Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1925. október 22

11 eltekintett és a fenntartási terhek könnyítésére 10,000 aranykoronát bocsátott egyetemes 3. egyházunk rendelkezésére, amelyet középfokú tanintézeteink között egyenlő összegben szétosztottam. Mint örvendetes tényt állapítom meg itt azt a körülményt, hogy ezen segélyt a protestáns ügyosztály útján juttatta a kultuszkormány egyházunknak. Nem mulasztottam el köszönő felterjesztésemben ezen tényt külön is kiemelni, megállapítván, hogy azt annál is nagyobb örömmel üdvözlöm, mert azt látom belőle, hogy a miniszter úr, mérlegelve azon körülményt, hogy egyházunkban az egyházi és iskolai ügy kezdettől fogva annyira összeforrt, hogy külön sok esetben alig is kezelhető, a protestáns ügyosztály hatásköiét iskolai ügyeinkre is kiterjeszteni szándékozik. Az ezen tényből kitetsző szándék a fenti okból kelt egyházunkban megnyugvást s nem azért, mintha a közoktatásügyi osztályok működésével szemben egyházunk bizalmatlan lenne, mert hiszen részükről is mindenkor a legnagyobb megértést és jóindulatot tapasztaljuk. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium óhajára hozzájárultam ahhoz, hogy egyszerűség és gyorsaság céljából a középiskolák államsegélyei ne a fenntartóknak, hanem közvetlenül az illetékes igazgatóknak küldessenek meg. A görög nyelv rendkívüli tárgyként leendő tanításának a középiskolák típusreformja kapcsán reálgimnáziumokká vált tanintézeteinkben a kultuszkormárty részéről történt engedélyezése is örvendetes bejelentéseim közé tartozik, mert ily módon alkalmat nyernek a klasszikus nyelvek barátai, különösen a theológiai pályára készülők a görög nyelv elsajátítására, aminek lelkészképzésünk szempontjából nagy a hordereje. Az új középiskolai tantervet a kultuszkormány fokozatosan életbelépteti. Egyházunk szempontjából fontos, hogy e tanterv egyházunk érdekeinek és felfogásunknak szem előtt tartásával dolgoztassék át s a nyelvi és történelmi szakkörökben egyházunk hitelveivel és történelmi hivatásával harmóniában álló tankönyvek írassanak. Ez a kérdés a tanügyi bizottság jelentései során kerül mai közgyűlésünkön tárgyalásra. Nem hagyhatom említetlenül, hogy a püspök urak figyelmébe ajánlottam a fennhatóságuk alatt álló középfokú intézetekben való terjesztésre dr. Osváth Gedeon aszódi reálgimnáziumi igazgató úr Petőfi emlékfüzetét, amelynek jövedelme az aszódi gimnázium tervbevett építkezésének céljait szolgálni hivatott. A tanítóképzés egyetemesítésére vonatkozó nézetemet megnyitóbeszédemben bővebben kifejtvén, itt csak utalok arra, hogy e kérdéssel a kiküldött bizottság behatóan foglalkozott s én is egy megoldási tervet küldtem meg az illetékes püspök uraknak, amelyet velük és az egyetemes tanügyi bizottsági elnök úrral írásban és szóban megvitattam. A bizottság jelentése kapcsán ez az ügy is tárgyaltatni fog közgyűlésünkön. Az elemi iskolai oktatással kapcsolatos kérdések során különös jelentősége van a • nyolcosztályúvá fejlesztés régebben felmerült gondolatának, amelynek keresztülvitele egyházi és nemzeti szempontból egyaránt fontos. Kívánatos az erre vonatkozó tanterv előkészítése. A vallásoktatás terén kétségtelen fejlődést jelent az önálló hitoktatói állások szervezése. Az önálló hitoktatók javadalmazásának, különösen nyugdíjügyének és jogi helyzetének rendezése azonban alig halogatható. Az elemi iskolai statisztikai ívek egységesítése tárgyában is intézkedések történtek az év folyamán, amelyek eredményekép, ha a most kiküldött egyeztetők munkájukat befejezik, hiszem, hogy a jövő egyetemes gyűlés az ügyet véglegesen elintézheti. A multévi egyetemes közgyűlés határozatához híven elkészíttettem a hősi halált halt tanárok és tanítók névjegyzékét. Emlékük megörökítése tárgyában a tanügyi bizottsági elnök úr tesz majd javaslatot mai közgyűlésünknek. Az egyetemes egyház missziói munkáját az elmúlt évben Kuthy Dezső és Fürst Ervin egyetemes misszionáriusok és dr. Helle Ferenc felavatott lelkész, középiskolai tanár végezték, akiknek több alkalommal nagy buzgósággal és áldással segítettek Papp Ferenc és Gaál József vallástanárok, báró Podmaniczky Pál, dr. Kirchknopf Gusztáv, Korim Kálmán lelkészek, Draskóczy Lajos ny. theol. tanár és mások. Az egyetemes egyház misszionárius-gárdája a tiszai egyházkerület által az egyetemes egyháznak gondozásra átengedett Szolnokon kívül a bányakerület két missziói pontját, Monort és Vecsést látta el ezidén is. Mindezen helyeken szép virágzásnak indult a hitélet és nagy reményekre jogosít a lendületet vett fejlődés. Ebben kétségtelen az érdemük azoknak, akik az elmúlt években mint a bányakerület megbízottai működtek az egyetemes misszionáriussal egyetértésben Monoron, Vecsésen és Szolnokon. Ezek sorából különös elismerés illeti az akkor végzett munka nyomán elért eredményekért és biztató reménységekért a budapesti vallástanári testület e szolgálatban résztvett tagjait, akiknek sorában is Dendely Károly és Szabó Aladár, főkép Gaudy László, Papp Ferenc és Szuchovszky Gyula vallástanárokat. Az egyetemes misszionáriusok e három helyen kívül is több helyt szolgáltak istentiszteletek és előadások tartásával és különböző funkciók végzésével. Missziói munkáról szólva, bár ezirányú munkáját nem egyetemes egyházi missziói területen végezte, lehetetlen a legmelegebb elismerés hangján meg nem emlékeznem D.. Kovács Sándor egyetemi tanár úr buzgóságáról, amelylyel a dunáninneni kerület több gondozatlan missziói pontján teremtett virágzó hitéletet,