Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1924. október 16

22 42. Ezenkívül „Adatok az egyetemes nyugdíjintézet készülő törzskönyvéhez" című kötetben feldolgoztam a néhai Kaczián János ügyvivő úr által eszközölt adatgyűjtés egész anyagát. Továbbá pontos jegyzéket készítettem nyugdíjasainkról, özvegyeinkről és árváinkról, megjelölve azon lakhelyüket és nyugdíjuknak alapösszegét, valamint a nekik havonként küldendő járandóság összegét is, és azt a Bendl Henrik pénztáros úr javaslata alapján a mult egyetemes gyűlésen határozaterőre emelkedett csekkrendszer mellett az illetékesek nyugta előzetes és utólagos bekívánása nélkül minden elsején pontosan meg is kapták. Erről az új rendszerről egyébként az érdekelteket nyomtatott levelezőlapon egyénenként értesítettem. Az szábályrendelet-revizió tervezetének elkészítése a törzskönyvi adatok beszerzése, a fentebb említelt adatgyűjtés befejezése és a matematikai számítások megejtése előtt lehetetlen. Jórészt ezért nem állt még módomban végrehajtani a mult évi közgyűlés ezirányú határozatát. De főkép egy más körülmény közbejötte tette tanácsossá a várakozó álláspontra való helyezkedést, miután a nyugdíjügynek egy olyan nagyon kedvező megoldása van készülőben, amely egész más természetű szabályrendelet megalkotását teszi majd szükségessé. Miután azonban az ügy bizalmas természetű és annak időelőtti nyilvánosságrajutása csak ártalmára lenne az ügynek magának, méltóztassék feloldani azon kötelezettség alól, hogy ma erről a kérdésről érdemben nyilatkozzam. A járulékok kivetését illetőleg egy tiszteletteljes kérdést kell feltennem. Miután az egyes püspök urak, akiktől lelkészeink çs egyházainknak a mult közgyűlés elhatározta járulékkategóriákba sorolását kértem, különbözőkép értelmezték a közgyűlés határozatát, az a kérdés : mi a helyes értelmezés ? Mi legyen a kivetésnél alapul véve : az egyén nyugdíjigénye, vagy anyagi helyzete? * Tisztelettel bejelentem, hogy azt a kérdést, milyen kulcs szerint számíttassanak a hátralékos és a nyugd. int. bizottsági ülés határozata alapján varolizáltan beszedendő járulékok, valamint az önhibájukból későn belépett tagok belépési járulékai, az elnökségek értekezlete elé vittem, amelytől azt az utasítást kaptam, hogy a számításokat búzaalapon eszközöljem, a legkisebb évi járulék 90 koronát kitett összegének helyébe lépett 20 kilograVnm búzát ilyen arányban véve a számítás alapjául. Ilyen értelemben eszközöltem a tagfelvételeket. A felvett tagok neveit a következőkben jelentem be : Biszkup Ferenc, Révész Alfréd, dr. Csengődy Lajos, Ottmár Béla, Sztolár Miklós, Lombos János, Fodor Kálmán, Weiszer Ernő, Limbacher Zoltán, Várallyay János, Brenner Ede, Sikos Kálmán, Hoffmann Ernő, Fuchs János, Schrödl Mátyás, Gyarmathy Dénes, Hronyecz Pál, Valent Márton. ^ Felkértem a püspök urakat, hogy azokat, akik ezt eddig elmulasztották volna, hívják fel a nyugdíjintézetbe való sürgős belépésre. Több nyugdíjazást és özvegyi ellátási díjmegállapítást is eszközöltem. A világos eseteket, amelyeknek elintézése önmagától adódott, nem ítélem szükségesnek külön-külön bejelenteni. A vitás eseteket a bizottságban elintéztük. A jelenlegi állomány 32 nyugdíjas lelkész és 110 özvegy, 2 kegydíjas lelkész és 4 özvegy és 2 szülőtlen árva. Tisztelettel van szerencsém két örvendetes bejelentést tenni. Az Ecclesia részvénytársaság a mult év őszén 250,000 koronát utalt át pénztárunkba nyugdíjasaink segélyezésére. Ennek szétosztását az Egyetemes Felügyelő úr rendelkezése szerint eszközöltem különös méltánylást érdemlő esetekben 20—25 és 50,000 koronás részletekben. Különös köszönet illeti a Hangyát, amely 80 millió koronás alapítványt létesített nyugdíjintézetünknél Hangya-részvényekből azzal a céllal, hogy annak kamatai nyugdíjintézetünk rendelkezésére álljanak. Az alapítványt az evang. lelkészeknek a Hangya-szövetkezetek alapítása és fejlesztése körüli érdemeire való tekintettel létesítette. A Hangyának ez a nemes cselekedete önmagát dicséri, de dicséri azokat a lelkészeinket is, akik lelkészi teendőik mellett a köz anyagi érdekeinek fellendítésén is fáradozván, ím közvetve egyházunknak is nagy szolgálatot tettek. Néhai Kaczián János, volt ügyvivő, síremlékére 100,000 koronát utalványoztam a nyugdíjintézeti pénztárból. Három egyenként 500,000 koronás temetési segélyt is ki tudtam fizettetni báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő úr Őméltóságának különös jóindulatából, aki ez összegeket az egyetemes pénztár terhére utalványozta. Nem volna teljes a jelentésem, ha meg nem emlékezném itt a legmélyebb hálával arról a jóindulatról, erkölcsiekre és anyagiakra egyaránt kiterjeszkedő segítnikészségről, amelyet Őméltósága az egész esztendő folyamán tanúsítani méltóztatott a nyugdíjintézet ügyeivel szemben. A foglalkoztatott segédmunkaerő honoráriumának legnagyobb részét, az egész papírés nyomtatványanyagot és az egész portót az egyetemes egyház pénztárából utalványozta, megkímélendő a nyugdíjintézeti pénztárt ilyen kiadásoktól. így volt csak lehetséges az, hogy a nyugdíjintézet fentvázolt' nagy munkálatainak elvégzése a nyugdíjintézet pénztárának alig került valamibe. Ha még hozzávesszük, hogy az ügyvitel is az Ő kezdeményezésére soroltatott' az egyetemes ügyvitel körébe s ezáltal az ügyvivői honoráriumtól is teljesen mentesítve lett a nyugdíjintézet, azt hiszem, nem túlzok, ha azt állítom, hogy az ügyvitel rendbejöttét jórészt Őméltóságának köszönhetjük. Legyen érte jutalma a nyugdíjintézet, a nyugdíjasok és a még szolgáló lelkésznemzedék hálája és az a tudat, hogy sok