Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1920. december 9
24 84. De volt idő, midőn lett volna elegendő pénz, akkor meg élelmiszereket beszerezni a lehetetlenseggel volt határos. Később a fehérpénz devalválása folytán is ért veszteség; ehhez járult az 1919. év téli időszakában, a lakók csekély száma mellett, az egyetemi előadások szünetelése alatti nagy regieköltség ; mert a személyzetet meg kellett tartani, mert a fővárosban használható női személyzet alig volt kapható abban az időben s azok magas béreit és költséges élelmezését, a csekély létszám mellett a lakók tartásdíjából fedezni nem volt lehetséges. Mindennek dacára az Otthon kapui az egész idő alatt nyitva álltak minden hitsorsosunknak, ki rajtuk kopogtatott. A tartásdíjakat már havi 700 koronára kellett emelni s emellett is csak ugy tudtunk megfelelő szerény élelmezést nyújtani, hogy egyházi elnökünk dr. Raffay Sándor püspök úr Őméltóságának megértő szíve nagy buzgalommal juttatott igen sok élelmiszert az intézet részére a külföldi misszióktól. Ezen eredményes fáradozásáért e helyen is, úgy az intézet, mint a vezetőség nevében Őméltóságának hálás köszönetünket fejezzük ki, s ugyanily hálával adózunk a jótékony missziók vezetőinek is, nagybecsű támogatásukért. Az utolsó 1918 szeptember hó 11 — 13-án megtartott egyetemes közgyűléshez intézett jelentésünkben kimutatott 47 bennlakón felül ugyanazon tanévben felvétetett még 26 ifjú, a kommunizmus alatt beutaltatott lakás és élelmezésre 21 ifjú, 1919 szeptember 1-én lett felvéve 1 ifjú. 1919 október 1-től 1920 március l-ig — rövidebb-hosszabb tartózkodásra — 48 lakója volt az Otthonnak. Ezek közt szerepelnek theol. akad. tanárok, theológusok, menekült tanárok, tanítók, lelkészek, tisztviselők és karhatalmi szolgálatot teljesítő egyetemi hallgatók. ' Ezek az intézet szabályaitól eltérő intézkedések azért váltak szükségessé, hogy egyrészt az egyetemi előadások szünetelése folytán leapadt lakószám mellett, a fenntartás költségeiben a hiányt leszállítsuk, másrészt hogy híveinken, kik a nagy lakásnyomor folytán elhelyezkedni nem tudtak, segítsünk. Vázolt intézkedéseink, bármennyire üdvösek voltak azokra, kik ezeket jótétemény gyanánt élvezték, az intézeti fegyelemre hátrányosnak bizonyultak s azért azokat a pedagógiai szempontból károsnak kell tartanunk; a jövőben pedig az intézetet ettől meg kell óvni. Rámutatunk azért annak égetően szükséges voltára, hogy más, szintén egyházi célokat szolgáló intézmények mintájára, oly helyiségekről történjék gondoskodás, melyekben a fővárosban hivatalból időzni kényszerült egyházi és tanférfiak és gyermekeiket látogató szülők, rövidebb időre megfelelő olcsó elhelyezést nyerhetnek. Erre a célra az egyet, egyház üllői-úti bérházában 1—2 lakást lehetne — a német Hospizek mintájára — berendezni ; ebből az egyetemes egyháznak pénzbeli előny jutna. Az Otthon 1920 március 1-től 1920 szeptember hó 16-ig terjedő időszakban 6 theol. akad. tanár, 31 theol. akad. hallgató, 1 püspöki titkár, 2 segédlelkész, 1 egyházi tisztviselő és 50 egyetemi hallgatónak adott élelmezést. 3 theol. akad. tanár, 2 segédlelkész és 55 egyetemi hallgató lakást is kapott. Az egyetemi előadások szünetelése alatt is teljes ellátásban részesültek mindazon egyetemi hallgatók és theológusok, kik megszállt területről lévén, haza nem mehettek. A folyó tanévre felvétetett 55 egyetemi hallgató, és pedig 29 orvostanhallgató, 17 műegyetemi hallgató, 2 bölcsészet h., 2 keresk. ak. h., 1 jogh., 1 közgazd. e. h , 2 rajztanárjelölt, 1 gyógyszerészhallgató. Közülök az Otthon lakója 5-ik éve 3; 4-ik éve 6; 3 ik éve 6; 2-ik éve 29; 1-ső éve 11. Van köztük 20 lelkész, 7 tanférfiú gyermeke és árvája, több papunoka és az egyház körül érdemeket szerzett szülők sarjadéka. Nagy nehézséget okozott a helyek odaítélésénél a folyamodók nagy száma mellett azon körülmény, hogy az Otthon régi lakói közül a mult tanévben csak négyen fejezhették be tanulmányaikat. A kormánybiztos egyértelmű határozata szerint a felvételnél első helyen szerepeltek az Otthon jó magaviseletű és előmenetelű régi lakói. Ezek szemmeltartásával a megürült négy hely csak kettővel szaporodott s így összesen hat hely volt betölthető. Az igazgató által a hadikórházak feloszlatásakor a hadikincstártól kölcsönképen szerzett nyolc darab felszerelt tiszti ágy beállításával lehetővé vált, a sok érdemes folyamodó közül többeket fölvenni. Elhatároztuk, hogy a nagy tanulószobát is lakószobává rendezzük be és az egyik bizottsági tanácsterembe is négy ifjút helyezünk el, így lehetett még hét ifjúval többet elhelyezni, kik mind teljes ellátásban részesülnek. Az egyetemes egyház 5, évi 800 koronás segélyét az 1920. évre Mayer Elek eperjesi theol. ak. dékán és Szlányi Emil pozsonyi elemi isk. igazgató fiai, Riesz Ernő és Riesz
