Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1923. március 22

és egyházi szempontok szükségessé, sőt kívánatossá tették, hogy a theológiai fakultás Sopronban helyeztessék el. Amennyire helyes és megnyugtató a jelen körülmények közt az elhelyezésnek ezen módja, annyira kétségtelen, hogy az egyetem székhelyén való elhelyezéssel és a tökéletes beillesztéssel kapcsolatosan kell keresni a kérdés* végleges megoldási módját, mely végcélul Pozsony nevét vetíti szemeink elé. A felvidéki protestáns rendek és szabad kir. városok együttes áldozatkészségéből 1667-ben alapított egyetlen jogakadémiánk kegyeletes maradvány a multak nemes alkotásaiból és komoly kötelezés reánk nézve, hogy az otthonától megfosztott, gyökereiből kitépett ezen — az eperjesi collégiumnak nélkülözhetetlen szerves részét képező — főiskolánk nyugodt fejlődését bármily áldozatok árán is biztosítsuk. Egyetemes egyházunknak egységesen kialakított iskolapolitikája mindeddig nem volt, mert az egyházkerületek történelmi múltú intézetei és az egyházkerületek speciális érdekei befejezett tények elé állították az egyetemes egyházat. Egyházunk területi megcsonkulása, az iskolafenntartás terheinek növekedése, a szétforgácsolt erők központosításának szüksége kötelességünkké teszi az egyetemes egyház egységes iskolapolitikájának kialakítását. Részemről legalább őszintén törekszem arra, hogy ezt az egészséges iskolapolitikát egyetemes egyházunk az egyházkerületek sérelme nélkül kidolgozza s ezáltal biztosítsa egyházunk részére az összes szükséges iskolákat, mégis csak oly számban, ami az egyház szükségleteinek és anyagi erejének megfelel. Munkaprogrammomba iktatom az állami, községi és más vallásfelekezeti iskolákba járó ev. növendékek hitoktatásáról való gondoskodást és ennek megalapozhatása végett a szakszerű vallástanárképzés kérdését is. Ezen kérdést, ha lehetséges, az állammal való egyezségre jutás, úgy az önálló hitoktatói intézmény felhasználásával, ha pedig ez nem volna lehetséges, akkor az egyetemes egyház anyagi erejével kell rendezni. III. Főtisztelendő Egyetemes Közgyűlés! Mindezek a külső és belső átalakulások azonban szükségessé teszik a régi kereteknek az új követelményeknek megfelelő tágítását és átalakítását. Egyházunk közvéleménye éppen az említett szempontból szükségesnek ítéli a zsinat megtartását. Az utolsó alkotmányozó zsinat tiszteletreméltó, érdemes munkát végzett, de a változó idő az alkotmánynak nemcsak egyes részeiben, hanem alapvonatkozásaiban való reformálását is szükségessé tette. Egyház közigazgatásunk nehézkes és a mai viszonyok közt költséges. Ezen kettős szempontból megfontolandó, nem lenne-e célszerű a presbyteriális rendszert az összes közigazgatási fokozatokon kiépíteni. Egyházi adózási rendsze-