Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1923. március 22
23 21. (Sz.) Olvastatik dr. Vass József népjóléti miniszternek dr. Raffay Sándor püspökhöz 21—25. intézett átirata, melyben közli, hogy a betegségi és balesetbiztosítás újjászervezése során a biztosítás jótéteményeiben részesíteni kívánja az ipari és kereskedelmi alkalmazottakon kívül mindazon osztályokat, amelyek gazdasági helyzetük következtében a mai nehéz viszonyok között a szokottnál is nagyobb mértékben reá vannak utalva a biztosítás útján szociális támogatásra' és ezek között elsősorban a törvényesen bevett vfelekezetek tisztviselőire és intézményeire utal. Önként* érthető, hogy a biztosítás fejében bizonyos járulékok volnának fizetendők, amelyeket a betegségi biztosításkor felerészben a munkaadó, felerészben a biztosítottak viselnének, vagyis az esetben, ha az egyházak tisztviselőire ezen kötelező biztosítás kiterjesztetnék, az egyházakra bizonyos állandó teher viselése válna szükségessé. Az egyet, egyház bár örömmel üdvözli a biztosítás szociális előnyeit, miután azonban az bizonyos teherviseléssel jár, felhívja az összes egyházakat, hogy ezen kérdést saját hatáskörükben tárgyalják meg és elhatározásukat mielőbb hivatalos úton terjesszék fel. Egyúttal felterjesztést intéz a népjóléti miniszterhez, hogy a kötelező biztosítást a törvénytervezetben ne mondja ki, hanem biztosítson magának a törvényben felhatalmazást arra, hogy ezen törvény hatályát utóbb egyes társadalmi osztályokra kiterjeszthesse. 22. (Sz.) Olvastatott a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a lelkészek havi drágasági és rendkívüli segélyenek kérdésében 8920/1923. szám alatt dr. Raffay Sándor püspökhöz intézett leirata, melyben a miniszter a segélyezést azon feltételhez köti, hogy az illetőnek ne legyen évenként 30 q búza, (w) 1000 K értéknél több járandósága, illetve a készpénzfizetésűeknél 70,000 illetve 60,000 K-t meghaladó illetménye. Az egyet, közgyűlés ezen megállapítást a városi és általában a tisztán készpénzbeli illetményekkel bíró lelkészekre és tisztviselőkre sérelmesnek tartja, mert az értékhatár a mai gabonaárak mellett már egy havi megélhetésre is alig elegendő, miért is elhatározza, hogy felterjesztést intéz a miniszterhez, hogy ezen rendelkezést megváltoztassa és az értékhatárt a 30 q búza mindenkori értékének megfelelő összegben állapítsa meg. 23. (Sz.) Tárgyaltatik több esetből kifolyólag a lakáshivatalok által gyakorlatba vett azon szokás, hogy a parókiákat is rekviráltatja, dacára annak, hogy a lelkészi lakások még í a katonabeszállásolás alól is fel vannak a törvény szerint mentve. Az egyet, közgyűlés felterjesztést intéz a népjóléti miniszterhez, hogy rendeletileg intézkedjék és mentesítse a lelkészlakásokat mindennemű rekvirálás alól. 24. (Sz.) Tárgyaltatik a pénzügyi-bizottság javaslata folytán a napidíjak megállapítása. Az egyet, közgyűlés az újabb drágulás figyelembevételével további intézkedésig a közgyűlésen és a bizottsági üléseken résztvevő tagok napidíját 1500 K-ban állapítja meg. 25. (Sz.) Végül az elnöklő egyetemes felügyelő a gyűlés tagjainak, Geduly Henrik püspök az elnöklő egyet, felügyelőnek a tanácskozás bölcs vezetéséért a közgyűlés nevében köszönetet mondván, a közgyűlés az elnöklő püspök buzgó imájával befejeztetett. Dr. Zsigmondy Jenő s. k. Bancsó Antal s. k. ker. felügyelő, egyet, felügyelő-helyettes, világi elnök. egyházi egyet főjegyző. Br. Radvánszky Albert s. k. Dr, Lehotzky Antal s. k. egyet, felügyelő, világi elnök. világi tb. egyet, főjegyző. Geduly Henrik s. k. Dr. Mikler Károly s. k. püspök, egyházi elnök. világi egyet, aljegyző. Dr. Szelényi Aladár s. k. Tóth József s. k. világi egyet, főjegyző. egyházi egyet, aljegyző. Belicza András s. k. egyházi egyet, aljegyző. Hitelesítjük : lándori dr. Kéler Zoltán s. k. Br. Kaas Albert s. k. Broschkó G. Adolf s. k.
