Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1916. november 8
72 Ha az elnök azt látja, hogy a fennforgó tárgy ki van merítve, akkor a többség véleményét szavazás után határozattá emeli és a határozatot elnökileg kimondja. 176. §. A felsőbb hatóság által kifogásolt határozat módosítandó vagy helyette új határozat hozandó. A mennyiben a tanári testület 1 a kifogásolt határozatot fenntartandónak véli, a legközelebbi értekezletből indokolt javaslattal újból felterjesztheti. 177. §. A tanári testületnek véglegesen alkalmazott tagjai szólási és szavazati joggal bírnak. A hitoktatókat, az óraadó és ideiglenesen alkalmazott tanárokat csupán az általuk tanított tárgyak körében és tanítványaik fegyelmi ügyeiben illeti meg a szavazás joga. Mindegyik tanárnak joga van az intézeti életet és érdekeket illető ügyben indítványt tenni. A napirendre kitűzendő indítványokat azonban köteles az indítványt tevő az igazgatónak az értekezlet összehívását megelőzőleg, írásban megokolva bejelenteni. Ha valamely indítvány három nappal a tanácskozást megelőzőleg írásban közöltetik az igazgatóval, akkor az igazgató az indítványt köteles a tanácskozás tárgysorára kitűzni ; de ha az indítvány a tanácskozás során kerül napirendre, akkor annak napirenden tartásához az igazgató beleegyezése szükséges. Ha az igazgató az indítványt a tárgysorról leveszi, azt az indítványozó kívánságára köteles a legközelebbi ülés tárgysorára kitűzni. 178. §. A tanári értekezleten a tanári testület mindegyik tagja a tárgyalások megkezdésétől befejezéséig résztvesz. Meg nem jelenését köteles mindenki az igazgatónál bejelenteni és okadatolni, a mi jegyzőkönyvbe vétetik. 179. §. A tanári értekezletek csak akkor határozatképesek, ha a véglegesített tanároknak több mint a fele jelen van. A határozathozatal rendszerint nyilvános szavazással, személyi ügyekben azonban titkos szavazással történik, fontosabb elvi és fegyelmi ügyek eldöntésénél a szavazatok névszerint vétetnek jegyzőkönyvbe. Az elnök a szavazásban részt nem vesz, szavazategyenlőség esetén azonban az ő szavazata a döntő. A kisebbség és az egyesek kívánságára írásba foglalt különvéleményük a jegyzőkönyvhöz csatoltatik. 180. §. Ha az igazgató a tanári értekezlet többségével egyet nem ért, a hozott határozat végrehajtását felfüggesztheti s az általa sürgősnek ítélt intézkedést személyes felelősségére azonnal életbeléptetheti. De ilyen esetben köteles — a jegyzőkönyv csatolása mellett — a felsőbb hatóságnak haladéktalanul jelentést tenni, a mely az ügyben véglegesen dönt. 181. §. A jegyző készíti el a jegyzőkönyv fogalmazványát, melyet legfeljebb négy nappal a gyűlés után bemutat az igazgatónak. Az igazgató az eredeti jegyzőkönyvet a tanári testületnek az értekezleten résztvett tagjaival aláíratja, maga is aláírja, az intézet pecsétjével ellátja és gondoskodik arról, hogy a tanári testületnek a tanácskozásban részt nem vett tagjai a hozott határozatokról alkalmas módon értesülést nyerjenek. A jegyzőkönyvet minden tanárnak alá kell írnia ; annak is, a ki a szövegezés ellen kifogást emel. E kifogást az igazgatónak írásban bejelenti s a bejelentés a jegyzőkönyvhöz csatoltatik. 182. §. Az eredeti jegyzőkönyvek iskolai évenkint, időrendben összeállítva, folyószámmal ellátva, beköttetnek s az intézet irattárában megőriztetnek. A jegyzőkönyvek fogalmazványai csak addig őriztetnek meg, míg a bekötés megtörtént, azután megsemmisíttetnek. Megállapította a magyarhoni ág. hitv. ev. egyetemes egyház 1916. évi november hó 8—10. napjain Budapesten tartott rendes évi közgyűlésében 58. jegyzőkönyvi pont alatt hozott határozatával.
