Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1920. december 9
20 75. — úgy mint az a múltban több izben megtörtént — véleményezés végett egyetemes egyházunk képviseletével előzetesen közöltessék. 69. (M.) Ugyanazon bizottság jelenti, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium 110,492/1920. V. sz. a. kelt rendeletével a közgazdasági és társadalomtani ismereteknek a középiskolák tantervébe való szerves beillesztését, a földrajz behatóbb tanítását; 110,490/1920. V. sz. rendeletével pedig a gyorsírásnak az összes középiskolák IV. osztályában kötelező tantárgyként való felvételét rendelte el. A tanügyi bizottság javaslata alapján az egyetemes közgyűlés megállapítja, miszerint a hivatkozott rendeletek oly lényegesen érintik a mostani tantervet, hogy ily mélyreható reform törvényileg való megalkotása látszik indokoltnak. Minthogy pedig egyházunk iskoláiban a közgazdaságtani és társadalomtudományi ismeretek tanítása kellő figyelemben részesül, a gyorsírást pedig valamennyi iskolánkban fakultatíve tanítják, ennélfogva a rendeletek imperativ rendelkezései tárgytalanoknak mutatkoznak. Amenynyiben azonban a rendeletekben megkívánt — bár az egyet, közgyűlés nézete szerint csakis törvényhozási úton megvalósítható reform szószerint foganatosítandó, egyet, egyházunk hangsúlyozni kénytelen, hogy annak költségeiről az állam gondoskodjék. 70. (M.) A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium 86,377/1920. VIII. sz. rendeletével a népiskolai tanítók és tanítónők képzéséről, képesítéséről és továbbképzéséről szóló szabályzatot adott ki, amely a tanító- és tanítónőképzést 6 évfolyamra terjeszti ki. A tanügyi bizottság jelentése és javaslata alapján a közgyűlés kimondja, hogy jóllehet az intézkedés célját helyesli, azonban egyházunk tanító- és tanítónőképző-intézetei szempontjából a rendelkezést — anyagi okokból —• aggályosnak tartja. Megnyugvással fogadna oly irányú reformot, mely szerint a tanító- és tanítónőképző-intézetek növendékei a 4-ik tanfolyam végeztével az elméleti, 2 évi gyakorlat után pedig a gyakorlati tantárgyakból tennének képesítő vizsgálatot s csak ezt követőleg nyernének oklevelet. Amennyiben a tanügyi kormány ragaszkodik ahhoz, hogy tanító- és tanítónőképző-intézetünk a rendelet értelmében átszerveztessenek, a felmerülő költségek fedezésére megfelelő állami anyagi támogatásra tartunk igényt. > 71. (M.) A tanügyi bizottság a dunáninneni egyházkerület felterjesztésére jelenti, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium 56,955/1920. VIII. sz. a. az iskolai könyvtárak rendezése, illetve átszervezése tárgyában rendeletet bocsátott ki s javasolja, hogy e tárgyban az egyetemes közgyűlés egységes álláspontot foglaljon el. Tekintve, hogy az 1913. évi egyet, közgyűlés rendelkezése folytán az egyet, tanügyi bizottság a Szemák-féle gyűjtemény figyelembevételével az ifjúsági könyvtárak jegyzékét összeállította s ennek kinyomatását az 1915. évi egyet, közgyűlés elrendelte, ezidőszerint további intézkedés szüksége nem forog fenn. 72. (M.) A tanügyi bizottság javaslatára a gyűlés az egyházkerületek püspökeit felkéri, állapítsák meg a fontosabb tanügyi kormányrendeletek végrehajtásának egységes módját. 73. (M.) A tanügyi bizottság javaslatára elhatározza a közgyűlés, miszerint a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumot megkeresi aziránt, hogy a vallástannak az iparostanonc-iskolákban rendes tantárgyként való tanítását s a költségeknek az iskolafenntartó által leendő fedezését rendelje el. Tanerőkről az egyház gondoskodik. 74. (M.) A tanügyi bizottság előterjesztése alapján ? közgyűlés Vértesi Zoltánnak „Keresztyén vallástan" c. tankönyvét s annak német fordítását engedélyezi azzal a megjegyzéssel, hogy a jövőben a fordítás engedélyezésére szerző csak abban az esetben számíthat, ha az ujabb kiadásnál a bíráló megjegyzéseit figyelembe veszi. 75. (M.) A tanügyi bizottság előterjesztésére a közgyűlés utasítja a statisztikai adatok szolgáltatására kötelezett közegeket, hogy az adatokat gyűjtsék, pótolják s a tanügyi bizottság előadójának küldjék be.
