Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1927. október 27

III. 4. az elmúlt tanév második felében lépett hatályba, az egyetemes egyháznak képviseleti jogot biztosít a vizsgálatokon. Ezzel a joggal első alkalommal személyesen éltem. Az a kitüntető fogadtatás, amelyben a kar részesített, és az, amit a vizsgálatokon tapasztaltam, megerősített azon meggyőződésemben, hogy, bár a íakultás az állam intézménye, a benne lakozó lélek öntudatosan lutheri és hűségesen egyházi. Különösen is kiemelem, milyen mély benyomást tett rám annak tapasztalása, hogy ott valóban minden bölcseségnek az Isten félelme a kezdete. Nem tévesztik meg az itjak lelkét, nem kergetik kétségek útvesztőjébe egymásnak ellenmondó theológiai irányzatok, hanem egységes szellem hatja át minden professzornak minden előadását, a pozitív lutheri hit diadalmas szelleme. Csak őszintén örülni tudok ezért annak, hogy a fakultás kara új n}^. rendes tanárt nyert az eddig rendkívüli tanári minőségben működött Kiss Jenő személyében s hogy Karner F. Károly magántanári habilitációja is megtörtént, akinek értékes művéért ugyanúgy, mint Payr Sándor professzornak termékeny szellemének újabb alkotásaiért is méltán kijár az elismerés. Ugyanebből a szempontból üdvözlöm örömmel a vallásbölcseleti és neveléstudományi tanszék pályázatának a kiírását abban a bízó reménységben, hogy ezt a tanszéket is olyan férfiú nyeri el, akinek tudománya a jelenlegi professzorok együttesébe nem diszharmóniát visz hanem annak harmóniáját erősíti. Erre egyébként kezesség az a körülmény, hogy a pályázók egyházhűség szempontjából a püspöki kar elbírálása alá esnek. Egy sajnálatos hiánya van az oktatásnak, melyen az elmúlt évben is csak ideiglenes megoldással tudtunk segíteni s ez az egyházi ének és zenetanítás ügye. A mult tanév második felére tiszteletdíjat engedélyeztem e tanítás ellátására. A takultási kar végleges megoldási javaslatot helyezett kilátásba, melynek alapján az ügy végérvényesen lesz elrendezhető. Nagy jelentőséget tulajdonítok ennek a kérdésnek s ezért nagy súlyt helyezek mielőbbi megoldására. Az a lehangoló körülmény, hogy, mint éneklő egyház, nem tudunk énekelni, jórészt arra vezethető vissza, hogy a theol. oktatás keretében nem nyervén őt megillető helyet az egyházi ének- és zenetanítás, sok lelkészünknek is hiányzik az érzéke az egyházunk ének- és zenekincsében rejlő gazdagság kellő értékelését illetőleg. Itt említem meg, hogy a theol. vizsgákon egyetemes egyházunk képviseletét előbb Geduly Henrik, püspök, elnöktársam, majd Kapi Béla, püspök, méltóztatott készséggel ellátni. A lelkészképzés nagy fontosságának a köteles felismerése indított arra, hogy az elmúlt tanév második félévére 2000 pengő tandíjsegélyt bocsássak rendelkezésre s hogy a tetemes vizsgadíjteher könnyítésére is 800 pengőt folyósítsak. A most folyó tanév első félévére a hallgatószám emelkedésének arányában tandíjsegély címén 3000 pengőt utalványoztam. A külföldi ösztöndíjak összekuszált ügyének kibogozásán szívós kitartással és nagy hozzáértéssel báró Kaas Albert fáradozik. Theológusainkat, akiknek legnagyobb része teljesen vagyontalan és nélkülözi a legegyszerűbb megélhetés anyagi feltételeit is, nemcsak tanulmányaikban, de létfenntartásukban is hathatós támogatásban kellett részesítenünk. Az élelmezésükre kiutalt 800 pengő segély csak épp hogy valamit jelentett számukra az elmúlt tanév nyári félévében. Az idén már 4000 pengőt kellett lakás és élelmezési segély címén kilátásba helyeznem, amely összeg azonban a hallgatók felszaporodott létszáma és az elhelyezésükben beállt újabb nehézségek mellett már előre is kevésnek bizonyul. A Theol. Otthon felépítése már ezokból is elodázhatatlanul szükségessé vált. Az elmúlt közigazgatási évben sajnálatos módon nem volt keresztülvihető. A tervpályázattal kapcsolatban beérkezett pályaművek alapján kiírt versenytárgyalási hirdetményre tett vállalkozói ajánlatok a szakértőket is megdöbbentett eredményt mutattak Az építkezés céljaira 140.000 pengő állott rendelkezésre. Ezzel szemben az igazgatói lakás nélkül 30 bennlakóra kontemplált terv 180.000 pengő, az egyszerűbb igazgatói lakással 45 bennlakóra készített terv 230.000 pengő s a szükségletnek legjobban, bár szintén nem teljesen megfelelő, rendes igazgatói lakást és 60 hallgató számára elhelyezést biztosító terv kivitele pedig 280.000 pengő költségösszeget igényelne. Megkíséreltem pozitív számszerű ajánlatot beszerezni a vitéz dr. Simon Elemér, soproni főispán, által felvetett eszmével kapcsolatban. Tájékozódni szerettem volna afelől, mekkora lenne az általa kilátásba helyezett állami támogatás, amely rendelkezésünkre bocsáttatnék, ha a soproni erdészeti és bányászati főiskola 16 protestáns hallgatója számára is biztosítanánk lakást — természetesen a kérdés minden részletre kiterjeszkedő jogi tisztázásával — a felépíteni szándékolt Otthonban. Bár az összegszerű javaslatot még nélkülözzük, kétségtelen, hogy az ügy megoldását az sem viszi sokkal előbbre. így a költségtöbbletet oly módon igyekeztem biztosítani, hogy a népjóléti minisztertől kértem az engedélyezett építési kölcsönnek 80.C00 pengőről 120.000 pengőre való felemelését, ami hálára kötelező módon meg is történt. Továbbá kértem a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy az ugyancsak engedélyezett évi 10.000 pengő annuitásos segélyt emelje fel. A miniszter leirata ezen segélynek a jövő költségvetési évtől kezdődőleg évi 18.000 pengőre leendő felemelését helyezi kilátásba, amiért őszintén hálásak vagyunk.