Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1926. november 11
20 10-13. 10. (Sz.) A misszió ügyével kapcsolatban dlvastatik a bányai egyházkerület 82. jegyzőkönyvi pont alatti felterjesztése, melyben külön missziói segély folyósítását kéri a szórványok hathatósabb támogatása érdekében. Az egyetemes közgyűlés, tekintve egyrészt, hogy erre fedezet nincs, másrészt, hogy a missziói ügy egyetemessé tételének kérdése sincs még végleg eldöntve, a kérelmet ezidőszerint nem teljesítheti. 11. (Sz.) A diakonisszaüggyel kapcsolatban újabb fejleményről jelentés nem tétetvén, az egyetemes közgyűlés a diakonisszaügy fejlesztését továbbra is figyelemmel kíséri. 12. (Sz.) A báró Baldácsy-alapvítvány ügyében beterjeszti az egyetemes főjegyző a tiszai és dunántúli egyházkerületek felterjesztéseit, melyek nyomán az egyetemes közgyűlés a) megkeresi az alapítvány igazgatóságát, hogy, amennyiben lehetséges, újítsa fel azon régi gyakorlatot, hogy a kerületi járulékok legalább két részletben, az év tavaszán és őszén, folyósíttassanak ; b) felkéri a püspököket, hogy az alapítványi osztalék egyházkerületenkénti felosztásának egyöntetű megállapítása tárgyában megbeszélést folytassanak és annak eredményéről tegyenek a jövő évi közgyűlésnek jelentést. 13. (Kv.) Az egyetemes Nyugdíjintézet állapotáról szóló jelentést és az 1925. évről szóló számadást Kuthy Dezső, nyugdíjintézeti ügyvivő, a következőkben terjeszti elő : A nyugdíjintézet lefolyt közigazgatási évi állapotáról szóló jelentésemet és az 1925. évi számadást az alábbiakban van szerencsém előterjeszteni. Mielőtt az adatok felsorolására rátérnék, elsősorban is megállapítom, hogy a nyugdíjintézeti bizottság a lefolyt közigazgatási év folyamán ismét tárgyalás alá vette a szabályrendelettervezetet, amely a nyugdíjintézeti bizottság által elfogadott, végleges formájában leküldetett az egyházkerületeknek hozzászólásra. Az egyházkerületek példányaihoz hozzácsatoltam azoknak a mathematikai számításoknak táblázatait is az illető egyházkerületet érdeklően, amelyeket Lorge Róbert szakértő eszközölt. Hogy az egyházmegyék és azoknak lelkészei is mindnyájan külön-külön betekintést nyerhessenek az elkészült tervezetbe, annak 1 — 1 példányát megküldettem az esperes uraknak is a lelkészek között leendő körözés céljából. A bizottság javaslatának dr. Mikler Károly dékán által készített jogi része, de különösen is annak mathematikai adatai, élénk megvitatás tárgyát képezték a lelkészegyesületi gyűléseken és az egyházi önkormányzat minden fokozatán. Ellenjavaslat is készült, amelynek megalkotói : Schöll Lajos főesperes és Wágner Ádám lelkész. Az ellenjavaslatot természetszerűleg a nyugdíjintézeti bizottság minden tagja csak örömmel üdvözölheti, mert javaslatából nem csinálhat és nem is csinál presztizs-kérdést, sőt ellenkezőleg a lelkészi kar jövőjének minél biztosabb alapokra helyezhetése érdekében hálásan kell, hogy fogadjon és fogad is minden olyan megoldási tervet, amely a kérdést a végleges, kedvező megoldáshoz közelebb viszi. Az egyetemes közgyűlés feladata lenne a továbbiakban dönteni. A bizottság határozata alapján indítványozom, mondjon az egyetemes közgyűlés hálás köszönetet dr. Mikler Károly dékánnak, Lorge Róbert szakértőnek, Schöll Lajos főesperesnek és Wágner Ádám lelkésznek önzetlen munkájukért és egészítse ki a bizottságot ennek az ügynek tárgyalására kerületenként három lelkésztaggal és az a két javaslat alapján terjesszen a kérdés végleges megoldhatása érdekében az új nyugdíjintézet felépítésére vonatkozólag javaslatot a jövő évi egyet, közgyűlés ejé. Jelentem továbbá, hogy elkészíttettem a nyugdíjintézet 1918. évi részletes vagyonmérlegét, amelynek költségeit, amint általában a nyugdíjintézet ügyvitelével és az új nyugdíjintézet előkészítő munkájával egybekötött összes, természetesen tetemes kiadásokat, a Báró Egyetemes Felügyelő Úr Őméltósága méltóztatott vállalni az egyetemes pénztár terhére. Indítványozom, hogy ezért a lényeért és általában a nyugdíjintézet egész kérdéskomplexumával szemben tanúsított lekötelező jóindulatáért mondjon az egyetemes közgyűlés Őméltóságának hálás köszönetet. Itt tartom szükségesnek bejelenteni azt is, hogy a Báró Egyetemes Felügyelő Úr Őméltósága 1925. évi január 1-ére visszamenőleg kegyes volt kiutalni az egyetemes pénztárból az 1848. XX törvénycikk szerinti államsegély teljes V 3-át a nyugdíjintézet javára. Ennek eddigi elmaradása is csak épen nyugdíj intézeti érdekből, nem részletezhető elvi okokból történt, miért is mind a halasztásért, mind a befizetés eszközöltetéséért a Báró Egyetemes Felügyelő Úr Őméltóságát a legmélyebb hála és köszönet illeti. Mivel a nyugdíjintézeti kérdés rendezése jelen közgyűlésünkön nem fog véglegesen megtörténhetni, gondoskodásnak kell történnie arról, hogy a folyó évre milyen kulcs szerint vessük ki a járulékokat.
