Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1918. szeptember 11
174. Tagjainknak összes száma ez idő szerint 170; ebből alapító tag 67, rendes tag 102-104. 103. Alapító tag lett Szimonidesz Lajos nagybörzsönyi lelkész; a rendes tagok száma is 8-cal szaporodott az év folyamán. Az 1917-ik évi számadásunkat a következő eredménnyel zártuk le: Bevétel 29442-98 K Kiadás . . ..... 1381-95 „ Maradvány 28061 '03 K Tiszta vagyon 29573-58 K, mely összeg 1916-hoz képest 1856*06 K gyarapodást mutat. Hadikölcsönben 6200 K van elhelyezve. A jelentés tudomásul szolgál, egyúttal köszönetet mond az egyetemes közgyűlés egyetemes felügyelő urnák az egyesületnek juttatott 5000 kor. adományért. 103. (Sz.) Beterjesztetett a magyarhoni ág. hitv. ev. missziói egyesület következő évi jelentése: Mivel közgyűlés ez idén sem volt tartható, az egyesület ügyeit az alapszabályok értelmében ez idén is a misszió-tanács végezte. Az évi bevétel 5097 K 06 f, az egyesületi vagyon 11.144 K 27 f; azonkívül pedig 8286 K 03 f-t kezel az egyesület átmenetileg, mint a Lipcsei Missziót illető összeget. Ezen misszió közgyűlésén ez idén Pröhle Henrik pozsonyi alesperes képviselte egyesületünket, míg dr. Paul lipcsei misszióigazgató a felsőlövői szünidei theológiai tanfolyammal kapcsolatban egyesületünk felkérésére több gyülekezetünkben is tartott missziói előadásokat. Az egyesület világi elnöke Steltzer Endre 9 évi hü munkásság után leköszönt; helyét a legközelebbi közgyűlés fogja betölteni. A jelentés tudomásul szolgál. 104. (Sz.) Beterjesztetett a Luther Otthon felügyelő bizottságának következő jelentése : A negyedik háborús esztendő súlyát, mint majdnem minden polgára és intézménye az országnak, a mi intézetünk is érezte. A közerkölcs romlása, a minden téren fokozódó drágaság egyaránt felénk irányította a fiaikért aggódó szülők szemeit s az Otthon gondos felügyeletétől és mindenre kiterjedő buzgalmától várta egyrészt az anyagiakban való előnyöket, másrészt a mentsvárat, mely megóvja az ifjúságot a világháború szülte káros befolyásoktól. Minden erőnk és igyekezetünk latbavetésével sikerült is ifjainkat jó — és a viszonyokhoz mérten teljesen kielégítő — élelemmel ellátni, de már az erkölcsök meglazulása, melynek bomlasztó processzusa a középiskolákban kezdte ki az ifjak lelkületét, az intézetben is oly gyümölcsöket érlelt, melyek az igazgatónak nehéz gondokat okoztak és a mi közbelépésünket is szükségessé tette. Magyarázata ennek a középiskolák értesítőiben található, melyek kevés kivétellel telve vannak panasszal a jelent és aggodalommal a jövőt illetőleg. „A szorgalom megcsappant, az erkölcsök meglazultak; a tanuló ifjúságban fogy a kötelességérzet, növekszik a féktelenkedésre való hajlam" — így ír egy fővárosi gimnázium tanári kara tanítványairól és — sajnos — ez nem elszigetelt jelenség, de többékevésbbé mindenütt így van az országban. Az ily szellemben felnőtt ifjak az egyetemi élettel járó nagyobb szabadságot sem használják máskép ; az internátusi szabályok egyes intézkedéseit nyűgnek, másokat magukra megalázónak tartják s ezek alól magukat minden áron kivonni akarják, sőt ebbeli igyekezetükben nyilt engedetlenségtől sem riadnak vissza. Ilyen jelenségekkel küzdött az intézet igazgatósága a mult tanévben; ismételten foglalkozott velük az alulírott bizottság; végül is elhatározta a házi és fegyelmi rend átdolgozását és ebben az igazgató fegyelmi hatalmának tágabb teret fog nyitni. Az elmúlt tanévben volt az Otthonnak fennállása óta legtöbb lakója; a tanulmányi szabadságra jövő katonák ez év március 1-től augusztus végéig megtöltötték az összes férőhelyeket, sőt sokan közülük még most is itt vannak vizsgázás céljából. Összesen 88 lakója volt az Otthonnak az 1917/1918 tanévben — 36 polgári és 52 katona. A most kezdődő tanévre is eddig nem tapasztalt számban érkeztek felvételi folyamodványok: ezideig 82. A beiratások az egyetemeken a jövő tanévre csak e hó 16-án kezdődnek, tapasztalat szerint pedig igen sokan fognak még folyamodni a beiratások idejében olyanok, kiknek intézetünk létezéséről eddig tudomásuk nem volt.
