Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1923. március 22
20. IB. (Sz.) Olvastatik az osztrák külügyminisztérium válasza, melyet a nyugatmagyarországi elszakított egyházak érdekében a külügyminiszter útján hozzá intézett felterjesztésünkre küldött; e szerint az osztrák kormány tudatja, hogy ezen az elszakított területen levő egyházakra az osztrák császári pátens joghatályát kiterjesztette és így ezen egyházak a magyarországi evang. egyházzal további összeköttetésben nem állanak, elesik tehát annak szüksége és lehetősége, hogy ezen egyházak hívei a magyarországi egyházi szervek ülésein részt vegyenek. Az egyet, közgyűlés sajnálattal értesül az osztrák kormánynak ezen állásfoglalásáról. 17. (Sz.) Egyetemes főjegyző bemutatja a vallás- és közoktatásügyi miniszternek 14,383/922. számú leiratát, melyben a kizárólag fizetésükre utalt egyházi alkalmazottaknak az állami kedvezményes ellátásban való részesítése tárgyában intézett felterjesztésünkre azon szomorú értesítést adja, hogy a pénzügyminiszter elvi és pénzügyi okokból ezeknek a kedvezményes ellátásba való bekapcsolásához nem járulhatott hozzá, annál kevésbbé, mert a kormánynak álláspontja éppen az, hogy a természetbeni ellátást fokozatosan az egész vonalon lecsökkenti. A közgyűlés sajnálattal veszi tudomásul. 18. (Sz.) Egyetemes főjegyző előterjeszti a vallás- és közoktatásügyi miniszter 181,851/1922/VIII. c. ü. o. számú leiratát, a tanítói javadalmak megállapítása tárgyában, amelyben kifejezést ad azon állásfoglalásának, hogy amennyiben egyes konkrét esetekben beigazoltatnék, hogy valamely tanítói állással állandóan lelkészi teendők is voltak egybekötve s az állásról felvett javadalmi jegyzőkönyvben feltüntetett javadalom egyes részei eredetileg kifejezetten a lelkészi teendők díjazására adattak, hajlandó az ily lelkészi javadalomnak a tanítói javadalomtól való elválasztására és a javadalmi jegyzőkönyv megfelelő kiigazításához hozzájárulását megadni. Az egyet, közgyűlés ezen leiratot tudomásul veszi és a zsinati bizottsághoz átteszi, hogy esetleg a leviták alkalmaztatása kérdésében a zsinat állást foglalhasson. 19. (Sz.) Tárgyaltatik Kapi Béla püspök indítványa, hogy mondja ki az egyet, gyűlés, miszerint : 1. a missziói gyülekezetek fenntartási szükségleteinek biztosítását egyetemes közegyházi kötelességnek tartja s arról rendelkezésére álló anyagi eszközeivel és szükség esetén új anyagi források biztosításával gondoskodni kíván. 2. Missziói gyülekezeteknek minősítendők azon lélekszámra erőtlen és szegény városi gyülekezetek, melyek túlnyomó többségben készpénzfizetéses egyháztagokból állanak s melyeknek semmi néven nevezendő földbirtokuk nincsen. 3. A segélyösszeg igazságos megállapíthatása céljából felkérendők az egyházkerületek püspökei, hogy a segélyre szoruló gyülekezetekre vonatkozó kimutatást a következő rovatok szerint összegyűjtsék s a segélyezendők névsorát megállapítsák: 1. sorszám; 2. a gyülekezet neve; 3. lélekszám; 4. a gyülekezet tagjai foglalkozás szerint; 5. a kivetett egyházi adó összege; 6. a legkisebb és legnagyobb egyházi adó; 7. az egyházi adó az állami adónak hány százaléka; 8. van-e földbirtoka vagy jövedelmező ingatlana; 9. a) a lelkész törzsfizetése a gyülekezettől évenként, b) rendkívüli segély a gyülekezettől évenként, c) az államtól kapott államsegélyek összege, cl) a gyülekezettől és államtól kapott készpénzjövedelem végső összege, e) terményjárandóság a gyülekezettől, f) a gyülekezettől kapott fajárandóság (szállítva, felvágva vagy a nélkül). 4. A segélyre szoruló városi gyülekezetek és missziópontok segélyezése legfőképen az adóalapi államsegélyből történhetik, melyre vonatkozó szabályrendeletet az 1922. évi egyetemes közgyűlés 122. jegyzőkönyvi pontjával 1923. év végétől kezdődőleg felfüggeszteni határozta. Az egyetemes adóalapi államsegély teljes felszabadulásáig az egyetemes egyház más államsegélyeiből nyújtson fedezetet és pedig oly mértékben, hogy az ezen célra megszavazott 400,000 K segély megfelelő összegre kiegészíttessék. Az egyet, közgyűlés az indítványokat magáévá teszi, egyúttal az adóalapból a folyó évre ezen célokra 800,000 K-t utalványoz. 20. (Sz.) Egyetemes főjegyző beterjeszti az Első Keresztyén Biztosító-Intézet Részvénytársaságnak ajánlatát, hogy amennyiben az egyházak új biztosítási szerződéseket kötnének, hajlandó a biztosításokat ugyanolyan feltételek mellett eszközölni, mint a többi biztosítási intézetek. Az egyet, közgyűlés ezen biztosítóintézetnek ajánlatát az egyházak figyelmébe ajánlja.
