Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1917. november 8

Í5 áz egyetemes közgyűlés az egy. felügyelői jelentésből örömmel értesül, 11 hogy az 1848 : 20. t.-cz. végrehajtása kérdésében a v. és k. miniszter úr már egyízben meghallgatta az egyház vezetőit, de bár ezt nem tartja elegendőnek a törvényben kifejezésre juttatott meghallgatás tekintetében, mégis az előzetes megbeszélésekre dr. Zsigmondy Jenő ker. felügyelő és Geduly Henrik püspök urakat kiküldi, utób­binak netán szükségessé váló helyettesítésére Kapi Béla püspök urat kéri fel. Az 1848:20. t.-cz. teljes végrehajtása tárgyában tett kormánynyilat­kozatot az egy. közgyűlés bizalommal — s közel 70 év óta fájdalmasan érzett csalódása daczára —, reménykedéssel veszi tudomásul és elhatározza, hogy fel­terjesztést intéz a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez, hogy az 1848:20. t.-cz. teljes végrehajtását czélzó előmunkálatokat sürgősen rendelje el s azoknál— a törvényben biztosított előzetes meghallgatatási jogunknak érintetlenül hagyása mellett — ev. egyetemes egyházunk részéről bármikor készséggel javas­latba hozható szakférfiút is igénybe vegyen. iMinthogy pedig az 1848:20. t.-cz. teljes végrehajtása — akár egyidőbe esnék az a róm. kath. autonomia életbeléptetésével, akár pedig megelőzi azt — a törvényben is jelzett előzetes tárgyalástól eltekintve, egyházi részről is sokoldalú s minden részletre kiterjedő előmunkálatoknak sürgős foganatosítását teszi szük­ségessé, — ezen előmunkálatoknak, — így különösen ev. egyet, egyházunknak a róm. kath. egyházéhoz viszonyított eddigi állami anyagi segélyezését feltüntető adatok tüzetes összeállítása, — egyházi és iskolai szükségleteinknek az 1903-ik évben egyházunk részéről kiadott emlékiratban kifejtett kívánságokra való figye­lemmel is részletes kimutatása, az 1848:20. t.-cz. 2. §-ára alapítható viszo­nossági követelmények kimerítő összefoglalása czéljából az egy. közgyűlés bizott­ságot küld ki; megbízza végül az elnökséget, hogy mihelyt a bizottsági mun­kálatok elkészülnek, avagy előbb is, ha az 1848:20. t.-cz. végrehajtását czélzó konkrét kormányintézkedés hivatalosan tudomására jut: nemkülönben az esetben is, ha az 1848:20. t.-cz végrehajtásával szorosan összefüggő róm. kath. autonomia létesítését czélzó törvényjavaslat az országgyűlés elé terjesztetik, avagy idevonat ­kozólag egyéb fontos kormányzati intézkedés nyilvánosságra jut: haladéktalanul rendkívüli egyetemes közgyűlést hívjon össze. Jelen határozat — tudomásvétel czéljából — a református egyház egyetemes konventi elnökségével közöltetik. 12, (Sz.) A lelkészi fizetések rendezése kérdésében felérkezett kerületi nyilatko­zatok szerint a kerületek a jelen pillanatot nem tartjak alkalmasnak a rendezés keresztül­vitelére, mert egyr^zt az 1848:20. t.-cz. kapcsán ezen kérdés is megoldást kell hogy nyerjen, másrészt a háború utáni közgazdasági viszonyok ma beláthatatlanok; mégis ha a rendezés napirendre kerül, kívánják, hogy az ev. lelkészek fizetése az állami köztiszt­viselők fizetésének nívójára emeltessék, hogy az állami háborús segélyek és pótlékok is minden lelkésznek biztosíttassanak, ha javadalmuk a 3000 koronát meghaladja is és épp így a családi pótlék is. Miután pedig a jelen viszonyok tarthatatlanok, a dunáninneni kerület addig is, míg a rendezés keresztülvihető, javasolja, hogy az egyetemes egyház minden lelkész javadalmát személyi pótlékkal 2400 koronára egészítse ki, ruházati segélyt és családi pótlékot juttasson azon lelkészeknek is, kik az államtól nem kaptak segélyt és az e czélra szükséges fedezetet egy a közalapadó mintájára az összes egyházközségre kive­tendő egyházi adó útján teremtse elő. A jogügyi bizottság javaslata és a Gyürky Pál által a lelkészek nevében beter­jesztett határozati javaslat nyomán az egyetemes közgyűlés a maga részéről is a lelkészi fizetések rende­zésének kérdését kapcsolatosnak minősíti az 1848:20. t.-cz. igazságos végrehaj­tásával és így azt ma keresztülvihetőnek nem tartja. A lelkészek helyzetének­javítását ugyan égetően szükségesnek ítéli, de az egyház önerejéből való segélyezés lehetőségét a javaslatba hozott alapon ezidőszerint keresztülvihetőnek nem tartja ; elhatározza, hogy felterjesztést intéz a m. kir. kormányhoz, hogy bocsásson az egyházegyetem rendelkezésére olyan rendkívüli segélyösszeget, hogy abból minden lelkész kivétel nélkül ugyanoly mérvű háborús segélyben legyen részesíthető, mint a milyet a köztisztviselők élveznek. Végül azon lelkészek sanyarú és tart­hatatlan helyzetén leendő segítség czéljából, kinek fizetése tisztán készpénzből áll és a kongrua beszámításával együtt a 2400 koronát el nem éri, az egy. közgyűlés tartalékalapja terhére 12000 koronát bocsát rendelkezésre olykép, hogy ebből az igényjogosultak bizonyos arányban és mértékig legyenek segélyezve. Az összeg felosztását a közgyűlés az elnökség'hatáskörébe utalja. 13. (Sz.) Ezután a lelkészek terménybeli járandósága megváltásának kérdése vétetett tárgyalás alá, de az idő előrehaladása folytán egy. felügyelő a tárgyalást megszakítja és annak folytatását másnapra, a választások megejtése utánra tűzi ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom