Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1924. október 16

28 73. A tanügyi bizottság indítványára az egyetemes gyűlés felterjesztést intéz a miniszterhez a reálgimnáziumokban a görög nyelvnek rendkívüli tárgyként való tanítása tárgyában. 74. A tanügyi bizottság indítványára az egyetemes gyűlés figyelmezteti az iskolafenntartókat, hogy a miniszter engedélyt adott fiúközépiskoláinkban a német nyelvnek már az I. osztálytól kezdve heti két órában rendkívüli kötelező tárgyul való tanítására és e rendkívüli tárgy behozatalát ott, .ahol a viszonyok megfelelők, az iskolafenntartók figyelmébe ajánlja. 75. A tanügyi bizottság indítványára az egyetemes gyűlés tudomásul veszi a kultuszminiszternek rendeletét, hogy a felekezeti polgári iskolai tanárok fizetésének 85%-át adja meg. 76. A tanügyi bizottság indítványára az egyetemes gyűlés elhatározza az egyetemes egyházi és iskolai névtár kiadatását, a kivitelre az elnökséget kéri fel. 77. A tanügyi bizottság bemutatja a bányai kerület részéről beterjesztett elemi iskolai statisztikai táblázatokat s azt az indítványt, hogy ezek kinyomattassanak, mivel már a régi táblázatok elavultak. Az egyetemes közgyűlés megbízza a tanügyi bizottságot, hogy e statisztikai táblázatokat 1500 példányban kinyomassa. 78. A tanügyi bizottság bemutatja a bányai kerület indítványát, mely az állami és egyházi tantervek összeegyeztetését, illetve az állami tantervnek egyházi szempontból való kibővítését javasolja. * Az egyetemes gyűlés megbízza a tanügyi bizottságot a tantervösszeegyeztetéssel, illetve kibővítéssel és ajánlja, hogy ehhez vegye igénybe a tanítói és a tanári egyesületek közreműködését. 79. A tanügyi bizottság bemutatja 1. a bányai kerület felterjesztését, melyben egyetemes érvényű elemi iskolai tankönyveknek egyházunk által való kiadatását sürgeti; 2; a dunántúli kerület felterjesztését, mely hivatkozik arra, hogy az állam egyetemes érvényű tankönyveket készül kiadni s mivel ezek szelleme esetleg egyházunk felfogásával ellenkező lehet, szükséges, hogy iskoláink részére magunk adjunk ki oly jellegű könyveket ; 3. a dunántúli kerület felterjesztését, melyben a már készen álló német elemi iskolai tankönyvek kiadatását kéri, azzal a hozzáadással, hogy ehhez kérjen a kormánytól segélyt. A tanügyi bizottság indítványára az egyetemes gyűlés elhatározza, hogy 1. felír a miniszterhez, mielőtt egyetemes érvényű tankönyveit kibocsátaná, adja módját, hogy azokat átnézethessük, nehogy az állami iskolákba járó sokezer evangelikus gyermek hitelveinkkel ellenkező, vagy vallási érzéseinket sértő könyvből legyen kénytelen tanulni. 2. Egyetemes érvényű elemi iskolai tankönyvek íratását helyesli, erre felhívja a Luther-Társaság figyelmét, valamint arra is, hogy dolgoztassa át s rövidíttesse meglévő tankönyveit, hogy azok osztatlan népiskolában is használhatók legyenek. 3. Egyetemes elemi iskolai tankönyvek írásának kérdésére felhívja az Országos Evangelikus Tanítóegyesület figyelmét. 80. A tanügyi bizottság bemutatja a bányai kerületnek a rákospalotai sérelmes esetre vonatkozó felterjesztését. Itt az elemi iskola felirata: „Római katholikus állami iskola". Ez iskola tisztán róm. kath. jellegű iskola, állampénzen 3 év alatt 4 tanítósról 12 tanítósra fejlesztetett, ugyanazon idő alatt pedig a mi iskolánk — államsegély nélkül — 3 tanítósról 1 tanítósra zsugorodott össze. A tanügyi bizottság javaslata alapján az egyetemes gyűlés elhatározza, hogy felír a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez és rámutat a sérelmes feliratra és az a mögött rejlő sérelmes állapotra, kérve annak sürgős megszüntetését, kérve továbbá a tőkéinek elértéktelenedése folytán tönkrement rákospalotai evang. iskola részére államsegély folyósítását