Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1917. november 8
a 22. egyházmegyék számvevőszékei állapítják meg. Egy-egy öt évi cziklus lejártával joga van bármely félnek vagyis az egyháznak éppúgy mint a lelkésznek a természetbeni szolgáltatásokra visszatérni. Ezek figyelembevételével a híványok az eredeti alakjukban tartandók fenn. Ugyanezen elvek irányadók a tanítók és kántorok terménybeii járandóságainak esetleges megváltására is. 1?. (Sz.) Olvastatik báró Solymossy Lajos egyházmegyei felügyelő alapítólevele, mely szerint egy felsőbb fokú evangélikus leánynevelő intézet létesítésére az egy. egyháznak 50,000 koronát ajánl fel. Az egyetemes "gyűlés az alapítványt köszönettel elfogadja és felkéri a nemeslelkű alapítót, hogy az egyetemes szabályrendeletnek megtelelő alapítólevelet az egyetemes ügyész közbenjöttével kiállítani szíveskedjék. 18. (Sz.) Olvastatik a bányai egyházkerület felterjesztése, mely a m. kir. pénzügyminiszternek 128903/914. sz. alatt a budapestvidéki m. kir. pénzügyigazgatósághoz intézett leiratában elfoglalt azon álláspontjában, hogy a rákospalotai egyház közgyűlési határozatával iskolai alapítványnak minősített és e czélra lekötött vagyon jövedelme után tőkekamatadó fizetését követeli, sérelmet lát fennforogni egyházunk alapítványi joga szempontjából, annál is inkább mert az 1875:22. t.-cz. 2. §-ának 6. pontja szerint minden a nyilvános közoktatás czéljaira szolgáló tőkék kamatadómentességben- részesülnek és sehol sincs előírva, hogy ilyen tőkékről alapító levélnek kell kiállítva lenni. Az egyetemes közgyűlés, a panaszt magáévá teszi és a sérelem orvoslása végett felterjesztést intéz a m. kir. pénzügyminiszterhez, hogy elődje téves álláspontját revideálja. 19. (Sz.) Olvastatik a dunántúli kerület felterjesztése a külső vathi egyház újabb sérelme tárgyában, mely szerint a községi iskola fenntartásához való hozzájárulás miatt megadóztattak. Az egyetemes közgyűlés — mielőtt ez ügyben érdemileg intézkedne — felkéri a dunántúli püspök urat, hogy minden az ügyre vonatkozó, a tényállást felvilágosító iratot szerezze be és küldje fel az egy. ügyészhez. 20. (Sz.) Olvastatik a dunántúli egyházkerületnek Antunovác egyház kérelmét pártoló felterjesztése, hogy az egyház által a hívek községi iskolai pótadója tárgyában 1917 május 1-én a horvát bánhoz beadott kérelmének kedvező elintézését az egy. egyház sürgesse meg. Az egy. gyűlés az antunováci egyházat ért sérelem orvoslása tárgyában sürgető felterjesztést intéz a horvát bánhoz. 21. (Sz.) A katonai lelkészi intézmény kérdésében olvastatik a m. évi közgyűlés 22. pontjában elhatározott felterjesztésre a cs. és kir. hadügyminisztertől érkezett leirat, mely a kerületekkel már közöltetett és a bányai egyházkerület ezirányú felterjesztése. Az egyetemes. közgyűlés a maga részéről is megnyugvással veszi tudomásul, hogy a cs. és kir. hadügyminiszter a vallásegyenlőség elvének tiszteletben tartásával és a háborús évek tapasztalatai alapján a katonai lelkészet ügyét az illetékes egyházi hatóságok bevonásával rendezni kívánja és ezen esetre már most egy bizottságot küld ki, egyúttal újabb felterjesztést intéz a cs. és kir. hadügyminiszterhez, hogy az állandó katonai lelkészet felügyeletével megbízott katonai lelkészt egyúttal a frontszolgálatban levő lelkészek állandó -felügyeletével is bízza meg, hogy ezen vezetés és irányítás egyöntetű legyen, továbbá hogy egy központi szervet létesítsen, mely az összes katonai lelkészeket útbaigazítással és irányítással elláthassa, végül újból megsürgeti, hogy az összes hadtestparancsnokságoknál evangélikus tábori lelkészi állások létesíttessenek. A bizottságba Geduly Henrik püspök elnöklete mellett, Jánossy Lajos, dr. Mikler Károly, dr. Schmidt K. Jenő és Wagner G. Adolfot választja meg. 22. (Sz.) A délutáni folytatólagos ülésen egy. felügyelő elnöki előterjesztésképen bejelenti az egy. felügyelői állásról való lemondását, miután érzi, hogy a korral járó fogyatkozás és egészségi állapota képtelenné teszik arra, hogy ezen állását úgy töltse be, mint azt ő kötelességének tartja és kívánja, — de készségét jelenti ki, hogy az új felügyelő beigtatásáig hivatalát tovább viseli és továbbra is tőle telhetően ellátja. Miután a Szentiványi Árpád, dr. Berzsenyi Jenő, dr. Baltik Frigyes, dr. Zsigmondy Zenő, Beniczky Árpád, Kapi Béla, Scholtz Gusztáv, Raffay Sándor és dr. Szelényi Aladár által kifejezett általános bizalom és őszinte marasztalás daczára egyetemes felügyelő elhatározása mellett viszavonhatatlanul megmaradt, az egy. gyűlés az ezen váratlan kérdés feletti határozathozatalt a másnapi ülés első tárgyául tűzi ki.
