Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1922. október 12

8 í>—15. felette nagy jelentőségű, miért is a í. hó 18-án az ö jelenlétében tartandó gyűlésre ezúton is felhívom az érdeklődök figyelmét. Midőn jelentésem tudomásúl vételét kérem, a külföldi összeköttetések fenntartásának és mélyítésének reánk nézve döntőleg fontos ügyét az egyetemes közgyűlés különös figyelmébe ajánlom. Az egyetemes közgyűlés a jelentést tudomásul veszi, hálájának és köszönetének ad kifejezést dr. Raffay Sándor püspökkel szemben ezirányban kifejtett fáradhatatlan buzgóságáért és az elért eredményekért és felkéri őt, hogy továbbra is irányítsa és vezesse a külföldi 1 protestantizmussal való érintkezésünket, hasonlóképen köszönetet mond a közgyűlés báró Kaas Albertnek és Kuthy Dezsőnek szives fáradozásukért. 10. (Sz.) Ezután a múltévi közgyűlés által megválasztott két egyházi aljegyző: Tóth József (Fancsal) és Belicza András az E. A.-ban előírt jegyzői esküt a közgyűlés színe előtt letették. y 11. (Sz.) Egyetemes főjegyző beterjeszti a református egyetemes konvent köszönő átiratát a múlt évi közgyűlés által küldött üdvözletekre. Tudomásul szolgál. 12. (Sz.) Egyetemes főjegyző beterjeszti báró Solymossy Lajos egyetemes felügyelő levelét, melyben egyetemes felügyelői állásáról lemond. Az egyetemes közgyűlés az egyetemes felügyelő lemondását elismerésének és köszönetének kifejezése mellett tudomásul veszi és elfogadja, egyben az új egyetemes felügyelő választására vonatkozó szavazást az E. A. 150. §. x) pontja értelmében elrendeli és a szavazatok beadásának határidejét 1923. évi január hó 31. napjában állapítja meg. A szavazatok úgy az egyházközségek, mint az iskolák részéről az illetékes püspökhöz küldendők be a fenti időpontig, a püspökök pedig a beérkezett összes szavazatokat 8 napon belül az egyetemes főjegyzőhöz teszik^ át. A szavazatbontó-bizottságba az egyetemes közgyűlés dr. Zsigmondy Jenő és Geduly Henrik elnöklete mellett dr. Szelényi Aladár egyetemes főjegyzőt, dr. Kéler Zoltánt, Kapi Bélát, dr. Raffay Sándort, Zelenka Lajost, Mesterházy Ernőt és Kaczián Jánost küldi ki, a bizottságot pedig megbízza az E. A.-ban előírt teendők ellátásával. 13. (Sz.) A múltévi jegyzőkönyv 12. pontja kapcsán jelenti Sztehló Kornél egyetemes ügyész, hogy a múlt évben a vegyes házasságok érvényessége kérdésében adott véleményét kénytelen megváltoztatni, mert azóta a legilletékesebb helyről kapott felvilágosítás útján arról értesült, hogy a római pápa a codex juris canonici negyedik pontjában foglalt mentesítéstől eltérőleg 1918-ban nemcsak a Németországnak a Providában adott kedvezményt, hanem a Magyarországnak adott mentesítést is egy eddig titokban tartott rendelettel visszavonta és — Magyarország hercegprímása és a magyar püspöki kar kérelmére sem hallgatva — a nem római katholikus plébános előtt kötött vegyes házasságot érvénytelennek nyilvánította. Ezen rendelet a katholikus papsággal ugyan közöltetett, aminek tulajdonítható az újabban fokozott mértékben megindult reversális-hajsza, de kihirdetés hiányában sem a magyar kir. kormány, sem a nagy nyilvánosság nem értesült a pápai rendeletről. Az egyetemes közgyűlés beható tárgyalás után sajnálatát fejezi ki afelett, hogy a római kúria ezen ténykedése aláássa a magyarországi keresztyén felekezetek közötti békés együttműködés tehetőségét és elhatározza, hogy ezen körülményről a kormányt felterjesztésben értesíti és kéri, hogy a magyar közjog szerint rendelkezésre álló eszközökkel a római kúriát sérelmes rendelkezésének visszavonására reábírja; egyben kötelezi az összes lelkészeket, hogy a vegyes házasságok ellen küzdjenek és a maguk részéről is igyekezzenek vegyes házasságok esetén a más vallású féltől a mi egyházunk javára a reversálist kivenni és ezirányban ne csak statisztikai adatokat jelentsenek a püspököknek, hanem tevékenységükről és tapasztalataikról részletes jelentést tegyenek, végül, hogy a cura pastoralist a legintenzívebben gyakorolják. 14. (Sz.) Az előző pont tárgyalása folyamán a püspökök a theológiai fakultás kérdésében a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez járulván kihallgatásra, a közgyűlés azonban a tárgyalás folytatását kívánván, átmenetileg az egyházi elnöki széket Kaczián János főesperes foglalta el. 15.« (Sz.) Tárgyaltatik a mosoni esperesség elnökségének sérelmi bejelentése, hogy az osztrák politikai hatóságok az elcsatolt nyugatmagyarországi lelkészeknek a mosoni esperességi közgyűlésen való megjelenését megakadályozták. Egyetemes ügyész előterjeszti, hogy a trianoni békeszerződés által hazánkban az evangélikus egyházzal szemben megteremtett állapot kizárólag hatalmi tényen alapszik, melynek jogosságát lágyan el nem ismerjük, de miután az ellen nem védekezhetünk, kénytelenek vagyunk annak következményeit eltűrni, így azt is, hogy az előbb az egyetemes egyházunkhoz tartozott egyházközségek lelkészeivel az egyházjogi kapocs megszakadt és hogy mi nem követelhetjük tőlük, hogy ők ezidőszerint esperességi gyűléseinken részt vegyenek. Rámutat arra, hogy egyetemes egyházunk ezen sérelem orvoslását a kisebbségek védelmére hivatott bizottságnál hiába keresné, mert erre a trianoni békeszerződés támpontot nem nyújt. j