állandó mellőzés éri az ev. egyházat. 2. Az 1879: 40. t.-c. és 1868: 53. t.-c.-be ütköző lélekhajhászási esetek voltak Pásztón, Szatmárcsekén, Somsályi-bányatelepen, Fóton és továbbá a szegényházakban és közkórházakban. 3. Az új kánonjogi Codex-nek a vegyes házasságokra vonatkozó sérelmes intézkedései (1094, 1099, 2319. kánonok) miatt a polgári házasság és az ev. egyházi házasságkötés intézménye elleni izgatások állapíttattak meg Ózdon és Salgótarjánban. 4." Az egyházak közti az 1848: XX. és 1868: 54. t.-c-ben biztosított törvényes egyenjogúság elvét sértik a rábamolnári ev. tulajdonos telkén politikai község által épített harangláb és róm. kath. és ev. hívek önkéntes adakozásából beszerzett harang felavatásánál és használatánál mutatkozó jogellenes, a felekezetközi békét sértő cselekedetek. Hasonlóképen sérti az említett t.-c-ekben biztosított törvényes egyenjogúság elvét, hogy a külsővati ev. hívek az ottani r. k. paplak építési költségeihez való hozzájárulásra köteleztettek. 5. Sérelmes az orosházai kültelki iskolai ügye, mivel a minisztérium megtagadta az államsegélyt az ev. felekezeti jellegű iskola építéséhez, jóllehet a tankötelesek 70%-a evangélikus vallású, — azzal az indokolással, hogy a tekintélyes más vallásúak szempontjából méltánytalan volna felekezeti elemi iskola szervezése, és remélhető, hogy a település folytán rövid időn belül a róm. kath.-ok gyermekei lesznek többségben. 6. Ev. lelkészek és tanerők mellőzése kitüntetéseknél, kinevezéseknél, külföldi ösztöndíjak odaítélése körül határozott ígéretek ellenére ismételten tapasztaltatott: Békéscsabán, Budapesten, Pilisen, Tiszaföldvárott és Irsán. Békéscsabán az illetékes egyházi főhatóság kérelme ellenére az ottani állami elemi iskolánál róm. kath. igazgató neveztetett ki, jóllehet a tanulók több mint 80%-a ev. vallású. 7. Sérelmesek a „Szív" című, jezsuiták által szerkesztett lap állandó izgató és lázító cikkei a protestánsokkal szemben. 8. Sérelmesek végül a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak fontos egyházi kérdésekben az ev. egyház meghallgatása nélkül tett intézkedései. A jogügyi bizottság javaslatára az egyetemes közgyűlés a) átteszi a zászlóavatási sérelmeket és a katonai ünnepélyeknél tapasztalt mellőzéseket egységes állásfoglalás és orvoslás végett a közös protestáns bizottsághoz, úgyszintén a vegyes házasságok terén mutatkozó sérelmeket avégből, hogy az az új kánonjogi codex protestánsokra nézve sérelmes rendelkezéseinek felfüggesztése érdekében erőteljesen állást foglaljon ; b) az egyéb bejelentett egyházjogi sérelmekre nézve, amennyiben azok tárgyában még nem történt volna felterjesztés és azokban a mutatkozó hézagok és hiányosságok teljesen kitöltettek, — felkéri az egyetemes felügyelőt, hogy az illetékes minisztériumokhoz orvoslás végett felterjesztést intézzen ; c) a felekezetközi sérelmek gyűjtését és összeállítását továbbra is szükségesnek tartja és utasítja az egyházmegyéket és egyházkerületeket, hogy a beérkezett panaszokat már az egyházmegyei és egyházkerületi előadók vizsgálják felül és csak azokat bocsássák az egyetemes jogügyi bizottság elé, melyek az eljárásra illetékes végső fokon sem nyertek megfelelő elintézést és amelyek fontos, konkrét, teljesen kielégítő és bizonyításra mindenképen alkalmas joganyaggal vannak felszerelve. 17. (Sz.) A multévi jegyzőkönyv 35. pontjában az evangélikus istentiszteletekrádió útján való közvetítésének rendszeresítése kérdésében hozott határozattal kapcsolatban bemutatja az egyetemes főjegyző az e tárgyban tett felterjesztésekre a magyar kir. vallás- és közoktatásügyi és a m. kir. kereskedelemügyi miniszterek leiratait, továbbá a bányakerületnek felterjesztését, melyben az istentiszteletek rádió útján való közvetítése feltételeinek és módjának szabályozását kéri. Az egyetemes közgyűlés — a jogügyi bizottság javaslatával szemben a Geduly Henrik püspök által beterjesztett határozati javaslatot fogadván el — a következőket határozza: a) Megállapítja, hogy érvényben lévő egyházi alkotmányunk keletkezésekor a rádió útján való igehirdetés kérdésének a parochiális jogkörrel kapcsolatos vonatkozásai a dolog természetéből folyólag — nem lévén még akkor rádióról szó — szabályozást nem nyerhettek. b) A mennyiben tehát felmerült esetből kifolyólag és az egyetemes egyház közvéleményének határozott irányú megnyilvánulása alapján a rádió útján való igehirdetés ügye szabályozást igényel, megállapítja, hogy ez az ügy a megtartandó zsinaton törvényerővel leendő szabályoztatásig ideiglenesen az Egyh. Alk. azon rendelkezései szerint bírálandó el, amelyek szerint, ha valamely egyházi jog- és