Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1925. október 22

9 A kultuszminiszter úr ily irányú Jeirata- értelmében felkértem a püspök urakat, figyel- 3. meztessék a lelkészi hivatalokat, hogy a külföldi használatra szánt egyházi okmányok nem közvetlenül, hanem csakis a diplomáciai út igénybevételével juttathatók a külföldre. A kultuszminiszter úr oly irányú rendeletet adott ki, hogy egyházi testületek és egyének részéről minisztérumával való érintkezésben a hivatalos út minden esetben betartandó, hacsak bizonyos ügyekben külön rendelet -kivételt nem statuál. Szándékomban van megkeresni az összes hatóságokat, hogy a hivatalos út mellőzésével beérkező megkereséseket utasítsák vissza. A békéscsabai lelkész úr sérelmezte előttem, hogy István király napján az illetékes helyi katonai parancsnokság nem kérte evang. istentisztelet tartását, s jóllehet Békéscsaba és a békéscsabai garnizon túlnyomóan evangélikus, az ünnep alkalmából csak tábori mise tartatott. E sérelem orvoslása iránt megtettem a lépéseket a protestáns tábori püspök úrnál. A Bethlen-Szövetség felkérésére megkerestem a püspök urakat, hogy kerületükre vonatkozó bizonyos adatokat bocsássanak a Szövetség rendelkezésére. Az így felgyülemlett anyagot dr. Kilényi Lóránt úr, a Szövetség ügyvezető alelnöke, feldolgozta és rövid úton szíves volt felajánlani, hogy minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül elkészítené és kinyomatás céljából rendelkezésemre bocsátaná az új sematizmust. Tekintve, hogy az új névtár kiadásának szüksége csakugyan fennforog, és arra vonatkozólag multévi közgyűlésünknek határozata is van, kívánatosnak tartanám, hogy ez az ajánlat köszönettel elfogadtassák és a kerületek köteleztessenek a kibocsátandó kérdőívek pontos kitöltéséről és beszolgáltatásáról leendő gondoskodásra, s a névtár eladásából befolyó tiszta jövedelem részben az építendő Bethlen-ház céljaira fordíttassék a felajánló kérése értelmében. A közös protestáns bizottság elnöksége az elmúlt közigazgatási év folyamán nem hívott egybe ülést, ellenben a közös protestáns segélyző-bizottság magyar osztályának ülésein — amint mindezekről D. Raffay Sándor püspök úrnak a külföldi összeköttetésekről szóló jelentése bővebben beszámol — az egyházunk részéről delegált tagok is résztvettek és én a zürichi Zentralstelle útján nekünk juttatott segélyeknek az adományozók szellemében való felhasználásáról gondoskodtam. Külön meg kell emlékeznem arról, hogy a magyar osztály üléseinek egyikén résztvett e mozgalomnak egyik amerikai kiválósága, dr. Mac Farland úr, az amerikai Federal Council elnöke is, akit az^ ülés keretében egyházunk szükségleteiről tájékoztattunk. Mac Farland elnököt a Kormányzó Úr Őfőméltósága is logadta, mely alkalomból nekem is osztályrészül jutott volt a szerencse egyházunk képviseletében a Kormányzó Úr Ofőméltóságánál megjelenhetni. Ugyancsak résztvett egyházunk a maga e célra kirendelt bizottsági tagjai útján a World Alliance magyar csoportja munkájában is. Külföldi ügyekről lévén szó, itt csak érinteni kívánom az elnöki megnyitómban bővebben tárgyalt stockholmi világkonferenciát is és megállapítom, hogy egyetemes egyházunk, mint az Allgemeine ev. luth. Konferenz, a Luthergesellschaft, a Continentalverband für innere Mission und Diakonie és végül az Internationaler Verband zur Verteidigung des Protestantismus tagja, ez évben is megfelelt kötelességeinek. Megkeresést intéztem a püspök urakhoz, nyilatkozatot kérve arra nézve, vájjon nem lenne-e célirányos a segédlelkészek elhelyezésének és másfelekezetű jegyesek egyházunk által több esetben kért megáldásának ügyét egységesen rendezni. A beérkezett javaslatok alapján jelen közgyűlésünkre vár e kérdésekben a határozathozatal. A levéltári ügy rendezésének kérdése már régen szőnyegen van, de kedvező megoldására irányuló szándékom mindeddig anyagi erők hiányán hajótörést szenvedett. Most azonban meg kell találnunk az anyagi fedezetet annál is inkább, mert nagyérdemű, hoszszú éveken, át volt levéltárosunk, Góbi Imre úr, szakavatott és ügybuzgó működését a jövőben nélkülöznünk kell. Ugyanis gyengélkedésére és egyéb okokra való tekintettel az ügy nagy kárára tisztségéről lemondott. Itt vélem helyénvalónak örömmel bejelenteni, hogy nagyrészt a kerületi felügyelő urak szíves áldozatkészségéből lehetővé vált báró Prónay Dezső tb. egyetemes felügyelő úr arcképének egyetemes egyházunk számára eszközölt megfestetése s högy a tb. egyetemes felügyelő úr .fiúi kegyelettel áldott emlékezetben élő atyjának, báró Prónay Gábor egykori egyetemes felügyelő úrnak arcképét megfesttette egyetemes egyházunk számára. Mulasztást követnék el, ha Senyei József festőművész úrnak, aki báró Prónay Dezső tb. egyetemes felügyelő úr arcképét igen méltányos honorárium mellett művésziesen készítette el, hálás elismerésemet nem nyilvánítanám. Ugyancsak itt kell megemlékeznem arról, hogy néhai Gyurátz Ferenc püspök úr arcképét beszereztem és a dunántúli kerületnek adományoztam. Az egyetemes törvényszék a lefolyt közigazgatási évben háromszor tartott ülést. 1924 október 17-iki ülésében Lombos Alfréd hitoktató-lelkésznek Geduly Henrik püspök elleni panaszát elutasította; Mihálovics Samu lelkésznek Plachy Gyula földbirtokos elleni, hátralékos egyházi járulék iránti peres ügyében panaszlottat elmarasztalta; Varjú József tanító fegyelmi ügyében az I. és IL fokú ítéletet feloldotta és az I. fokú bíróságot eljárásának kiegészítésére és újabb határozathozatalra utasította. — 1925 március 18-iki ülésében Lombos Alfréd hitoktató-lelkész előterjesztését a Geduly Henrik püspök elleni panasza tárgyában meghozott egyetemes törvényszéki végzés ellen visszautasította; Klinczkó